Kedvenc nyaralási célpontok a nincstelenség árnyékában, az uniós minimálbér délibábjában

Páva Adorján 2023. augusztus 27., 19:27

Belföldi nyaralást választott a romániaiak többsége a lassan lezáruló főszezonban, a külföldi célpontok közül Görögország és Törökország volt a legnépszerűbb. Közben sokak számára az őszi utóidény hozza el a kikapcsolódást, amikor egyesek az egzotikusabb desztinációkat is célba veszik. Viszont ez nagyon kevesek kiváltsága lehet, hiszen Románia összlakosságát tekintve messze uniós sereghajtó a nyaralást maguknak egyáltalán megengedők arányát tekintve: egy egyhetes kikapcsolódást csupán a lakosság harmada „bír el” keresete alapján. Miközben EU-s szinten a „megfelelő minimálbérekről” szóló irányelv alkalmazásában bíznak, Romániában ez sem hoz varázsütésre nyugati fizetéseket.

Kedvenc nyaralási célpontok a nincstelenség árnyékában, az uniós minimálbér délibábjában
galéria
Micsoda luxus. Nagyon sokat csak álmodnak egy egyhetes nyaralá sról Fotó: Pixabay

Augusztusban, a nyaralási idény csúcsidőszakában belföldi célpontok álltak a romániai turisták választási listájának élén, majd Görögország, Törökország, Spanyolország és Bulgária következett – közölte az Eximtur. Az ország egyik legnagyobb turisztikai irodája elemzéséből kiderül, a belföldi és a hellén célpontok között is a tengerpartiak voltak a legnépszerűbbek, mégpedig négy- és háromcsillagos szállodák, amelyek közel találhatók a tengerhez. A „dobogó” harmadik fokára a turisztikai vállalkozás ötcsillagos törökországi és bulgáriai hoteleket sorolt, melyek úgynevezett all inclusive szolgáltatásokat nyújtanak. Az említett szálláshelyeket javarészt hét napra foglalták le.

Belföldön augusztusban a legtöbb foglalást Mamaia, Félixfürdő, Eforie Nord, Olimp vagy Venus valamely vendéglátóipari egységében jegyezték – tehát négy tengerparti üdülőhelyen, illetve a Nagyvárad közeli, továbbra is rendkívül népszerű Félixen. A kikapcsolódásra egy fő átlagosan 350 eurót költött.

Bár továbbra is a belföldi célpontok a legnépszerűbbek a romániaiak körében, idén augusztusban 30 százalékkal többen választottak külföldi utazást az egy évvel korábbi hónapban jegyzett adatokhoz képest. Az erre szánt átlagos költségvetés nagyjából megegyezik a tavalyival: 660 euró/fő. A legnépszerűbb régiók a Görögországhoz tartozó Kréta, a török Antalya és a bolgár Aranyhomok.

Az Eximtur elemzésében előre is tekintenek, hiszen a nyaralási szezon nem zárul le augusztus végével: sokan őszre időzítik hosszabb pihenőszabadságukat, amikor az árak is barátságosabbak. A belföldi célpontok élén ebben az időszakban Félixfürdő áll, amely a széleskörű wellness-szolgáltatások révén akkor is vízi élményekkel teli szórakozást tud biztosítani, ha esetleg elromlik az idő.

De országszerte megnőtt a kereslet azon gyógyfürdők, fürdővárosok iránt, ahol nemrég korszerűsítések történtek: az erdélyi célpontok között Félixen kívül Szovátát és Herkulesfürdőt is megemlítik.

Ennek velejárója, hogy csökkent a gyógyfürdőket választók átlagéletkora, hiszen immár a fiatalok is szívesebben költenek a modern körülmények között, spa- és wellness-szolgáltatások révén biztosított pihenésre. Akik pedig csak egy hétvégére ruccannának ki mondjuk Félixfürdőre szeptemberben, azoknak két éjszakára, egy félpanziós ellátást kínáló, akvaparkkal is rendelkező 4 csillagos szállodában fejenként átlagosan 250 eurót kell kifizetniük.

