Fotó: Pál Árpád
Nem akarnak szállodában aludni az egyes nyugat-európai országokban pihenésre kényszerülő kamionosok. A Krónika által megkérdezett érintettek szerint a legnagyobb gondot a kamionok őrizetlenül maradása jelenti, ugyanis jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésre kamionparkolóval rendelkező szálláshely a fő EU-s útvonalak mentén.
2017. június 16., 14:172017. június 16., 14:17
2017. június 16., 14:182017. június 16., 14:18
Akárcsak magyarországi társaik, a romániai fuvarozók is elfogadhatatlannak tartják az Európai Bizottság legújabb, közúti fuvarozásra vonatkozó brüsszeli terveit, amelyek arra kényszerítenék a kamionsofőröket, hogy a hétvégi hosszú pihenőjüket a kabinjuk helyett szállodában töltsék.
amely egyértelműen a kelet-európai fuvarozókat hozza hátrányos helyzetbe. A szövetség szerint aggasztó, hogy Franciaország és Belgium által már 2014-ben, Németországban pedig idén bevezetett „abuzív” jogszabályokat az EB ahelyett, hogy elítélné, simán beemeli saját javaslatai közé, és kiterjesztené az Unió teljes egészére.
Fotó: untrr
„Az UNTRR elítéli Belgium, Franciaország és Németország fellépését és az Európai Bizottság hozzáállását, és felszólítja a romániai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a közúti szállítást szabályozó 2006-os uniós jogszabály ne szenvedjen változtatásokat” – olvasható a szövetség közleményében.
A Krónika által megkérdezett érintettek szerint ugyanakkor a legnagyobb gondot nem is a szálláshelyre költött pluszköltség, hanem a kamionok őrizetlenül maradása jelenti, ugyanis jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésre kamionparkolóval rendelkező szálláshely a fő EU-s útvonalak mentén.
„Tudni kell, hogy az uniós tervezet a hosszú, 45 órás hétvégi pihenőre vonatkozik, amelyet a mi sofőrjeink általában itthon vesznek ki, a rövidített hétvégi pihenőket, amelyek 24 órát tartanak, azokat továbbra is ki lehet venni a kamionban is. Legalábbis így működik Németországban, Franciaországban és Belgiumban is. Így minket annyira nem érint, de vannak olyan cégek, amelyeket igen” – értékelt a Krónikának György Szilárd, a székelyudvarhelyi Szili-Trans Kft. fuvarszervezője.
Fotó: Pál Árpád
Mint részletezte, ők viszonylag rövidebb távon szállítanak, elsősorban Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Bulgária az úti céljuk, így többnyire lehetőségük van a sofőrjeiknek, hogy otthon vegyék ki a hosszú pihenőjüket, ezért számukra irreleváns. Kérdésünkre elmondta: a nagyobb távolságokat bejáró kamionosok esetében azonban már más a helyzet. Ha Németországba szállít valaki árut, akkor nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy elkerülje, hogy ott is kelljen megpihennie.
„Nálunk is előfordul olykor, hogy külföldön kell a sofőröknek pihenniük, mert ebben a szakmában nem lehet mindent előre megtervezni, ezzel együtt minket kevésbé érint az uniós tervezet. De akik Ausztrián túl járnak, nagy valószínűséggel már szembesülnek a problémákkal” – magyarázta.
Kérdésünkre elmondta: ezeknek a fuvarozóknak már lényeges többletköltséggel kell számolniuk, azt azonban nehéz megbecsülni, hiszen a szállások ára Németországban is változó.
A kicsit távolabb eső szállások viszont valamennyivel olcsóbbak. Ha egy hónapban csak két hétvégét kényszerül Németországban tölteni egy sofőr, az 3-4 száz euróba kerülhet. Szerinte a nagyobb cégek ugyanakkor meg fogják találni a megoldást a problémára, de ez időbe kerül, hiszen a szabályozás több százezer sofőrt érint. Rámutatott,
Ugyanis olyan szálláshelyekre van szükség, ahol a kamionok parkolni tudnak, mert az nonszensz, hogy egy szállodától több kilométerre parkolják le a kamionokat. A szálláshelyekre pedig a fő útvonalak mentén van szükség.
Az elhagyott kamionok őrizetlenül maradnak, ezért Franciaországban már arra is volt példa, hogy a sofőr kifizette a szállodai szobáját, majd visszament aludni a kamionba, mert nem merte őrizetlenül hagyni. A franciák ugyanis elsőként vezettek be hasonló intézkedést, aminek többek közt az lett az eredménye, hogy elég hamar kialakultak az őrizetlen kamionok üzemanyagát vagy árukészletét megcsapoló bandák.
– magyarázta.
Adrian Daniel Micle a kolozsvári Vistridor vállalat képviselője ugyanakkor úgy értékelt: a romániai szállítási áraknak is fel kellene zárkózniuk a nyugat-európai árakhoz, és a hazai sofőröknek is olyan munkakörülményeik kell hogy legyenek, mint németországi társaiknak. „Talán ez is a törvény célja” – vélte. Kérdésünkre elmondta: egyelőre az ő cégüket nem érték hátrányok, de természeteseten soha nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.
Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és közép-vállalkozások túlélési esélye „roppant csekély” a változtatások életbe lépése után Németországban és Ausztriában.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a fuvarozói érdekképviseletekkel tartott találkozóját követően pedig úgy nyilatkozott: mintegy 15 ezer magyar fuvarozói álláshely kerülhet veszélybe a német, osztrák, francia és belga jogszabály-módosítások miatt, amelyek egyértelmű célja, hogy kiszorítsák a közép-európai vállalkozásokat a nyugat-európai piacról.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
szóljon hozzá!