Micsoda luxus. Nagyon sokat csak álmodnak egy egyhetes nyaralá sról
Fotó: Pixabay
Belföldi nyaralást választott a romániaiak többsége a lassan lezáruló főszezonban, a külföldi célpontok közül Görögország és Törökország volt a legnépszerűbb. Közben sokak számára az őszi utóidény hozza el a kikapcsolódást, amikor egyesek az egzotikusabb desztinációkat is célba veszik. Viszont ez nagyon kevesek kiváltsága lehet, hiszen Románia összlakosságát tekintve messze uniós sereghajtó a nyaralást maguknak egyáltalán megengedők arányát tekintve: egy egyhetes kikapcsolódást csupán a lakosság harmada „bír el” keresete alapján. Miközben EU-s szinten a „megfelelő minimálbérekről” szóló irányelv alkalmazásában bíznak, Romániában ez sem hoz varázsütésre nyugati fizetéseket.
2023. augusztus 27., 19:272023. augusztus 27., 19:27
Augusztusban, a nyaralási idény csúcsidőszakában belföldi célpontok álltak a romániai turisták választási listájának élén, majd Görögország, Törökország, Spanyolország és Bulgária következett – közölte az Eximtur. Az ország egyik legnagyobb turisztikai irodája elemzéséből kiderül, a belföldi és a hellén célpontok között is a tengerpartiak voltak a legnépszerűbbek, mégpedig négy- és háromcsillagos szállodák, amelyek közel találhatók a tengerhez. A „dobogó” harmadik fokára a turisztikai vállalkozás ötcsillagos törökországi és bulgáriai hoteleket sorolt, melyek úgynevezett all inclusive szolgáltatásokat nyújtanak. Az említett szálláshelyeket javarészt hét napra foglalták le.
Bár továbbra is a belföldi célpontok a legnépszerűbbek a romániaiak körében, idén augusztusban 30 százalékkal többen választottak külföldi utazást az egy évvel korábbi hónapban jegyzett adatokhoz képest. Az erre szánt átlagos költségvetés nagyjából megegyezik a tavalyival: 660 euró/fő. A legnépszerűbb régiók a Görögországhoz tartozó Kréta, a török Antalya és a bolgár Aranyhomok.
Az Eximtur elemzésében előre is tekintenek, hiszen a nyaralási szezon nem zárul le augusztus végével: sokan őszre időzítik hosszabb pihenőszabadságukat, amikor az árak is barátságosabbak. A belföldi célpontok élén ebben az időszakban Félixfürdő áll, amely a széleskörű wellness-szolgáltatások révén akkor is vízi élményekkel teli szórakozást tud biztosítani, ha esetleg elromlik az idő.
Ennek velejárója, hogy csökkent a gyógyfürdőket választók átlagéletkora, hiszen immár a fiatalok is szívesebben költenek a modern körülmények között, spa- és wellness-szolgáltatások révén biztosított pihenésre. Akik pedig csak egy hétvégére ruccannának ki mondjuk Félixfürdőre szeptemberben, azoknak két éjszakára, egy félpanziós ellátást kínáló, akvaparkkal is rendelkező 4 csillagos szállodában fejenként átlagosan 250 eurót kell kifizetniük.
A romániai kínálatot nézve töretlen Félixfürdő népszerűsége
Fotó: Bálint Eszter
De a külföldi célpontok is rendületlenül várják a vendégeket: az ősszel is meleg idővel kecsegtető Tunéziában, az egyiptomi Gurdakában (Hurghada), Antalyában vagy a görög Szkíathoszon és Krétán 600–700 euró/főtől indulnak a teljes, charter repülőjáratot is tartalmazó, hétéjszakás turisztikai csomagok árai.
Ugyanakkor a turisztikai iroda adatai szerint megnőtt a kereslet az egzotikus célpontok, kiemelten a Maldív-szigetek és Thaiföld iránt. Például egy thaiföldi ötcsillagos szálloda félpanziós ellátással, kilencéjszakás foglalással a november–decemberi időszakban körülbelül 1700 euró/fő áron lát vendégül.
A magyarországi Oeconomus Gazdasági Alapítvány egyik elemzésében rávilágítanak, az Eurostat adatai alapján az európai turisták – függetlenül attól, hogy egyre inkább szeretik a szabadidejüket külföldön eltölteni – még mindig lényegesen többet nyaralnak otthon. Átlagosan kétszer olyan gyakran utaznak belföldre, mint külföldre, és átlagosan 3–3,5-szer többet költenek a külföldi nyaralásra, mint a belföldire.
A kizárólag külföldön nyaralók aránya az európai lakosság körében csupán 5–10 százalék között mozog; annak a valószínűsége, hogy valaki belföldön vagy belföldön és külföldön is nyaral, sokkal nagyobb, mint, hogy kizárólag külföldre menjen pihenni. Az Oeconomus szerint számos európai kutatás vizsgálja, hogy az európai országok lakossága körében miért sokkal népszerűbbek a belföldi úti célok, mint a külföldiek. Ez az otthonival kapcsolatos elfogultság (ún. home-bias) jelensége. Általában sokkal kényelmesebb a hazai nyaralás, mivel az emberek közelebb maradhatnak otthonukhoz, és nem kell aggódniuk a vízumok megszerzése miatt, vagy amiatt, hogyan kezeljék az idegen nyelveket és kultúrákat – olvasható az elemzésben.
