Van pénz a Grindeanu-kormány által beígért béremelésekre Ilie Șerbănescu gazdasági elemző szerint, aki egyébként a bel- és a külgazdasági színtéren is bonyodalmas évet vár.
2017. január 18., 17:072017. január 18., 17:07
Bonyodalmakkal terhes év elé nézünk gazdasági szempontból – szögezte le a Krónika megkeresésére Ilie Șerbănescu makrogazdasági elemző. Mint ecsetelte, azért számít bonyodalmakra, mert a jelenlegi kormány – Romániában hosszú évek óta először – a rászorultabbaknak készül adni.
„Ezzel az ország tehetősebb rétege, a gazdagok és az őket befolyásoló külföldiek kétségkívül nem értenek egyet, és nem akarják majd hagyni. Én nem félek kimondani, hogy Románia egy gyarmat, és külföldi gazdái irányítják” – magyarázta az általa várt konfliktus lényegét Șerbănescu. Szerinte szinte biztos, hogy „a gazdasági elit majd igyekszik akadályokat gördíteni az intézkedéscsomag elé” például „azzal a túlzással, amellyel a költségvetés 2016-os bevételeit próbálják meg lebecsülni”.
„Nem a román gazdaság nő”
Hozzáfűzte: a gazdasági növekedés, amelyről oly sokat beszélnek, és amelyre a kormány alapozza a terveit, az nem a romániai gazdaság növekedése, hanem a külföldi gazdaság növekedése Romániában. A gazdasági növekedést ugyanis az országban működő multinacionális vállalatok érik el, azok pedig senkivel nem osztják meg az abból származó pluszjövedelmeket, hanem kiviszik az országból a bevételeket, ahol nem marad semmi. „Ha nem akarjuk látni ezt a valóságot, akkor nem is látjuk” – jegyezte meg némi iróniával.
Elmondta: a komoly gazdasági növekedés Romániában nem idén és nem is tavaly kezdődött, hanem 2013 óta tart. „Meglátszik ez a román állampolgárok zsebében, legyenek ők románok vagy magyarok? Nem látszik meg. Szerintem. Azért nem látszik meg, mert ez a jövedelem nem az övék. Ez a gazdasági növekedés, amelyet a külföldi tőke, illetve a tulajdonukban lévő cégek érnek el Romániában, csak azoknak a munkavállalóknak jelent nagyobb fizetést, akik nekik dolgoznak. A külföldi tőke a romániai kereskedelmi forgalom több mint felét bonyolítja le úgy, hogy az ország munkaerejének csak 25 százalékát foglalkoztatja. Tehát a munkavállalók egynegyedének még jut valami, de a fennmaradt 75 százaléknak, akiknek a kormányprogram szól, nem jut ebből a jövedelemből semmi. És nem is jut majd nekik semmi, mert azok úgysem adják oda” – fejtegette lapunknak a makrogazdasági szakértő.
Hisz a béremelésekben
Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte: azok a kritikák amelyek szerint a költségvetés nem tudja majd finanszírozni a béremeléseket, nem komolyak. „Ezek mesék, amelyekkel ellenszegülnek azok, akik nem akarják, hogy megtörténjenek ezek az intézkedések. Hogy nem lesz elég a büdzsé, nem lesz elég bevétel, túl nagy lesz az államháztartási hiány, ezek járulékos dolgok, amelyek körül nagy lesz majd a tam-tam, de nem ez a lényegi kérdés. A lényegi kérdés az, hogy a rászorulók is kapnának valamit, ezzel viszont ők nem értenek egyet, mert az a pénz az ő tulajdonuk, mert valójában ők döntenek” – vallja Șerbănescu, aki szerint elképzelhető, hogy az intézekdések ellenzői majd Brüsszelhez fordulnak, hogy gyakoroljon nyomást a román kormányra.
„Persze majd azzal jönnek, hogy elvész a makrogazdasági egyensúly, majd jön Isărescu az idiotizmusával, aki nagy szaktekintély az idiotizmusokban, és majd azt mondja, hogy »évek óta dolgozunk, hogy legyen egyensúlyunk«. Hogyne: az egyensúly, ami az ő agyában van, az az egyensúly, amit a külföldi gazda kér” – fakadt ki Șerbănescu. Utána jóval higgadtabban hozzáfűzte: ez fog történni idén, ezért mondta azt, hogy az idei év a bonyodalmak éve lesz.
„Senki sem tudja, mit fog tenni Donald Trump”
A Krónika kérdésére, hogy milyen világgazdasági következményekkel járhat Európára nézve, hogy Donald Trump ténylegesen is átveszi a hatalmat az Amerikai Egyesült Államok elnökeként, és hogy Nagy-Britannia épp az EU-ból való kilépését készíti elő, Șerbănescu úgy fogalmazott: ez rendkívül bonyolult kérdés. „Szerintem azoknak, akik azt mondják, hogy így vagy úgy alakulnak majd a dolgok, nincs igazuk, mert nem tudhatják, hogy pontosan mit fog tenni Trump. Én beismerem, hogy senki vagyok, és nem tudom, hogy mit fog csinálni” – magyarázta. Hozzáfűzte: személyes véleménye az, hogy Trump Amerika új követeléseinek ad hangot, amelyek „nagyon-nagyon Ázsia felé irányulnak, és kevésbé Európa felé”. Kifejtette: ebből a realitásból nehéz következtetést lehet levonni, de „ha az USA Ázsia felé fordul, akkor Európa azt megszenvedi”.
„Minden az új egyezségekkel fog kezdődni. Az első egyezség, amelyet Amerika megköt, az Oroszországgal lesz. Ez biztos. Az USA és Ororszország tartották fenn az egyensúlyt Európában a második világháború után, megvédve ezáltal Európát. Ez a védelem azonban meg fog szűnni, mert a világgazdaság központja Ázsiába költözött” – fejtegette lapunknak Șerbănescu. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy Trump kereskedelmi háborúba kezd Kínával, mint ígérte, mert ugye, ott vannak az amerikai pénzes vállalatok is, akiknek a bevétel mindennél fontosabb, ezért bonyolult a történet.
Ami a Brexitet illeti, Șerbănescu szerint Nagy-Britannia – a saját érdekeinek a szempontjából – azt a „bölcs döntést hozta”, hogy kilép az EU-ból. Szerinte a szigetország már nem válhat újból nagyhatalommá. „Amit még megtehet, hogy a saját érdekeit követve, ahelyett hogy madame Merkel cipőjét fűzné be, Trump cipőjét köti meg, képletesen szólva” – mutatott az Egyesült Királyság jelenlegi világpolitikai státusára Ilie Șerbănescu.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!