A romániai kínálatot nézve töretlen Félixfürdő népszerűsége Fotó: Bálint Eszter

De a külföldi célpontok is rendületlenül várják a vendégeket: az ősszel is meleg idővel kecsegtető Tunéziában, az egyiptomi Gurdakában (Hurghada), Antalyában vagy a görög Szkíathoszon és Krétán 600–700 euró/főtől indulnak a teljes, charter repülőjáratot is tartalmazó, hétéjszakás turisztikai csomagok árai.

Ugyanakkor a turisztikai iroda adatai szerint megnőtt a kereslet az egzotikus célpontok, kiemelten a Maldív-szigetek és Thaiföld iránt. Például egy thaiföldi ötcsillagos szálloda félpanziós ellátással, kilencéjszakás foglalással a november–decemberi időszakban körülbelül 1700 euró/fő áron lát vendégül.

Egyébként a belföldi célpontok közkedveltsége nemcsak romániai jellegzetesség: így van ez az anyaországban és a teljes Európai Unióban is.

A magyarországi Oeconomus Gazdasági Alapítvány egyik elemzésében rávilágítanak, az Eurostat adatai alapján az európai turisták – függetlenül attól, hogy egyre inkább szeretik a szabadidejüket külföldön eltölteni – még mindig lényegesen többet nyaralnak otthon. Átlagosan kétszer olyan gyakran utaznak belföldre, mint külföldre, és átlagosan 3–3,5-szer többet költenek a külföldi nyaralásra, mint a belföldire.

A kizárólag külföldön nyaralók aránya az európai lakosság körében csupán 5–10 százalék között mozog; annak a valószínűsége, hogy valaki belföldön vagy belföldön és külföldön is nyaral, sokkal nagyobb, mint, hogy kizárólag külföldre menjen pihenni. Az Oeconomus szerint számos európai kutatás vizsgálja, hogy az európai országok lakossága körében miért sokkal népszerűbbek a belföldi úti célok, mint a külföldiek. Ez az otthonival kapcsolatos elfogultság (ún. home-bias) jelensége. Általában sokkal kényelmesebb a hazai nyaralás, mivel az emberek közelebb maradhatnak otthonukhoz, és nem kell aggódniuk a vízumok megszerzése miatt, vagy amiatt, hogyan kezeljék az idegen nyelveket és kultúrákat – olvasható az elemzésben.

Emellett támogatják a helyi gazdaságot is azáltal, hogy munkahelyeket teremt és bevételt termelnek. Utóbbi megfontolás egyre inkább kiegészül a környezeti szempontokkal, mivel lényegesen kisebb lehet a belföldi utazások ökológiai lábnyoma, mint a külföldieké. A belföldi nyaralás alkalmas arra, hogy a részvevők barátokat és rokonokat látogattassanak meg. Mások éppen a még ismeretlen hazai tájakra kíváncsiak, és szeretnek új történelmi, kulturális és földrajzi megfigyeléseket tenni saját hazájukkal kapcsolatban.

Az egyre dráguló turisztikai csomagok egyre kevesebbek számára lesznek elérhetők Fotó: Pixabay

Abban viszont már óriásiak az eltérések Románia és az EU-s szokások között, hogy egy-egy tagállamon belül hányan engedhetik meg maguknak, hogy egyáltalán nyaraljanak.

És itt ismét a sereghajtó pozícióban találjuk Romániát, mégpedig jókora lemaradással: az Eurostat adatai szerint 2022-ben a lakosság 62,5 százaléka nem engedhetett meg magának egy legalább egyhetes fizetett nyaralást.

A második legrosszabbul álló Görögországban ez már csak a polgárok valamivel kevesebb, mint felére igaz, a hátulról ötödik Magyarország negyven százalék körül áll. Az EU-átlag 28,6 százalékos, a legjobban álló országokban 10 százalék alatt van az arány.

Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat július közepén hozta nyilvánosságra abban a kiadványban, amelyben kulcsfontosságúnak tartott adatokat gyűjtöttek össze a jelenlegi EU „megértése” érdekében. Amint a Qubit.hu portálon közölt, az említett kiadvány adatait elemző cikkben is rávilágítanak, a valós életviszonyokat jól érzékelteti az is, hogy hányan engedhetünk meg magunknak egy kiadós nyaralást, ezért tartja fontosnak az EU is a vonatkozó adatok összesítését.

