Fotó: wellnesspraid.ro
Kevesebb vendégágyat kínálnak a romániai szálláshelyek, mint a jóval kisebb Bulgáriában vagy Magyarországon, de még így is 30 százalék körül alakul a kihasználtságuk. A valós szám ennél jóval magasabb lehet a szakemberek szerint, mivel elterjedt a feketeturizmus. Ugyanakkor a Krónika által megkérdezett érintettek arra is rámutattak, hogy még sokat kell fejlődnie a romániai idegenforgalomnak ahhoz, hogy az országot valóban vonzó célpontként tartsák számon.
2017. augusztus 30., 08:562017. augusztus 30., 08:56
2017. augusztus 30., 11:312017. augusztus 30., 11:31
Kevesebb turisztikai szálláshely van Romániában, mint a jóval kisebb Bulgáriában vagy Magyarországon – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adataiból.
2016-ban a romániai szállodákban, kempingekben jegyzett 326 ezer férőhely a lajstrom hátsó felébe helyezi az országot, s
Az Európai Unió 28 tagállama különben mintegy 31,2 millió személy elszállásolására képes a hivatalos szálláshelyeken. A legtöbb vendégágy, 5,1 millió Franciaországban van – ez az Unió egészének a 16,5 százalékát jelenti. 15,6 százalékkal, vagyis 4,9 millió férőhellyel Olaszország következik, a harmadik pedig Spanyolország 3,5 millió vendégággyal. Eközben Ausztriában egymillió, Horvátországban 987 272, Lengyelországban 749 191, Csehországban 716 563, Magyarországon 446 400, míg Bulgáriában 328 264 szálláshely van.
A szabadpiac szabályozza a szálláshelyek építését, a turistaforgalmat kell felpörgetni, és akkor növekedni fog a szálláshelyek száma is Romániában – szögezte le megkeresésünkre Herman Rosner, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) vezetőtanácsának tagja, amikor arról faggattuk, hogy a számos turisztikai látványosságot felvonultató Romániában hogy lehet kevesebb szálláshely, mint a jóval kisebb országokban.
A szakember rámutatott, a befektetők üzleti terv alapján döntik el, megéri új szállodát, panziót építeni vagy éppen felújítani egy régit. Ha a befektetés nem térül meg belátható időn belül, bele sem vágnak. Rosner erre példaként említette, hogy sem a sepsiszentgyörgyi Bodok, sem a kovásznai Hephaiszthosz szállodára nem jelentkezett még vevő.
Az idegenforgalmi vállalkozó elismerte, hogy
így a növekedés ellenére még mindig messze elmarad a turizmusban jól teljesítő országoktól. Magyarországon és Bulgáriában például a turisták száma meghaladja a lakosság számarányát, ehhez mérten magas a szálláshelyek száma is, hiszen hatalmas keresletet kell kielégíteniük.
Romániai viszonylatban a legtöbb vendégéjszakát Bukarestben jegyzik, a fővárosban koncentrálódnak a befektetések is, ám oda a vendégek általában üzleti célból, és nem turistaként érkeznek. Rosner emlékeztetett, hogy a romániai szálláshelyek kihasználtsága 30 százalék alatt van, ami nagyon kevés, szerinte előbb ezt kellene feltornázni.
Fotó: Pixabay.com
Ehhez pedig
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelmúltban bevezetett átalányadó is elriasztja a befektetőket, hiszen például Kovásznán a tulajdonos 10 millió eurót fordított a szállodája felújítására, tehát semmi profitja nem maradt, mégis adóznia kell. A magyarországi belföldi turizmus 32 százalékát az üdülési utalványok generálják,
sőt a munkaügyi minisztérium már az ezt szabályozó törvény visszavonását tervezgeti. A szakértő szerint, ha állami segítséggel fellendítenék a belföldi turizmust, akkor az ágazatba több pénz áramlana, és a vállalkozók nagyobb fizetéseket adhatnak, szakképzett szakácsot, pincért foglalkoztatva növelhetnék a szolgáltatásaik minőségét, és így már a külföldi vendégek számára is vonzó lehetne az ajánlatuk.
