Gazdag lesz az ékszereket, házi dekorációs termékeket, népi ruhákat, korondi kerámiát, natúr szappanokat, kozmetikumokat és számos levendulaterméket kínáló kistermelői felhozatal is.

Laskovics István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza szerint a koronavírus-járvány hosszas kimaradás után először idén február végén megszervezett nagyváradi vásárukat áprilisban újabb követte. A kistermelők részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a szervezőkre, hogy az ősztől feltételezhetően újra foganatosítandó korlátozások előtt minél több vásárlehetőséget teremtsenek. Nem véletlenül, hiszen a tavaly tavasszal berobbant pandémia a kézműves kistermelőket viselte meg legjobban, termékeiket nem igazán tudták internetes úton értékesíteni, hiszen a kézműves munkával készülő népi ruhák, ékszerek, levendulatermékek, stb. vásárlása találkozásfüggő az eladóval.

– fogalmazott a Krónikának Laskovics István mezőgazdasági mérnök.

A kézművesek nehéz sorsához képest a mezőgazdasági kistermelők jobb helyzetben vannak, a pandémia serkentette a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztását. A falugazdász szerint ez meglátszik a vásárok forgalmán: míg a 2019-es kirakodóvásárokon a kézművestermékek fogy­tak jobban, mára kiegyenlítődött a forgalom a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek javára.

A sikeren felbuzdulva 2020 elején az érmelléki gazdaszervezet több termelővel, és sűrűbben megtartott vásárokban gondolkodott, terveit azonban felborította a járvány.

Tavaly mindössze három vásárra sikerült kínkeservesen megszerezni a közegészségügyi hivatal engedélyét, de más erdélyi megyékhez képest ez is szép teljesítmény, hiszen sok helyen egyetlen kirakodóvásárt sem engedélyeztek a gazdáknak, miközben országos viszonylatban egyetlen nagyáruházat sem zártak be az egészségügyi szabályok be nem tartása miatt. Idén a tavalyi kimaradást igyekeznek pótolni Bihar megyében, ugyanakkor a szervezőknek és árusoknak azzal is számolniuk kell, hogy a pandémia hatása miatt kisebb az érdeklődés, mint egy-két évvel ezelőtt. Ráadásul beköszöntött a nyári szabadságolások időszaka, amikor az emberek elhagyják a várost.

– fogalmaz a falugazdász.

A legtöbb 50 termelővel megrendezésre kerülő vásárokon nem jut minden igénylő asztalhoz. A pályázati támogatással összehozott vásárok szervezőinek válogatniuk kell a jelentkezők között, hogy egy-egy termékcsoporttal legfeljebb 3–4 termelő jelentkezzen, hogy az árusoknak megérje a vásározás. A különböző eseményekhez is kapcsolódva – például Szent László Napok – a havonta immár két alkalommal is megrendezendő vásárokon valamennyi kistermelő sorra kerül, ami sok család számára biztosít megélhetést Nagyváradon és környékén.

Bihar, Kolozs és Szatmár megyében a mezőgazdasági egyesületeknek köszönhetően egyre több sikeres vásár jön össze, ugyanakkor a székelyföldi megyékben is szaporodnak a sikeres kezdeményezések.

Az Érmihályfalván dolgozó falugazdász a kistermelői vásárok legnagyobb hozadékát a hírverésben látja. Míg pár évvel ezelőtt a vásárlók visszafogottan viszonyultak a kezdeményezéshez, ma már fontos értékesítési alternatívává vált az üzletláncokkal szemben. „Minden vásárról gazdag fénykép- és videófelvételeket töltünk fel honlapjainkra, és együttműködünk a sajtóval. A vásárok után rengeteg vásárló keres meg, és telefonon vagy a honlap címére küldött elektronikus levélben érdeklődik egyik-másik termelő elérhetősége felől. Miután megtapasztalják a helyi termékek minőségét, kapcsolatba akarnak lépni a termelővel, hogy máskor is tőle vásároljanak. Sok kistermelőnek így épül ki a törzsvásárlói köre” – magyarázza a mezőgazdasági mérnök.