Erre világított rá Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) főtitkára is, aki az Euobserver.com portálon a minap közölt véleményanyagában figyelmeztetett: nő Európában azok száma, akik egyáltalán nem tudnak nyaralni. Az Eurostat mikroradatainak elemzése szerint immár a háztartások 29 százalékára jellemző ez, a dolgozók 19 százalékára, azaz 38 millió emberre. Ha pedig az alacsony jövedelműeket nézzük, körükben 50 százalékos ez az arány. Egyébként Lynch is kitért arra, hogy Románia áll a legrosszabbul az EU-ban: a munkások körében 43 százalékos azok aránya, akik nem tehetik meg, hogy nyaraljanak.

Fotó: Makkay József

És a szerző szerint a helyzet tovább fog romlani, hiszen folyamatosan drágulnak a szerényebb jövedelműek számára is elérhető turisztikai csomagok, amelyek az EU-tagállamok immár több mint felében többe kerülnek, mint amennyi a helyi minimálbér. A szakszervezeti vezető bírálta a „korporatizmus féktelen nyereségvágya” felett szemet hunyó, a munkások béremelési követeléseivel szemben elutasító magatartást tanúsító uniós vezetőket. Esther Lynch az EU-s szintű megfelelő minimálbérről szóló irányelv bevezetését említi megoldásként, amely többek között kollektív munkaszerződés és jogok biztosítására kötelezhetné alkalmazottaikkal szemben például a közbeszerzéseken részt vevő nagyvállalatokat.

Az EU szervei tavaly ősszel véglegesítették az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet, melynek célja a munka- és életkörülmények javítása a tagországokban. A direktíva a jogszabályokban meghatározott minimálbér megfelelőségét, a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások előmozdítását, a munkavállalóknak a minimálbér által nyújtott védelemhez való jogokhoz történő hatékony hozzáférésének javítását kívánja szolgálni.

Bár sok konkrétumot nem tartalmaz – például nem vezet be konkrét, mindenhol alkalmazandó minimális összeget –, előírásai elméletileg a nehezebb sorsú munkavállalók érdekeit szolgálják. Azt szeretnék elérni, hogy aki dolgozik, legalább annyi fizetést kapjon, hogy ne fenyegesse a jövedelmi szegénység.

Az irányelv szerint akkor tekinthető megfelelőnek a minimálbér, ha eléri a mediánjövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt, vagy pedig az átlagjövedelem 50 százalékát.

Fotó: Kiss Judit

Mint ismeretes, a mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Átlagbér esetén a dolgozók bérét összeadják, aztán elosztják a létszámukkal. A mediánt azért tartják sokatmondóbbnak, mert a medián kereset megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak, a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.

Nos Románia esetében – ahol nagyon sokan keresnek minimálbért vagy ahhoz közeli összeget – a bruttó mediánbér jelenleg 4000 lej körül mozog (plusz-mínusz néhány száz lej attól függően, milyen módszer szerint számítják), a bruttó minimálbér pedig 3000 lej –

tehát paradox módon minimálbér-csökkenést eredményezne, ha a fentebb említett módon alkalmaznák az uniós irányelvet.

A csökkentést egyébként maga a direktíva is tiltja. Az átlagkereset jelenleg 7200 lej körülire tehető, tehát az ehhez viszonyítás sem eredményezne nagy nyereséget a minimálbért kapók számára.

Amint a Panorama.ro portál elemzéséből is kiderül, a romániai munkavállalóknak nem szabad azt várniuk az uniós irányelv jövő évi átültetésétől (határideje 2024 novembere), hogy a nyugatihoz hasonló bérminimumot vezetnek be nálunk is. Amit esetleg nyerhetünk vele, az a kollektív munkaszerződésbe foglalt jogok kiharcolása, biztosítása – ilyen kialkudott védőhálót jelenleg csupán a romániai munkaszerződések 32 százaléka garantál.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport