Fotó: Borbély Fanni
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői bukaresti sajtóértesülések szerint. Elemzők régóta pedzegetik, hogy a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
2024. június 25., 17:412024. június 25., 17:41
A Hotnews hírportál keddi cikke szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi-gazdasági illetékeseinek egyik előterjesztése azt célozza, hogy 2025-ben 1, 2 vagy akár 3 százalékkal emeljék a jelenleg 19 százalékos általános forgalmi adót (TVA/áfa). A növekedés mértéke azonban függhet az e-számlázási (E-factura) rendszer, valamint az előre kitöltött TVA-elszámolás (RO e-TVA) működésétől is.
Ez az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, ugyanakkor – mint arról már beszámoltunk – a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. Ezzel egy időben az a forgatókönyv is felmerült, hogy két évig befagyasztják a költségvetési kiadásokat. Politikai döntés azonban minderről még nem született, egyelőre a koalícióban arról folyik a vita, hogy mikor rendezzék az államfőválasztást.
A tervezett megszorítások nem véletlenül merülnek fel egyre sűrűbben kormányzati szinten: az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól. Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott, az év első négy hónapjában 3,24 százalékos hiányt mértek a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 1,70 százalékhoz képest, vagyis a deficit megduplázódott.
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is sebezhetőnek tartja a román gazdaságot az inflációt is tápláló költségvetési hiány, illetve a külkereskedelmi deficit miatt. (Románia ellen 2020. óta túlzottdeficit-eljárást folytat az Európai Bizottság). Miközben a pénzromlás is negatívan befolyásolja a lakosság vásárlóerejét és a kereskedelmi társaságok versenyképességét, a GDP 51,9 százalékára nőtt március végére az államadósság a februári 51,7 százalékról a legfrissebb adatok szerint. Románia államadóssága a koronavírus-járvány kitörésével indult gyors növekedésnek, 2019 végén az adósságállomány még a GDP 35,1 százalékának felelt meg, 2020 végén 46,8, 2023 decemberében pedig 48,9 százalék volt.
Ciolacu az előző jobboldali kormányt okolja a drasztikus növekedésért, mivel 200 milliárd lejes hitelt vett fel, szerinte azonban 2024. végére ismét 48-49 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság. Az államadósság hízása kapcsán viszont elemzők felhívják a figyelmet, hogy a 2024-es választási „szuperévre” készülve a Ciolacu-kabinet megemelte a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, letett a költségvetésre óriási terhet rovó különleges nyugdíjak kivezetéséről, és elhalasztotta a költségvetési kiadások lefaragását célzó állami-közigazgatási reformot.
Ebben az évben vihar előtti csend uralkodik tehát a román gazdaságban: miközben az elemzők többsége szerint egyértelműen szükség van pénzügyi korrekciókra – többek között az elszabadult hiány miatt –, a balliberális nagykoalíció nem mer bevállalni semmilyen népszerűtlen lépést az idei választásokra tekintettel.
Ezzel csengenek egybe Bálint Csaba közgazdásznak, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának szavai. A szakértő még az év elején a Krónikának úgy nyilatkozott: 2025-ben ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!