2010. július 28., 09:572010. július 28., 09:57
Aggodalomra ad okot Románia alacsony hatékonysága az EU-s pénzek pályázati úton történő lehívását illetően, véli Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője. „A helyzet valóban nagyon rossz. Brüsszelben egy csomó pénz vár Romániára, de kifizetések csak akkor történnek, ha pályázatok készülnek, és azok meg is valósulnak.
Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat felgyorsuljon” – szögezte le a delegáció vezetője, hangsúlyozva, ha nem sikerül idejében lehívni a pénzeket, azok el fognak veszni Románia számára. „Pluszpénzekről van szó, melyek nem befolyásolják a mi programunkba foglalt célösszegeket, közvetlenül a beruházásokba mennek. Ezek a pénzek nagyon fontosak a gazdaság élénkítése számára” – jelentette ki Jeffrey Franks.
Az európai alapokból származó pénzek lehívása a Pénzügyminisztérium számára is kiemelt fontosságú, hangsúlyozta Sebastian Vlădescu szakminiszter. Elmondása szerint a kormány nem tárgyal az IMF küldötteivel az áfának 24-ről 25 százalékra való emeléséről, sem pedig a jövedelemadónak 10 százalékra való csökkentéséről. Az, hogy a recesszió idei becsült értéke egy, másfél, avagy két százalék lesz, a hazai szakértőknek az IMF munkatársaival folytatott konzultációját követően dől majd el, jelentette ki Vlădescu.
Az IMF-küldöttség találkozott a munkáltatók érdekvédelmi szervezetének (ACPR) vezetőivel is.
„Arra kértük az IMF-et, gyakoroljanak nyomást a kormányra azért, hogy ne jelenjenek meg újabb és újabb spekulációk az adórendszerről. Egyik nap 10 százalékos egységes adókulcsról beszélnek, másnap a progresszív adózás szükségességéről, a harmadik napon pedig az áfa emeléséről. Senki sem fog befektetni egy olyan országban, ahol nincs egy minimális kiszámíthatóság az adópolitika terén” – nyilatkozta Dan Matei Agathon, az ACPR szóvivője.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.