2011. július 08., 09:382011. július 08., 09:38
A tárca székhelyén tartott tanácskozásra meghívást kaptak Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia és Ukrajna szakemberei és politikusai, valamint a magyar törvényhozás és kormánypolitika meghatározó szereplői. A megbeszélés végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. A fórumról kiadott nyilatkozat többek között tartalmazza: „a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, számos szállal kötődünk egymáshoz. A vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence-szerte”.
A fórum célja az, hogy a 2020-ig kitekintő „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programja közös kidolgozásának előkészítése, és egy olyan nemzeti vidékfejlesztési stratégia megalkotása, amely úgy illeszkedik a közös európai vidékfejlesztés-politikába, és saját eszközeivel úgy befolyásolja annak jövőbeni alakulását, hogy minden kárpát-medencei magyar gazda érdekét egyformán szolgálja. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították, hogy ennek az egyeztetésnek a keretében kívánják előkészíteni azt a konzultációsorozatot, melynek célja a közös kárpát-medencei nemzeti vidékfejlesztési program kidolgozása. A határon átnyúló stratégiai együttműködés fő célterületei a vidékgazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezet- és tájvédelem, az élelmiszer-önrendelkezés, a helyi élelmiszer-feldolgozás és -piacok, valamint az állattartás újraélesztése, a kistelepülések elnéptelenedésének visszafordítása.
Mindehhez szükséges a kárpát-medencei térségben a kis- és közepes parasztgazdaságok ismételt szerephez juttatása, összefogásuk és szövetkezésük támogatása. Ehhez kapcsolódóan pedig a birtokpolitika és a támogatási rendszerek újragondolása, a vidék gazdasági alapjainak megerősítése. Például az, hogy a fiatalok számára is vonzó legyen a vidéki lét. A budapesti találkozón – Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit. Ezután mindehhez a kérdéskörben érintett minisztériumok képviselői és a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt. A térség hét országának küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában és a konzultációsorozat folytatására – mutat rá a VM közleménye.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
szóljon hozzá!