Emellett támogatják a helyi gazdaságot is azáltal, hogy munkahelyeket teremt és bevételt termelnek. Utóbbi megfontolás egyre inkább kiegészül a környezeti szempontokkal, mivel lényegesen kisebb lehet a belföldi utazások ökológiai lábnyoma, mint a külföldieké. A belföldi nyaralás alkalmas arra, hogy a részvevők barátokat és rokonokat látogattassanak meg. Mások éppen a még ismeretlen hazai tájakra kíváncsiak, és szeretnek új történelmi, kulturális és földrajzi megfigyeléseket tenni saját hazájukkal kapcsolatban.
Az egyre dráguló turisztikai csomagok egyre kevesebbek számára lesznek elérhetők
Fotó: Pixabay
Abban viszont már óriásiak az eltérések Románia és az EU-s szokások között, hogy egy-egy tagállamon belül hányan engedhetik meg maguknak, hogy egyáltalán nyaraljanak.
A második legrosszabbul álló Görögországban ez már csak a polgárok valamivel kevesebb, mint felére igaz, a hátulról ötödik Magyarország negyven százalék körül áll. Az EU-átlag 28,6 százalékos, a legjobban álló országokban 10 százalék alatt van az arány.
Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat július közepén hozta nyilvánosságra abban a kiadványban, amelyben kulcsfontosságúnak tartott adatokat gyűjtöttek össze a jelenlegi EU „megértése” érdekében. Amint a Qubit.hu portálon közölt, az említett kiadvány adatait elemző cikkben is rávilágítanak, a valós életviszonyokat jól érzékelteti az is, hogy hányan engedhetünk meg magunknak egy kiadós nyaralást, ezért tartja fontosnak az EU is a vonatkozó adatok összesítését.
Erre világított rá Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) főtitkára is, aki az Euobserver.com portálon a minap közölt véleményanyagában figyelmeztetett: nő Európában azok száma, akik egyáltalán nem tudnak nyaralni. Az Eurostat mikroradatainak elemzése szerint immár a háztartások 29 százalékára jellemző ez, a dolgozók 19 százalékára, azaz 38 millió emberre. Ha pedig az alacsony jövedelműeket nézzük, körükben 50 százalékos ez az arány. Egyébként Lynch is kitért arra, hogy Románia áll a legrosszabbul az EU-ban: a munkások körében 43 százalékos azok aránya, akik nem tehetik meg, hogy nyaraljanak.
Fotó: Makkay József
És a szerző szerint a helyzet tovább fog romlani, hiszen folyamatosan drágulnak a szerényebb jövedelműek számára is elérhető turisztikai csomagok, amelyek az EU-tagállamok immár több mint felében többe kerülnek, mint amennyi a helyi minimálbér. A szakszervezeti vezető bírálta a „korporatizmus féktelen nyereségvágya” felett szemet hunyó, a munkások béremelési követeléseivel szemben elutasító magatartást tanúsító uniós vezetőket. Esther Lynch az EU-s szintű megfelelő minimálbérről szóló irányelv bevezetését említi megoldásként, amely többek között kollektív munkaszerződés és jogok biztosítására kötelezhetné alkalmazottaikkal szemben például a közbeszerzéseken részt vevő nagyvállalatokat.
Az EU szervei tavaly ősszel véglegesítették az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet, melynek célja a munka- és életkörülmények javítása a tagországokban. A direktíva a jogszabályokban meghatározott minimálbér megfelelőségét, a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások előmozdítását, a munkavállalóknak a minimálbér által nyújtott védelemhez való jogokhoz történő hatékony hozzáférésének javítását kívánja szolgálni.
Az irányelv szerint akkor tekinthető megfelelőnek a minimálbér, ha eléri a mediánjövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt, vagy pedig az átlagjövedelem 50 százalékát.
Fotó: Kiss Judit
Mint ismeretes, a mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Átlagbér esetén a dolgozók bérét összeadják, aztán elosztják a létszámukkal. A mediánt azért tartják sokatmondóbbnak, mert a medián kereset megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak, a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.
Nos Románia esetében – ahol nagyon sokan keresnek minimálbért vagy ahhoz közeli összeget – a bruttó mediánbér jelenleg 4000 lej körül mozog (plusz-mínusz néhány száz lej attól függően, milyen módszer szerint számítják), a bruttó minimálbér pedig 3000 lej –
A csökkentést egyébként maga a direktíva is tiltja. Az átlagkereset jelenleg 7200 lej körülire tehető, tehát az ehhez viszonyítás sem eredményezne nagy nyereséget a minimálbért kapók számára.
Amint a Panorama.ro portál elemzéséből is kiderül, a romániai munkavállalóknak nem szabad azt várniuk az uniós irányelv jövő évi átültetésétől (határideje 2024 novembere), hogy a nyugatihoz hasonló bérminimumot vezetnek be nálunk is. Amit esetleg nyerhetünk vele, az a kollektív munkaszerződésbe foglalt jogok kiharcolása, biztosítása – ilyen kialkudott védőhálót jelenleg csupán a romániai munkaszerződések 32 százaléka garantál.
Az extrém kánikula átírhatja az öreg kontinensen dívó nyaralási szokásokat: az egyre többször szinte teljesen elviselhetetlen hőség a főszezon legnépszerűbb dél-európai célpontjairól a hűvösebb desztinációk felé irányíthatja a pihenni vágyó vakációzókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!