Fotó: Pál Árpád
Nem akarnak szállodában aludni az egyes nyugat-európai országokban pihenésre kényszerülő kamionosok. A Krónika által megkérdezett érintettek szerint a legnagyobb gondot a kamionok őrizetlenül maradása jelenti, ugyanis jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésre kamionparkolóval rendelkező szálláshely a fő EU-s útvonalak mentén.
2017. június 16., 14:172017. június 16., 14:17
2017. június 16., 14:182017. június 16., 14:18
Akárcsak magyarországi társaik, a romániai fuvarozók is elfogadhatatlannak tartják az Európai Bizottság legújabb, közúti fuvarozásra vonatkozó brüsszeli terveit, amelyek arra kényszerítenék a kamionsofőröket, hogy a hétvégi hosszú pihenőjüket a kabinjuk helyett szállodában töltsék.
amely egyértelműen a kelet-európai fuvarozókat hozza hátrányos helyzetbe. A szövetség szerint aggasztó, hogy Franciaország és Belgium által már 2014-ben, Németországban pedig idén bevezetett „abuzív” jogszabályokat az EB ahelyett, hogy elítélné, simán beemeli saját javaslatai közé, és kiterjesztené az Unió teljes egészére.
Fotó: untrr
„Az UNTRR elítéli Belgium, Franciaország és Németország fellépését és az Európai Bizottság hozzáállását, és felszólítja a romániai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a közúti szállítást szabályozó 2006-os uniós jogszabály ne szenvedjen változtatásokat” – olvasható a szövetség közleményében.
A Krónika által megkérdezett érintettek szerint ugyanakkor a legnagyobb gondot nem is a szálláshelyre költött pluszköltség, hanem a kamionok őrizetlenül maradása jelenti, ugyanis jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésre kamionparkolóval rendelkező szálláshely a fő EU-s útvonalak mentén.
„Tudni kell, hogy az uniós tervezet a hosszú, 45 órás hétvégi pihenőre vonatkozik, amelyet a mi sofőrjeink általában itthon vesznek ki, a rövidített hétvégi pihenőket, amelyek 24 órát tartanak, azokat továbbra is ki lehet venni a kamionban is. Legalábbis így működik Németországban, Franciaországban és Belgiumban is. Így minket annyira nem érint, de vannak olyan cégek, amelyeket igen” – értékelt a Krónikának György Szilárd, a székelyudvarhelyi Szili-Trans Kft. fuvarszervezője.
Fotó: Pál Árpád
Mint részletezte, ők viszonylag rövidebb távon szállítanak, elsősorban Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Bulgária az úti céljuk, így többnyire lehetőségük van a sofőrjeiknek, hogy otthon vegyék ki a hosszú pihenőjüket, ezért számukra irreleváns. Kérdésünkre elmondta: a nagyobb távolságokat bejáró kamionosok esetében azonban már más a helyzet. Ha Németországba szállít valaki árut, akkor nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy elkerülje, hogy ott is kelljen megpihennie.
„Nálunk is előfordul olykor, hogy külföldön kell a sofőröknek pihenniük, mert ebben a szakmában nem lehet mindent előre megtervezni, ezzel együtt minket kevésbé érint az uniós tervezet. De akik Ausztrián túl járnak, nagy valószínűséggel már szembesülnek a problémákkal” – magyarázta.
Kérdésünkre elmondta: ezeknek a fuvarozóknak már lényeges többletköltséggel kell számolniuk, azt azonban nehéz megbecsülni, hiszen a szállások ára Németországban is változó.
A kicsit távolabb eső szállások viszont valamennyivel olcsóbbak. Ha egy hónapban csak két hétvégét kényszerül Németországban tölteni egy sofőr, az 3-4 száz euróba kerülhet. Szerinte a nagyobb cégek ugyanakkor meg fogják találni a megoldást a problémára, de ez időbe kerül, hiszen a szabályozás több százezer sofőrt érint. Rámutatott,
Ugyanis olyan szálláshelyekre van szükség, ahol a kamionok parkolni tudnak, mert az nonszensz, hogy egy szállodától több kilométerre parkolják le a kamionokat. A szálláshelyekre pedig a fő útvonalak mentén van szükség.
Az elhagyott kamionok őrizetlenül maradnak, ezért Franciaországban már arra is volt példa, hogy a sofőr kifizette a szállodai szobáját, majd visszament aludni a kamionba, mert nem merte őrizetlenül hagyni. A franciák ugyanis elsőként vezettek be hasonló intézkedést, aminek többek közt az lett az eredménye, hogy elég hamar kialakultak az őrizetlen kamionok üzemanyagát vagy árukészletét megcsapoló bandák.
– magyarázta.
Adrian Daniel Micle a kolozsvári Vistridor vállalat képviselője ugyanakkor úgy értékelt: a romániai szállítási áraknak is fel kellene zárkózniuk a nyugat-európai árakhoz, és a hazai sofőröknek is olyan munkakörülményeik kell hogy legyenek, mint németországi társaiknak. „Talán ez is a törvény célja” – vélte. Kérdésünkre elmondta: egyelőre az ő cégüket nem érték hátrányok, de természeteseten soha nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.
Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és közép-vállalkozások túlélési esélye „roppant csekély” a változtatások életbe lépése után Németországban és Ausztriában.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a fuvarozói érdekképviseletekkel tartott találkozóját követően pedig úgy nyilatkozott: mintegy 15 ezer magyar fuvarozói álláshely kerülhet veszélybe a német, osztrák, francia és belga jogszabály-módosítások miatt, amelyek egyértelmű célja, hogy kiszorítsák a közép-európai vállalkozásokat a nyugat-európai piacról.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Csaknem 900 millió lejjel egészíti ki a mezőgazdasági minisztérium költségvetését a kormány a szerdai ülésen.
Év végéig érvényben marad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb, RCA) díjának korlátozása.
Az Európai Bizottság a romániai aszálykár után járó kártérítés töredékét fizeti ki az országnak, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által beígért 200 eurós kárpótlás a jövő ködébe vész.
Bevezeti a bankkártyás vonatjegyvásárlás lehetőségét a járatokon az ország legnagyobb magánvasút-társasága. Az erdélyi alapítású vállalat szerelvényein felszállás után, a kalauznál is vonatjegyet lehet váltani elektronikus fizetéssel.
Kanada azt a feltételt szabta egy, a cernavodai atomerőmű új blokkjainak megépítéséhez szükséges hitel folyósításához, hogy Románia Ukrajnába és Moldovába is exportáljon az ott megtermelt áramból – derült ki kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!