Az ünnepélyes szalagátvágás előtt gazdasági konferenciát tartottak a magyarországi Wekerle-terv, illetve az Erdélyre vonatkozó Mikó-terv és a hozzájuk tartozó egységes nemzetgazdasági fejlesztés témakörében.
A konferencián elhangzott: az üzletfejlesztési hálózat négy erdélyi irodája közül azért került kettő a Székelyföldre, mert az erdélyi magyarság fele ott él, fele pedig azon kívül, így döntötték el, hogy a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi mellett előbb Kolozsváron, majd Váradon is felavatnak egy irodát. A résztvevőket Kiss Ervin, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta: az irodák megnyitása a Mikó- és a Wekerle-terv gyakorlati megvalósításának első fázisát jelenti.
A konferencián jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is – a szervezet a Mikó-terv elkészítésében komoly részt vállalt. Tőkés László felidézte: még püspöki szolgálata alatt egyeztetett egy partiumi gazdaságfejlesztési tervről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, ám az az akkori Orbán-kormány választási veresége miatt kútba esett.
A nemrég megszületett Mikó Imre-terv mintájául a magyarországi Széchenyi-terv szolgált. Tőkés László úgy fogalmazott, az erdélyi gazdaság megerősödése az autonómia alapja lehet, aminek köszönhetően akár az Erdélyből kifelé irányuló migráció is lelassulhat.
Szathmáry Kristóf államtitkár felszólalásában kijelentette: az üzletfejlesztési irodahálózatnak két alappillére van, az üzleti megfontolások mellett ugyanis az érzelmi motivációknak is erőseknek kell lenniük, amikor magyar–magyar együttműködésről van szó. Elmagyarázta: miután Magyarország határain kívül több százezer új magyar állampolgár van, akik között cégtulajdonosok is találhatók, jócskán megemelkedett a gyakorlatilag magyar tulajdonban lévő, ám nem Magyarországon bejegyzett KKV-k száma – a köztük lévő kapcsolat elősegítése, illetve a magyar nemzetgazdaságba való integrálása az irodahálózat egyik fő célja.
Az államtitkár is kifejtette, hogy a Kárpát-régió – nemcsak a Kárpát-medence – két fontos gazdasági tengely metszéspontjában fekszik, a Duna vonalán fekvő, fejlett, innovációra épülő, illetve a válság alatt kikristályosodó észak–dél irányú erővonalak találkozásánál. Az irodák és a fejlesztési tervek céljai közé tartozik még a munkaerőpiac és a szakképzések összehangolása régiószinten.
Már tervben van a Széchenyi-hitelkártyarendszer határon túlra való kiterjesztése is, ám ennek megvalósítása egyelőre távol van. A konferencián a jelenlévők megismerhették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági tevékenységét Dr. Parragh László elnök előadásából, majd Kerekes György, Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese mutatta be hivatalát.
A fórumot követte a Nagyvárad Plázában helyet kapott iroda ünnepélyes megnyitása. A szalagátvágáson Szathmáry Kristóf és Kiss Ervin mellett részt vett Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese is. Elhangzott: az iroda célja a partiumi régió továbbfejlesztése. Király Csaba irodavezető elmondta: az iroda június elsejétől napi nyolc órán keresztül várja az érdeklődőket.
A hálózat tíz irodája Erdélyen kívül a szlovákiai Dunaszerdahelyen és Kassán, a szerbiai Szabadkán és Újvidéken, az ukrajnai Ungváron, illetve a horvátországi Eszéken nyílhat meg még ebben az esztendőben. Az irodák feladata többek között az üzleti és jogi tájékoztatás, kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények szervezése, gazdasági szervezetek adatbázisainak kialakítása, valamint munkaerő-piaci elemzések elkészítése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok