Elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely szerint a jelzáloghitelt felvett ügyfelek, akik már nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a banknak a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden tartozást.
2015. november 25., 17:072015. november 25., 17:07
Az alsóház volt a döntéshozó kamara az ügyben, így a jogszabályt már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen.
A törvényt kezdeményező Daniel Zamfir nemzeti liberális (PNL) képviselő a Mediafax hírügynökségnek kifejtette: a jogszabály legfőbb előnye, hogy miután az ügyfél átadta ingatlanát a pénzintézetnek, a bank semmilyen további követeléssel nem állhat elő. Rámutatott: a jelenleg hatályban lévő előírások szerint a hitelező az adós más javait is lefoglalhatja, zárolhatja a bankszámláit, aktuális és leendő bevételeit is behajthatja.
Zamfir azzal érvelt a jogszabály mellett, hogy az adósság felhalmozódásakor nemcsak a kliensnek, hanem a pénzintézetnek is vállalnia kell a kockázatokat, illetve a felelősséget. A honatya egyébként szerdán a képviselőház ülése után azt nyilatkozta, hogy a törvény több mint 800 ezer nehéz helyzetben lévő családnak fog segítséget nyújtani.
A dokumentum szerint az adósnak egy közjegyzőn, ügyvéden vagy bírósági végrehajtón keresztül kell jeleznie, hogy át akarja adni ingatlanját, és az eljárással járó minden költséget neki kell állnia. Az ingatlan tulajdonjogának átadására vonatkozó szerződés aláírása után a hitelező semmilyen pluszösszeget, illetve javat nem igényelhet az ügyféltől.
A jogszabály a bankok heves tiltakozását váltotta ki, ugyanis a gazdasági válság előtt felvett hitelek esetében a jelzáloggal terhelt ingatlanok piaci értéke időközben jelentősen csökkent, és ma már az adósság felét sem fedezi. A pénzintézetek képviselői úgy vélik: a törvényt kifejezetten a spekulánsok kedvéért ültetik hatályba. A kezdeményezést már a legelejétől ellenezte Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója is, aki szerint nincs olyan bank, amely ilyen körülmények között jelzáloghitelt fog adni.
„Az »igény szerinti hitel, lehetőségek szerinti törlesztés« elve óriási szakadékot von a korábbi és a mostani adósok között. Az elképzelés ellehetetleníti a jövőbeni hitelezést, kérdésessé teszi a banki tevékenység fenntarthatóságát” – fogalmazott korábban Isărescu. A központi jegybank vezetője emlékeztetett: a hitelként adott összeg a bankbetéttel rendelkező ügyfelek pénze, akik kamatostul akarják visszakapni vagyonukat, és nem „ablakok, ajtók és mennyezetek” formájában. Isărescu hangsúlyozta: a pénzintézetek nem ingatlanügynökségek és nem is jótékony szervezetek.
Hasonlóan vélekedett Nicolae Cinteză, a BNR bankokat felügyelő igazgatóságának vezetője, aki szerint a jogszabály nem old meg egy társadalmi problémát, hanem azoknak kedvez, akik a válság előtt vásároltak ingatlant spekulatív szándékkal. A szakember úgy véli: az intézkedés miatt egyes pénzintézetek akár csődbe is mehetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!