Fotó: Gov.ro
A közszféra dolgozói egy részének kényszerszabadságra küldését fontolgatja a román kormány – nyilatkozta szerdán este Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint bizonyos közalkalmazottak esetében a versenyszférában alkalmazott módszert alkalmaznának.
2020. április 08., 22:192020. április 08., 22:19
2020. április 09., 00:032020. április 09., 00:03
A kormányfő által a B1 hírtelevíziónak adott interjúból kiderült, hogy a kormány által tervezett gyakorlat lényege az, hogy a közalkalmazottak fél hónapig nem kellene dolgozniuk, ez idő alatt pedig kevesebb fizetést kapnának. Ludovic Orban a koronavírus terjedése megakadályozásának szükségességével indokolta az intézkedést. A miniszterelnök elmondta, bizonyos állami ágazatokban – a munkaügyi felügyelőségeknél, nyugdíjosztályoknál, az egészségügyben, a hadseregnél vagy a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó szerveknél, tűzoltóknál, rendőrségnél, csendőrségnél – lehetetlen a dolgozók egy részének kényszerszabadságra küldése, mert ott a teljes személyzeti állományra szükség van.
„Olyan mechanizmusra gondoltunk, amely alapján bizonyos ágazatokban két egyenlő részre osztjuk az állami alkalmazottakat. Az állami alkalmazottak egy része 15 napig dolgozna, ez alatt a többiek kényszerszabadságra kerülnének, és megkapnák a fizetésük 75 százalékát. A hónap másik felében ők vennék át a munkát, és a többi közalkalmazott menne kényszerszabadságra” – vázolta az elképzelést a miniszterelnök.
Ludovic Orban elmondta, minden egyes ágazat esetében elemzést végeznek, és megvizsgálják, miként lehet alkalmazni a kényszerszabadságolás módszerét a különböző területeken. Előrebocsátotta: az intézkedésről már megszületett a döntés, már csak a gyakorlatba ültetés mikéntjén dolgoznak. Elmondta azt is, hogy nem csak a központi adminisztrációra vonatkozik majd a dolgozók egy részének „pihentetése”, hanem a helyi közigazgatásban, a parlament hatáskörébe tartozó intézményeknél vagy önálló ügyviteli vállalatoknál foglalkoztatottak esetében is.
Mint arról beszámoltunk, a román munkaügyi minisztérium szerdai adatai szerint a sürgősségi állapot március 16-i hatályba lépése óta összesen 1 013 522 munkavállaló egyéni munkaszerződését függesztették fel a munkáltatók. A bukaresti kormány március végén döntőtt arról, hogy az állam átvállalja a versenyszférában kényszerszabadságra küldött dolgozók bruttó bérének 75 százalékát, de ez a juttatás nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!