Fotó: Borbély Fanni
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői bukaresti sajtóértesülések szerint. Elemzők régóta pedzegetik, hogy a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
2024. június 25., 17:412024. június 25., 17:41
A Hotnews hírportál keddi cikke szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi-gazdasági illetékeseinek egyik előterjesztése azt célozza, hogy 2025-ben 1, 2 vagy akár 3 százalékkal emeljék a jelenleg 19 százalékos általános forgalmi adót (TVA/áfa). A növekedés mértéke azonban függhet az e-számlázási (E-factura) rendszer, valamint az előre kitöltött TVA-elszámolás (RO e-TVA) működésétől is.
Ez az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, ugyanakkor – mint arról már beszámoltunk – a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. Ezzel egy időben az a forgatókönyv is felmerült, hogy két évig befagyasztják a költségvetési kiadásokat. Politikai döntés azonban minderről még nem született, egyelőre a koalícióban arról folyik a vita, hogy mikor rendezzék az államfőválasztást.
A tervezett megszorítások nem véletlenül merülnek fel egyre sűrűbben kormányzati szinten: az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól. Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott, az év első négy hónapjában 3,24 százalékos hiányt mértek a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 1,70 százalékhoz képest, vagyis a deficit megduplázódott.
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is sebezhetőnek tartja a román gazdaságot az inflációt is tápláló költségvetési hiány, illetve a külkereskedelmi deficit miatt. (Románia ellen 2020. óta túlzottdeficit-eljárást folytat az Európai Bizottság). Miközben a pénzromlás is negatívan befolyásolja a lakosság vásárlóerejét és a kereskedelmi társaságok versenyképességét, a GDP 51,9 százalékára nőtt március végére az államadósság a februári 51,7 százalékról a legfrissebb adatok szerint. Románia államadóssága a koronavírus-járvány kitörésével indult gyors növekedésnek, 2019 végén az adósságállomány még a GDP 35,1 százalékának felelt meg, 2020 végén 46,8, 2023 decemberében pedig 48,9 százalék volt.
Ciolacu az előző jobboldali kormányt okolja a drasztikus növekedésért, mivel 200 milliárd lejes hitelt vett fel, szerinte azonban 2024. végére ismét 48-49 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság. Az államadósság hízása kapcsán viszont elemzők felhívják a figyelmet, hogy a 2024-es választási „szuperévre” készülve a Ciolacu-kabinet megemelte a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, letett a költségvetésre óriási terhet rovó különleges nyugdíjak kivezetéséről, és elhalasztotta a költségvetési kiadások lefaragását célzó állami-közigazgatási reformot.
Ebben az évben vihar előtti csend uralkodik tehát a román gazdaságban: miközben az elemzők többsége szerint egyértelműen szükség van pénzügyi korrekciókra – többek között az elszabadult hiány miatt –, a balliberális nagykoalíció nem mer bevállalni semmilyen népszerűtlen lépést az idei választásokra tekintettel.
Ezzel csengenek egybe Bálint Csaba közgazdásznak, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának szavai. A szakértő még az év elején a Krónikának úgy nyilatkozott: 2025-ben ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!