2010. november 08., 08:592010. november 08., 08:59
A kvótaarányok módosítása révén ezentúl az Egyesült Államok és Japán után Kínáé a harmadik legtöbb szavazat az IMF kormányzótanácsában. Kína mögé sorolt Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is, és az első tízbe került Kínán kívül India és Brazília, Oroszország pedig a tizedikről a kilencedik helyre lépett előre a 187 tagú IMF-ben. A korábbi első tíz ország közül most hiányzik Kanada és Szaúd-Arábia.
„Ez a történelmi megállapodás a legalapvetőbb kormányzási átalakítás az alap 65 éves történetében, és az eddigi legnagyobb módosítás a befolyás elosztásában a felzárkózó és fejlődő országok javára, elismervén növekvő szerepüket a világgazdaságban” – így kommentálta a fejleményt az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn.
Mint arról beszámoltunk, a súlyarányok újraosztásában a Húszak (G20) pénzügyminiszterei állapodtak meg október végén. Az átrendezés felét a fejlett országok, egyharmadát az olajtermelő országok, a maradékát más fejlődő országok adták. Összességében az IMF tagországai közül 110-nek növekszik vagy nem változik a szavazataránya.
Az IMF tíz legnagyobb szavazója az átalakítás nyomán (zárójelben a korábbi kvótaarány): Egyesült Államok a szavazatok 17,41 százalékával (17,67), Japán 6,46 százalék (6,56), Kína 6,39 százalék (4,00), Németország 5,59 százalék (6,11), Franciaország 4,23 százalék (4,50), Nagy-Britannia 4,23 százalék (4,50), Olaszország 3,16 százalék (3,31), India 2,75 százalék (2,44), Oroszország 2,71 százalék (2,49), Brazília 2,32 százalék (1,78).
Egyidejűleg eldöntötték azt is, hogy az IMF fő finanszírozási forrását, a tagállamok kvótáit – azaz tagdíját – megkétszerezik, összesen 476,8 milliárd SDR-re (755,7 milliárd dollár) a 2008-as reform idején elhatározott 238,4 milliárd SDR-ről. Az SDR az IMF elszámolási egysége.
A világgazdaság növekedését továbbra is a feltörekvő gazdaságok lendítik előre, a fejlett gazdaságok többsége még mindig a magas munkanélküliséggel és az apadó fogyasztói kereslettel küzd – állapítja meg a PwC legfrissebb tanulmánya. A PwC brit makrogazdasági csoportja által készített jelentés a tanácsadó cég sajtóközleménye szerint az idei évre 3,5, 2011-re pedig 3,1 százalékos globális GDP-növekedést jósol.
A jelentés hangsúlyozza: a világ fejlődő és fejlett részei által nyújtott teljesítmény eltérő. A jelentősebb feltörekvő gazdaságok közül Kína és India esetében várható, hogy 2010 és 2011 folyamán folytatják figyelemre méltó növekedésüket. Szakértők Kína esetében az idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos, míg India esetében az idén 8,6, 2011-ben pedig 8,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. Oroszországban az idei 4,4 százalék után 4,5, Brazília esetében az idei 7,4 százalék után 4,3 százalékos növekedést várnak a szakértők.
A fejlett gazdaságokban teljesen más a helyzet. Az eurózónában a recesszióból való kilábalás sok tagország számára lassú és fájdalmas folyamat. A magas munkanélküliségi ráta és a megszorítások valószínűleg tovább rontják majd a növekedési kilátásokat. Az eurózónában a szakértők az idei évre 1,6, jövőre 1,3 százalékos növekedést várnak.
Ezzel a tendenciával csupán Németország dacol, hiszen GDP-növekedése az előrejelzések szerint az idén éves szinten 3,3 százalék lesz, amely az eurózóna egészére vonatkozó növekedési mutató több mint kétszerese, jövőre pedig 2,2 százalék. Az Egyesült Királyságban az idén és jövőre 1,6, illetve 2 százalékos, Franciaországban 1,6, illetve 1,4 százalékos, Olaszországban pedig 1,1, illetve 0,8 százalékos GDP-növekedés várható.
Mindeközben az Egyesült Államok gazdasága – ahol az idén 2,6, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedés várható – lassan újra növekedési pályára áll, a még mindig magas munkanélküliség és a nem szűnő deflációs aggodalmak ellenére.
Az USA, Nagy-Britannia és Japán jegybankjai mind jelezték, hogy a quantitative easing (mennyiségi enyhítés, azaz számlapénzteremtés) képzelhető el, sőt már konkrét lépések is történtek annak érdekében, hogy többletlendületet kapjon a gazdaság élénkülése.
A PwC makrogazdasági tanácsadási csoportja több mint 40 ország gazdasági teljesítményét vizsgálja, amelyek együttesen a globális GDP 90 százalékát teszik ki. A csoport szakértői különböző vállalatokkal és kormányokkal is együttműködnek a stratégiai lehetőségek és külső kockázatok felmérése érdekében.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.