Fotó: Gov.ro
A közszféra dolgozói egy részének kényszerszabadságra küldését fontolgatja a román kormány – nyilatkozta szerdán este Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint bizonyos közalkalmazottak esetében a versenyszférában alkalmazott módszert alkalmaznának.
2020. április 08., 22:192020. április 08., 22:19
2020. április 09., 00:032020. április 09., 00:03
A kormányfő által a B1 hírtelevíziónak adott interjúból kiderült, hogy a kormány által tervezett gyakorlat lényege az, hogy a közalkalmazottak fél hónapig nem kellene dolgozniuk, ez idő alatt pedig kevesebb fizetést kapnának. Ludovic Orban a koronavírus terjedése megakadályozásának szükségességével indokolta az intézkedést. A miniszterelnök elmondta, bizonyos állami ágazatokban – a munkaügyi felügyelőségeknél, nyugdíjosztályoknál, az egészségügyben, a hadseregnél vagy a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó szerveknél, tűzoltóknál, rendőrségnél, csendőrségnél – lehetetlen a dolgozók egy részének kényszerszabadságra küldése, mert ott a teljes személyzeti állományra szükség van.
„Olyan mechanizmusra gondoltunk, amely alapján bizonyos ágazatokban két egyenlő részre osztjuk az állami alkalmazottakat. Az állami alkalmazottak egy része 15 napig dolgozna, ez alatt a többiek kényszerszabadságra kerülnének, és megkapnák a fizetésük 75 százalékát. A hónap másik felében ők vennék át a munkát, és a többi közalkalmazott menne kényszerszabadságra” – vázolta az elképzelést a miniszterelnök.
Ludovic Orban elmondta, minden egyes ágazat esetében elemzést végeznek, és megvizsgálják, miként lehet alkalmazni a kényszerszabadságolás módszerét a különböző területeken. Előrebocsátotta: az intézkedésről már megszületett a döntés, már csak a gyakorlatba ültetés mikéntjén dolgoznak. Elmondta azt is, hogy nem csak a központi adminisztrációra vonatkozik majd a dolgozók egy részének „pihentetése”, hanem a helyi közigazgatásban, a parlament hatáskörébe tartozó intézményeknél vagy önálló ügyviteli vállalatoknál foglalkoztatottak esetében is.
Mint arról beszámoltunk, a román munkaügyi minisztérium szerdai adatai szerint a sürgősségi állapot március 16-i hatályba lépése óta összesen 1 013 522 munkavállaló egyéni munkaszerződését függesztették fel a munkáltatók. A bukaresti kormány március végén döntőtt arról, hogy az állam átvállalja a versenyszférában kényszerszabadságra küldött dolgozók bruttó bérének 75 százalékát, de ez a juttatás nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
szóljon hozzá!