Főként a pékek ragaszkodnak ahhoz, hogy hagyományos termékként bejegyeztessék az általuk készített pityókás házikenyeret, de egyébként kevés székely terméket találunk a lajstromban.
2017. január 12., 13:472017. január 12., 13:47
2017. január 12., 17:042017. január 12., 17:04
Nem törekednek a székelyföldi termelők, hogy megszerezzék a hagyományos termék minősítést. Leginkább a székely pékek tartják fontosnak, hogy bekerüljenek az országos jegyzékbe, Hargita és Kovászna megyében a legtöbb bejegyzett hagyományos termék a pityókás házikenyér.
Nem tartják fontosnak
Hargita megyében mindössze három termelő három termékre szerezte meg a minősítést, mind a három házikenyér, mondta el lapunknak György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság hagyományos termékek bejegyeztetésével foglalkozó szakembere. Kifejtette, megváltozott a törvény, a szörpök, lekvárok, sajtok készítői már nem tartják fontosnak, hogy bekerüljenek az országos jegyzékbe, egyszerű termelői engedéllyel is értékesíthetik a termékeiket, így nem látják értelmét, hogy ezt is „lepapírozzák\".
Háromszéken jobb a helyzet
Kovászna megyében valamivel jobb a helyzet, de ott is a házikenyér tarol. Az országos jegyzékben 24 háromszéki hagyományos termék szerepel, ezek között a legtöbb a pityókás házikenyér, de tejtermékek, és gyümölcskészítmények is megkapták a minősítést. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint az elmúlt évben csak egy bodoki és egy kézdiszentkereszti pékség váltott ki hagyományos minősítést pityókás házikenyérre, és egy uzonkafürdői házivaj-gyártó terméke került be a jegyzékbe. Az új törvénykezés 2014-es életbelépése után hét házikenyér-, illetve kürtőskalács-sütő, gidófalvi sajt- és tejtermék-előállító, valamint gyümölcsdzsem- és szörpkészítők igényeltek hagyományos minősítést.
Megtizedelte a törvény a listát
Mint ismeretes, 2014 végén újraszervezték a hagyományostermék-mozgalmat, arra hivatkozva, hogy az addigi törvénykezés túl megengedő volt, aki kérte, általában meg is kapta a minősítést. Az akkori törvénykezés alapján Romániában 4400 hagyományos terméket tartottak nyilván, de miután megszigorították a törvényt, közel tizedére csökkent ezek száma, a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint jelenleg mindössze 556 terméknek adták meg ezt a minősítést. Szakértők szerint a korábbi rendszer tényleg hibás volt, azok a termelők, akik valóban hagyományos módszerrel állították elő a termékeiket, nem jutottak előnyhöz.
A jelenleg érvényben lévő jogszabály ugyan megtizedelte a hagyományos minősítéssel rendelkező termékeket, de az a nagy előnye, hogy a gyártónak nem kell megfelelnie az európai uniós követelményeknek, hanem valóban a régi, hagyományos módon állíthatja elő termékeit. Jelenleg az a termék számít hagyományosnak, amely igazoltan romániai alapanyagokból, legalább 30 éves recept alapján, hagyományos technológiával készül, és szabályozzák a mennyiséget is. A mezőgazdasági igazgatóságok székhelyén fogadják azokat a termelőket, akik mégis bekerülnének az országos jegyzékbe, az eljárás ingyenes, egy élelmiszeripari mérnök segít összeállítani a szükséges dokumentációt, de hagyományos receptek felkutatásában is nyújtanak támogatást.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!