A kormány megteremtette annak a feltételeit, hogy a tb-járulékok átruházása nyomán a munkáltatók a versenyszférában is emeljék a bruttó béreket – nyilatkozta a Krónikának György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár.
2017. december 04., 11:052017. december 04., 11:05
2017. december 04., 11:142017. december 04., 11:14
A társadalmi párbeszéd részeként hétfőn ismerteti a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel a pénzügyminisztérium a 2018-as évi költségvetés tervezetét – nyilatkozta a Krónikának György Attila, a tárca államtitkára, aki azonban a sarokszámokról még nem kívánt részleteket elárulni.
Az önkormányzatok aggodalmát firtató kérdésünkre viszont annyit elmondott, hogy a büdzsé tervezete szerint a
Mint ismeretes, a megyei jogú városok vezetői amiatt aggódnak, hogy a jelenleg 16 százalékos jövedelemadó-kulcs 10 százalékra történő csökkentése miatt lényegesen megcsappannak a bevételeik. Több megyeszékhelyen kilátásba helyezték a helyi adók felsrófolását, Nagyváradon pedig már el is fogadták a 20 százalékos emelésről szóló határozatot.
2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő a garantált bruttó minimálbér Romániában. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
György Attila államtitkár szerint ugyanakkor a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések jelentős gazdasági hatással bírnak.
„Ez ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – fogalmazott lapunknak a Tudose-kormány tagja.
György Attila államtitkár
Az államtitkár a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra történő átruházására vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt: az intézkedésnek jelentős az üzleti környezetre gyakorolt hatása a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt. „Makrogazdasági szinten a kötelező társadalombiztosítási járulékok teljes részarányának 2 százalékponttal történő csökkenése, ugyanakkor a társadalombiztosítási kötelezettségek kizárólagosan magánszemélyekre való átruházása jelentéktelen hatást gyakorol. A bérköltség csak kis mértékben nő nettó összegben. Ennek eredményeképpen a vállalatok versenyképességére nem lesz hatással” – igyekezett megnyugtatni a vállalkozókat a pénzügyi államtitkár.
A Tudose-kormány által bejelentett, 2018 januárjától esedékes adópolitikai intézkedések sorában talán a megosztott áfafizetés váltotta ki a legtöbb vitát. A kabinet eredetileg úgy tervezte, hogy októbertől opcionálisan vezeti be, vagyis a cégek önkéntes alapon csatlakozhattak a rendszerhez, ám januártól minden vállalkozásnak külön bankszámlán kell kezelnie az általános forgalmi adót.
Fotó: Barabás Ákos
A javaslat jelenleg még a parlament napirendjén szerepel, a képviselőház a döntéshozó kamara, de korábban a szenátusban lényeges módosítást eszközöltek rajta azáltal, hogy a legtöbb vállalkozás számára továbbra is opcionális marad a megosztott áfafizetés, s csak azoknak a cégeknek lesz kötelező, amelyek az állammal kötnek üzletet, vagy csődeljárás alatt állnak. Kormánypárti nyilatkozatok szerint pedig csak akkor válik kötelezővé, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Ugyanakkor – tette hozzá az államtitkár – az új mechanizmus az áfa területén csökkentené az adócsalást, lévén, hogy a cégek az általuk begyűjtött közteher összegét nem használhatják más célra, mint a saját áfakifizetési kötelezettségeik törlesztésére a beszállítóik vagy az állam felé.
Nem tetszik a vállalkozóknak a kormány által tervezett minimálbér, és meglátásuk szerint a tb-járulék átruházása is a bérek csökkenéséhez vezethet. Felróják a túl hirtelen tett módosításokat is.
György Attila szerint ugyanakkor a megosztott áfabefizetés mechanizmusa beszünteti azokat az áfacsalásokat, amikor egyes gazdasági szereplők a begyűjtött áfát a törvény előírásaitól eltérő célra használták.
– jelentette ki György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkáránál rákérdeztünk arra is, hogy egyes gazdasági elemzők a jövőre várható adópolitikai módosítások körül kialakult bizonytalanságot, a kiszámíthatóság hiányát okolják-e amiatt, hogy történelmi csúcsot döntött a lej-euró árfolyam, illetve három éve nem tapasztalt magasságokba ugrott az irányadó bankközi kamatláb. Erre György Attila csak annyit válaszolt: „a bankközi kamatláb alakulását a makrogazdasági jelenségek befolyásolják, ami nem áll a pénzügyminisztérium szabályozási, valamint szakhatáskörében”.
Gazdasági robbanást vár a kabinet - A jövő évi költségvetés tervezete szerint a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékát fordítják befektetésekre – nyilatkozta Paul Stănescu regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek következtében Romániában jövőre „gazdasági robbanás” lesz. „Be kell ismernünk, idén kicsit nehezebb volt, mert a bértörvénnyel nőttek a fizetések, ami jelentős összeg, de meggyőződésem, hogy 2018-ban Romániában gazdasági robbanás lesz. Az adatok is ezt igazolják” – mondta Stănescu. Hozzátette, reméli, hogy jövőre több uniós támogatást sikerül lehívnia Romániának, ugyanis minden ágazatban megnyíltak a pályázati lehetőségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!