A jó szakemberek mind elmentek külföldre, hajókon, szállodákban dolgoznak, őket kellene hazacsábítani vagy rugalmasabb törvénykezéssel lehetővé tenni, hogy a romániai vállalkozók külföldieket alkalmazzanak – mutatott rá Rosner. Hozzátette: Brassópojánán már a Fülöp-szigetekről, Afrikából hozzák a munkaerőt.
Az infrastruktúra fejlesztése is nagyon fontos ugyanakkor a turizmus fellendítése szempontjából, hiszen ha a turistának többet kell utaznia a repülőtérről a szálláshelyig, mint amennyit repült, akkor inkább lemondja az utat. Rosner felháborítónak tartja, hogy Bálványosfürdőig vagy Kovásznáig foltozott, rossz utakon kell utazni,
Hangsúlyozta, Romániában a gyógyturizmus lehetne a húzóágazat, hiszen olyan természeti kincsek vannak, melyek máshol nem találhatók meg. „Most már Dubajban is lehet sízni, de borvízforrások, mofetták nálunk vannak, ezeket kell kihasználni” – szögezte le Herman Rosner.
A hivatalos statisztikai adatok nem tükrözik a valóságot, mert
– véli eközben Daragus Attila. Az ANTREC faluturisztikai szövetség elnöke a Krónika megkeresésére kiemelte, a hatóságok csak a hivatalosan bejelentett szálláshelyeket ellenőrzik, és bírságolják.
Fotó: Pixabay.com
„Egy hivatalosan működő panziót állandóan vizsgálnak a közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi ellenőrök, a pénzügyőrök, és a legkisebb szabálysértésért is hatalmas bírságokat kell kifizetnie. Közben meg azt látja, hogy
– részletezte a turisztikai szakember. Szerinte sokan már nem is újítják meg az engedélyüket, vagy feketén folytatják, vagy abbahagyják a vendéglátást. „Ez a helyzet nem is fog változni, amíg a hivatalosan működő szállásadókat nem támogatják, vagy nem számolják fel a tisztességtelen konkurenciát” – vallja Daragus Attila.
A szálláshelyek kihasználtságáról sincsenek megbízható adatok – vélekedik Pál Zoltán idegenvezető, túraszervező is, kiemelve például, hogy a szállodákkal ellentétben a panziók nem kötelesek bejelenteni a vendégeiket, márpedig inkább a panzióhálózat épült ki, sokkal kevesebb a szálláshely a szállodákban. Ez pedig nemcsak Székelyföldre, hanem a leglátogatottabb térségekre is jellemző, például Szeben környékén vagy Máramarosban.
Pál Zoltán úgy véli, hogy a romániai turizmus rákfenéje az alacsony forgalom és a szezonalitás. „A térségen belüli vagy éppen a térségek közötti
– fejtette ki. Hozzátette, most már a szálláshelyek többsége szerepel a keresőmotorokban, ám a minőséggel még gondok vannak, ezért hátrányba kerülhetnek, mivel a vendégek már nem a tulajdonos leírása, hanem a korábbi megszállók véleménye, visszajelzése alapján dönt.
„A Sóvidéken például a panziók többségét a kilencvenes években alakították ki, gyakran a családi házat átépítve, akkor arra törekedtek, hogy a meglevő helyen minél több szálláshelyet hozzanak létre, ezért most
Úgy alakult, hogy az átlag középréteg fizetőképességét meghaladja a szállodai díjszabás, ezért keresik a panziókat, ám elvárásaik vannak: tágas, csendes, kényelmes szobákat keresnek, ezért van, hogy a kereslet és a kínálat nem mindig találkozik” – fejtette ki a Pál Zoltán, aki szerint különben a hiányosságokat legtöbbször apró módosításokkal, kis odafigyeléssel korrigálni lehetne.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!