Az értékesítéstől függ a gazdák jövője: nehéz online módon vevőt találni a jellegzetes vásári termékekre

Gazdag lesz az ékszereket, házi dekorációs termékeket, népi ruhákat, korondi kerámiát, natúr szappanokat, kozmetikumokat és számos levendulaterméket kínáló kistermelői felhozatal is.

Laskovics István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza szerint a koronavírus-járvány hosszas kimaradás után először idén február végén megszervezett nagyváradi vásárukat áprilisban újabb követte. A kistermelők részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a szervezőkre, hogy az ősztől feltételezhetően újra foganatosítandó korlátozások előtt minél több vásárlehetőséget teremtsenek. Nem véletlenül, hiszen a tavaly tavasszal berobbant pandémia a kézműves kistermelőket viselte meg legjobban, termékeiket nem igazán tudták internetes úton értékesíteni, hiszen a kézműves munkával készülő népi ruhák, ékszerek, levendulatermékek, stb. vásárlása találkozásfüggő az eladóval.

– fogalmazott a Krónikának Laskovics István mezőgazdasági mérnök.

A kézművesek nehéz sorsához képest a mezőgazdasági kistermelők jobb helyzetben vannak, a pandémia serkentette a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztását. A falugazdász szerint ez meglátszik a vásárok forgalmán: míg a 2019-es kirakodóvásárokon a kézművestermékek fogy­tak jobban, mára kiegyenlítődött a forgalom a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek javára.

A sikeren felbuzdulva 2020 elején az érmelléki gazdaszervezet több termelővel, és sűrűbben megtartott vásárokban gondolkodott, terveit azonban felborította a járvány.

Tavaly mindössze három vásárra sikerült kínkeservesen megszerezni a közegészségügyi hivatal engedélyét, de más erdélyi megyékhez képest ez is szép teljesítmény, hiszen sok helyen egyetlen kirakodóvásárt sem engedélyeztek a gazdáknak, miközben országos viszonylatban egyetlen nagyáruházat sem zártak be az egészségügyi szabályok be nem tartása miatt. Idén a tavalyi kimaradást igyekeznek pótolni Bihar megyében, ugyanakkor a szervezőknek és árusoknak azzal is számolniuk kell, hogy a pandémia hatása miatt kisebb az érdeklődés, mint egy-két évvel ezelőtt. Ráadásul beköszöntött a nyári szabadságolások időszaka, amikor az emberek elhagyják a várost.

– fogalmaz a falugazdász.

A legtöbb 50 termelővel megrendezésre kerülő vásárokon nem jut minden igénylő asztalhoz. A pályázati támogatással összehozott vásárok szervezőinek válogatniuk kell a jelentkezők között, hogy egy-egy termékcsoporttal legfeljebb 3–4 termelő jelentkezzen, hogy az árusoknak megérje a vásározás. A különböző eseményekhez is kapcsolódva – például Szent László Napok – a havonta immár két alkalommal is megrendezendő vásárokon valamennyi kistermelő sorra kerül, ami sok család számára biztosít megélhetést Nagyváradon és környékén.

Bihar, Kolozs és Szatmár megyében a mezőgazdasági egyesületeknek köszönhetően egyre több sikeres vásár jön össze, ugyanakkor a székelyföldi megyékben is szaporodnak a sikeres kezdeményezések.

Az Érmihályfalván dolgozó falugazdász a kistermelői vásárok legnagyobb hozadékát a hírverésben látja. Míg pár évvel ezelőtt a vásárlók visszafogottan viszonyultak a kezdeményezéshez, ma már fontos értékesítési alternatívává vált az üzletláncokkal szemben. „Minden vásárról gazdag fénykép- és videófelvételeket töltünk fel honlapjainkra, és együttműködünk a sajtóval. A vásárok után rengeteg vásárló keres meg, és telefonon vagy a honlap címére küldött elektronikus levélben érdeklődik egyik-másik termelő elérhetősége felől. Miután megtapasztalják a helyi termékek minőségét, kapcsolatba akarnak lépni a termelővel, hogy máskor is tőle vásároljanak. Sok kistermelőnek így épül ki a törzsvásárlói köre” – magyarázza a mezőgazdasági mérnök.