Átveheti a város azoknak a magán- vagy jogi személyeknek az ingatlanát, akik adóhátralékot halmoztak fel – döntött legutóbbi ülésén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. Sztakics Éva alpolgármester lapunknak elmondta, egy kerethatározatot fogadtak el, ez lehetőséget teremt arra, hogy az adósság fejében átvegyék az ingatlant, de minden esetet külön bírálnak el.
2017. január 16., 17:182017. január 16., 17:18
2017. január 16., 17:372017. január 16., 17:37
Csak azokat az épületeket vagy telkeket veszik át, amelyek valóban érdeklik a várost, szükségük van rá, a határozat nem jelenti azt, hogy minden adósságot ki lehet majd váltani ingatlannal. Az egyeztetésekre létrehoztak egy bizottságot, amely két tanácstagból és három szakértőből, jogászból, illetve közgazdászból áll, a bizottság tárgyal az eladósodott tulajdonossal, és ha sikerül megállapodni, akkor a külön tanácshatározatban rögzítik, hogy az adósságért átveszik az ingatlant.
Sztakics Éva ugyanakkor leszögezte, a keret-tanácshatározatot az adótörvénykönyv alapján dolgozták ki, tehát teljesen törvényes. Az első ilyen egyedi tervezet valószínű már a január végi rendes tanácsülésen napirendre kerül. Az alpolgármester szerint szükségük van egy telekre az Őrkő negyedben, hogy pályázni tudjanak a romák által lakott övezet rendezésére, de a tulajdonos céggel a törvény értelmében addig nem tudnak üzletelni, amíg nem törlesztette a felhalmozott adósságait. „A cégnek nincs pénze, hogy fizesse az adóhátralékot, a városnak pedig szüksége van a telekre. A tanácshatározat lehetőséget teremt arra, hogy ezt megoldjuk” – részletezte az alpolgármester.
Felvetésünkre nem tartotta kizártnak, hogy ez a módszer a kultúrpalota esetében is alkalmazható. Mint ismeretes, a már egyre romosabb kultúrpalota gyakorlatilag gazdátlan, mert nem tudják eldönteni, hogy ki a jogutódja a kommunizmusban működő szakszervezetnek. A létesítményt nem tudják működtetni, mert 1,3 millió lejes adóhátraléka van a város felé, azonkívül a víz-, gáz-, és áramszolgáltatónak is tartoznak.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!