A rendelet módosítására vonatkozóan rengeteg indítvány érkezett, ezek megvitatását a jövő héten folytatják.
Módosítási indítványok özöne miatt halasztotta el kedden a szenátus költségvetési bizottsága a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet megvitatását. Az RMDSZ is több ponton változtatna. A kormánykoalícióban továbbra sincs egyetértés.
2019. február 20., 08:202019. február 20., 08:20
2019. február 20., 08:312019. február 20., 08:31
Miközben úgy tűnik, hogy a szociálliberális kormánykoalíciót alkotó pártok között sincs egyetértés a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet kapcsán, elhalasztották kedden a szenátus költségvetési bizottságában az adóügyi intézkedéseket kivető jogszabályról szóló jelentés elkészítését.
Az már hetek óta látszik, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői között nincs egyetértés a kapzsisági adót és más pluszterheket kivető intézkedéscsomagról.
sőt nemrég ő maga tett javaslatot arra, hogy mondjon le a kormány az energetikai cégek sarcáról. És bő egy héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy Viorica Dăncilă miniszterelnököt meggyőzte, legalábbis Tăriceanu elmondása szerint Dăncilă egyetértett azzal, hogy az túlzó, ezért meg kell vizsgálni. Az ALDE-elnök pedig ezt úgy magyarázta:
A kormányfő továbbra is rugalmasan kezelte az ügyet, még hétfőn is arról beszélt, hogy összehívta kabinetje összes miniszterét, hogy egyeztessenek a 2018/114-es számú, adóügyi sürgősségi kormányrendelet körül felmerülő gondokról, és arról, hogy milyen módosításokat kell kieszközölni. Leszögezte: a módosítás nem jelenti azt, hogy a kormány feladja.
Nem ilyen rugalmas azonban Liviu Dragnea PSD-elnök. Mint a módosítás lehetőségét firtató újságírói kérdésre hétfőn leszögezte, nem lesz módosítás egyik percről a másikra. „A rendelet módosítása? Csak úgy egy módosítás, egyszerűen nem” – szögezte le a sajtósok kérdésére.
Az ellenzéki alakulatok közben fennhangon bírálják a kormánynak ezt az intézkedéscsomagját is, és annak visszavonását vagy több ponton történő módosítását kérik. Mint Tánczos Barna szenátor, a felsőház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja kedden a Krónika megkeresésére elmondta,
ezért a keddi ülésen az a döntés született, hogy ezek megvitatását a jövő héten folytatják. A módosító indítványokat ugyanakkor a héten a pénzügyminisztérium szakemberei is átnézik, hogy a vita során véleményt tudjanak mondani, ne kelljen helyben elemezniük az indítványok hatását.
Tánczos kérdésünkre arra is kitért, hogy az RMDSZ folyamatosan egyeztet a rendelet kapcsán a szakemberekkel, az önkormányzati vezetőkkel, és már biztos, hogy több területen mindenképpen módosító javaslatokat nyújtanak be, mielőtt a rendelet törvényerőre emelkedik. Mint részletezte, a rendeletben az építőipar támogatása kapcsán nem elég pontos a megfogalmazás, ezért annak érdekében, hogy könnyítsék az előírások alkalmazását, tisztázni szeretnék a törvényben, milyen feltételeket kell teljesítenie egy cégnek, hogy kedvezményezett lehessen, és hogy az alkalmazottai közül kikre érvényes a kötelező 3000 lejes ágazati minimálbér, hiszen nemcsak építőmunkásokat foglalkoztatnak, hanem adminisztratív személyzetük is van, takarítók, kapusok is dolgoznak a vállalatoknál. „Ezek a kérdések nincsenek pontosítva a sürgősségi rendeletben” – szögezte le Táncos Barna. Hozzáfűzte: a helyi önkormányzatokban
hiszen egy utolsó pillanatban meghozott döntéssel „zsákutcába vitték” az önkormányzatokat, a rendeletben kötelezve ezeket, hogy a maximális adókulcsokat alkalmazzák, amennyiben 2018-ban nem igazították az inflációhoz az adóértékeket. Ez esetben legalább halasztást javasol a szövetség. Arról ugyanakkor még egyeztetnek, hogy a bank- és energiaszektorra vonatkozó cikkelyek esetében milyen módosításokat nyújt be az RMDSZ. „Vannak még vitatott kérdések, de az már biztos, hogy javasoljuk: a távfűtés esetében is alkalmazzák a szabályozott gázárat” – mondta el érdeklődésünkre Tánczos Barna.
Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.
Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.
Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.
Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.
Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.
szóljon hozzá!