A turisztikai szervezet jelentése szerint a június–november között utazni vágyók 7,6 százaléka úgy véli, a szélsőséges időjárási jelenségek jelentős aggodalomra adnak okot. A Reuters idéz egy norvég házaspárt, amely most júliusban Olaszországban nyaralt a Rómától északra fekvő Vasanellóban, ám a kéthetes vakáció első fele után kénytelenek voltak hazatérni, mert az asszony folyamatosan rosszul volt a 35 Celsius-fokot meghaladó hőmérséklet miatt: fájt a feje, a csontjai, ujjai megdagadtak, ájulás környékezte. Emiatt a jövőben lemondanak kedvenc dél-európai nyaralási helyszínükről, és legközelebb otthon, Norvégiában keresnek úti célt, ahol pihenni is tudnak.

Eközben a napokban szintén a legmagasabb fokú hőségriadót fújó, máris erdőtüzekkel küszködő Görögországban idén január–március között 87,5 százalékkal nőtt a repülővel érkező turisták száma a korábbi évhez képest. A hellének nem is bánnák, ha a vendégek máskor érkeznek, csak jöjjenek – hiszen ezzel enyhülne a sok görögországi üdülőhelyen tapasztalható nyári zsúfoltság. „Friss kutatásaink eredményei arról tanúskodnak, hogy csökken az augusztusban, csúcsidőben utazni vágyók száma, miközben sok európai őszi vakációt tervez” – erősítette meg Miguel Sanz, az Európai Utazási Bizottság elnöke.

A turisztikai irodák egyelőre nem számoltak be sok utazáslemondásról a kánikula miatt, Európa-szerte még népszerű a Földközi-tenger térsége, de az egyre csak emelkedő hőmérsékleti értékek sokakkal azt mondathatja, hogy ebből elég. Nem csoda, hiszen

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz az AFP francia hírügynökséggel közölte, hogy – addig – július 6., csütörtök volt a legmelegebb nap 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel. A hallatlanul magas hőmérséklet-sorozat július 3-án kezdődött (16,88 Celsius-fok), megdöntve a korábbi, 2016. augusztusi rekordot. Az volt a Kopernikusz által valaha mért legmelegebb év.

Az El Nino a Csendes-óceán trópusokon fekvő keleti részén a vízfelszín hőmérsékletének emelkedésével kapcsolatban kialakuló éghajlati történés. A jelenség során a Csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet. A ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség idén a három évig tartó – a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő – La Nina éghajlati jelenséget követően tér vissza. Az El Nino-hatás következtében az év második felében szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani a világ több pontján – ismertette egyik cikkében a Mandiner.hu portál.

Eszerint a 2023 és 2027 közötti évek valószínűleg minden eddiginél melegebbnek ígérkeznek, mivel az üvegházhatású gázok „hőcsapdája” és az El Nino jelenség megemeli a hőmérsékletet. Ázsia már most szenved mindettől. A Science című folyóiratban májusban jelent meg egy tanulmány, mely szerint az idei El Nino 3 billió dolláros globális gazdasági veszteséget okozhat, csökkentve a GDP-t. A szélsőséges időjárás ugyanis megtizedeli a mezőgazdasági termést, kihívások elé állítja a feldolgozóipart és hozzájárul különböző betegségek terjedéséhez.

Sajnos most sem lehet sokkal jobbra számítani, hiszen szakértők szerint az idén június óta rendszerint jegyzett napi melegrekordok a közeljövőben várhatóan újra meg újra megdőlnek majd, mert a globális átlaghőmérséklet általában július végéig, augusztus elejéig még folyamatosan emelkedik. Dél-Európában idén a Cerberus, majd a még erősebb Kharón nevű anticiklon idézett elő szélsőséges kánikulát, júliusban a megszokott átlaghőmérséklethez képest akár 12 Celsius-fokkal is forróbb volt-lesz a levegő az Afrikából érkező hőhullámok hatására.