Fotó: Pál Árpád
Nem akarnak szállodában aludni az egyes nyugat-európai országokban pihenésre kényszerülő kamionosok. A Krónika által megkérdezett érintettek szerint a legnagyobb gondot a kamionok őrizetlenül maradása jelenti, ugyanis jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésre kamionparkolóval rendelkező szálláshely a fő EU-s útvonalak mentén.
2017. június 16., 14:172017. június 16., 14:17
2017. június 16., 14:182017. június 16., 14:18
Akárcsak magyarországi társaik, a romániai fuvarozók is elfogadhatatlannak tartják az Európai Bizottság legújabb, közúti fuvarozásra vonatkozó brüsszeli terveit, amelyek arra kényszerítenék a kamionsofőröket, hogy a hétvégi hosszú pihenőjüket a kabinjuk helyett szállodában töltsék.
amely egyértelműen a kelet-európai fuvarozókat hozza hátrányos helyzetbe. A szövetség szerint aggasztó, hogy Franciaország és Belgium által már 2014-ben, Németországban pedig idén bevezetett „abuzív” jogszabályokat az EB ahelyett, hogy elítélné, simán beemeli saját javaslatai közé, és kiterjesztené az Unió teljes egészére.
Fotó: untrr
„Az UNTRR elítéli Belgium, Franciaország és Németország fellépését és az Európai Bizottság hozzáállását, és felszólítja a romániai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a közúti szállítást szabályozó 2006-os uniós jogszabály ne szenvedjen változtatásokat” – olvasható a szövetség közleményében.
A Krónika által megkérdezett érintettek szerint ugyanakkor a legnagyobb gondot nem is a szálláshelyre költött pluszköltség, hanem a kamionok őrizetlenül maradása jelenti, ugyanis jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésre kamionparkolóval rendelkező szálláshely a fő EU-s útvonalak mentén.
„Tudni kell, hogy az uniós tervezet a hosszú, 45 órás hétvégi pihenőre vonatkozik, amelyet a mi sofőrjeink általában itthon vesznek ki, a rövidített hétvégi pihenőket, amelyek 24 órát tartanak, azokat továbbra is ki lehet venni a kamionban is. Legalábbis így működik Németországban, Franciaországban és Belgiumban is. Így minket annyira nem érint, de vannak olyan cégek, amelyeket igen” – értékelt a Krónikának György Szilárd, a székelyudvarhelyi Szili-Trans Kft. fuvarszervezője.
Fotó: Pál Árpád
Mint részletezte, ők viszonylag rövidebb távon szállítanak, elsősorban Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Bulgária az úti céljuk, így többnyire lehetőségük van a sofőrjeiknek, hogy otthon vegyék ki a hosszú pihenőjüket, ezért számukra irreleváns. Kérdésünkre elmondta: a nagyobb távolságokat bejáró kamionosok esetében azonban már más a helyzet. Ha Németországba szállít valaki árut, akkor nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy elkerülje, hogy ott is kelljen megpihennie.
„Nálunk is előfordul olykor, hogy külföldön kell a sofőröknek pihenniük, mert ebben a szakmában nem lehet mindent előre megtervezni, ezzel együtt minket kevésbé érint az uniós tervezet. De akik Ausztrián túl járnak, nagy valószínűséggel már szembesülnek a problémákkal” – magyarázta.
Kérdésünkre elmondta: ezeknek a fuvarozóknak már lényeges többletköltséggel kell számolniuk, azt azonban nehéz megbecsülni, hiszen a szállások ára Németországban is változó.
A kicsit távolabb eső szállások viszont valamennyivel olcsóbbak. Ha egy hónapban csak két hétvégét kényszerül Németországban tölteni egy sofőr, az 3-4 száz euróba kerülhet. Szerinte a nagyobb cégek ugyanakkor meg fogják találni a megoldást a problémára, de ez időbe kerül, hiszen a szabályozás több százezer sofőrt érint. Rámutatott,
Ugyanis olyan szálláshelyekre van szükség, ahol a kamionok parkolni tudnak, mert az nonszensz, hogy egy szállodától több kilométerre parkolják le a kamionokat. A szálláshelyekre pedig a fő útvonalak mentén van szükség.
Az elhagyott kamionok őrizetlenül maradnak, ezért Franciaországban már arra is volt példa, hogy a sofőr kifizette a szállodai szobáját, majd visszament aludni a kamionba, mert nem merte őrizetlenül hagyni. A franciák ugyanis elsőként vezettek be hasonló intézkedést, aminek többek közt az lett az eredménye, hogy elég hamar kialakultak az őrizetlen kamionok üzemanyagát vagy árukészletét megcsapoló bandák.
– magyarázta.
Adrian Daniel Micle a kolozsvári Vistridor vállalat képviselője ugyanakkor úgy értékelt: a romániai szállítási áraknak is fel kellene zárkózniuk a nyugat-európai árakhoz, és a hazai sofőröknek is olyan munkakörülményeik kell hogy legyenek, mint németországi társaiknak. „Talán ez is a törvény célja” – vélte. Kérdésünkre elmondta: egyelőre az ő cégüket nem érték hátrányok, de természeteseten soha nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.
Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és közép-vállalkozások túlélési esélye „roppant csekély” a változtatások életbe lépése után Németországban és Ausztriában.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a fuvarozói érdekképviseletekkel tartott találkozóját követően pedig úgy nyilatkozott: mintegy 15 ezer magyar fuvarozói álláshely kerülhet veszélybe a német, osztrák, francia és belga jogszabály-módosítások miatt, amelyek egyértelmű célja, hogy kiszorítsák a közép-európai vállalkozásokat a nyugat-európai piacról.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!