Fotó: Beliczay László
Nem bánik szűkmarkúan az állam azon, a pénzügyminisztériumnak alárendelt intézményekben dolgozó közalkalmazottakkal, akik múlt héten spontán munkabeszüntetéssel tiltakoztak a költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati megszorítási tervek ellen.
2023. augusztus 14., 21:222023. augusztus 14., 21:22
Közülük sokan keresnek akkora összeget, amelyről egy, a versenyszférában dolgozó alkalmazott legfeljebb csak álmodni merne.
Mint arról beszámoltunk, a tiltakozást azon tervek váltották ki, amelyek nyomán csökkentenék az 5 850 lejnél többet kereső közalkalmazottak utazási csekkjeinek és az étkezési támogatások megvonását, illetve bruttó 1000 lejben (azaz nettó 645 lejben) korlátozná az egészségre káros munkakörülményekért járó pótlékot.
A pénzügyminisztérium legfrissebb, májusi bérszámfejtési adatai szerint, amelyeket az Adevărul vizsgált meg, az alkalmazottak jó részét érintené a fizetések csökkenése. Az egyik legmagasabb fizetést a minisztériumban találjuk, ahol májusban
Adrian Câciu, akinek csak 12 776 lej volt a fizetése.
A jogi főosztályon – ahol a spontán tiltakozás kezdődött, majd elterjedt – a szervezeti diagram szerint van egy főosztályvezető, két helyettes főosztályvezető, öt szolgálatvezető és egy irodavezető. Emellett 45 jogtanácsos és négy szakértő is dolgozik ott.
A főosztályvezető májusban 11 518 lejes fizetést kapott, míg egy helyettese 10 238 lejes fizetést. Egy osztályvezető 9 354 lejt keres, a vezető jogtanácsosok pedig akár 7 537 lejt is kaphatnak, a legtöbbjük fizetése 7 000 lej. A jogi főosztályon mindössze öt alkalmazott fizetése nem érte el az 5 850 lejes összeget, ami a bizonyos juttatások megvonásának küszöbét jelenti.
Egy igazgató 12 416 lejes fizetést kap. Az igazgatóság 75 alkalmazottja közül mindössze ötnek volt nettó 5 850 lej alatti fizetése.
Az adójogi osztályon, ahol az adózással kapcsolatos jogszabályokat dolgozzák ki, a főosztályvezető májusban 10 882 lejt kapott. A hatóságnál három főosztályvezető-helyettes dolgozik, és egyikük még felettesénél is többet keresett: 11 190 lejt.
A hivatalban 13 szolgálatvezető van, valamint egy irodavezető. A szolgálatvezetők esetében a fizetések 9 225 lej és 10 219 lej között mozogtak.
A Kommunikációs, Közkapcsolati, Média és Transzparencia Szolgálatnál az osztályvezetőnek 9 247 lejes fizetést adtak. Itt 17 személy tevékenykedett, közülük 13-nak nettó 5 850 lej feletti a jövedelme.
Egyes források szerint egyébként
Politikai források azt állítják, hogy a jogi osztály néhány tisztviselője át akart kerülni a pénzügyminisztériumból a beruházási és európai projektek minisztériumába, hogy Adrian Câciu mellett dolgozhasson. Az egyik okot a magasabb fizetések jelentik, mivel ebben a minisztériumban az európai programokhoz kapcsolódó tevékenységekért kezdettől fogva 50 százalékos bónusz jár, és az elmúlt hónapokban több rendeletet is kiadtak az ilyen forrásokkal dolgozó alkalmazottak megfelelő fizetésének biztosítása érdekében.
Ugyanakkor
ezért Marcel Boloș pénzügyminiszter nem akar tapasztalt munkatársakat átengedni. Nem ez az első eset, hogy harc folyik a tapasztalt tisztviselőkért. Tavaly Boloș az akkori fejlesztési miniszterrel, Cseke Attilával is összeütközésbe került egy sürgősségi rendelet miatt, amely egy köztisztviselő egyik intézményből a másikba való áthelyezéséről szólt. A kormányzati partnerek és a miniszterelnök közbenjárására a sürgősségi rendeletet úgy módosították, hogy az áthelyezésekre továbbra is sor kerülhet, de annak az intézménynek, ahol az érintett köztisztviselő alapállása van, nagyobb beleszólása van az ügybe.
Más források szerint az elégedetlenségek szítása mögött Vasile Marica, a köztisztviselők szakszervezetének vezetője áll, aki állítólag közel áll a PSD-hez, és
Marcel Bolos miniszter egyébként ígéretet tett a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények dolgozóinak, hogy az új bértörvényben a külön költségvetési kategóriát alkotnak majd, nem lesznek elbocsátások, és a különböző adóhátralékokkal kapcsolatos bírósági ítéletek végrehajtása révén emelkedni fognak a fizetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás