Fotó: Beliczay László
Nem bánik szűkmarkúan az állam azon, a pénzügyminisztériumnak alárendelt intézményekben dolgozó közalkalmazottakkal, akik múlt héten spontán munkabeszüntetéssel tiltakoztak a költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati megszorítási tervek ellen.
2023. augusztus 14., 21:222023. augusztus 14., 21:22
Közülük sokan keresnek akkora összeget, amelyről egy, a versenyszférában dolgozó alkalmazott legfeljebb csak álmodni merne.
Mint arról beszámoltunk, a tiltakozást azon tervek váltották ki, amelyek nyomán csökkentenék az 5 850 lejnél többet kereső közalkalmazottak utazási csekkjeinek és az étkezési támogatások megvonását, illetve bruttó 1000 lejben (azaz nettó 645 lejben) korlátozná az egészségre káros munkakörülményekért járó pótlékot.
A pénzügyminisztérium legfrissebb, májusi bérszámfejtési adatai szerint, amelyeket az Adevărul vizsgált meg, az alkalmazottak jó részét érintené a fizetések csökkenése. Az egyik legmagasabb fizetést a minisztériumban találjuk, ahol májusban
Adrian Câciu, akinek csak 12 776 lej volt a fizetése.
A jogi főosztályon – ahol a spontán tiltakozás kezdődött, majd elterjedt – a szervezeti diagram szerint van egy főosztályvezető, két helyettes főosztályvezető, öt szolgálatvezető és egy irodavezető. Emellett 45 jogtanácsos és négy szakértő is dolgozik ott.
A főosztályvezető májusban 11 518 lejes fizetést kapott, míg egy helyettese 10 238 lejes fizetést. Egy osztályvezető 9 354 lejt keres, a vezető jogtanácsosok pedig akár 7 537 lejt is kaphatnak, a legtöbbjük fizetése 7 000 lej. A jogi főosztályon mindössze öt alkalmazott fizetése nem érte el az 5 850 lejes összeget, ami a bizonyos juttatások megvonásának küszöbét jelenti.
Egy igazgató 12 416 lejes fizetést kap. Az igazgatóság 75 alkalmazottja közül mindössze ötnek volt nettó 5 850 lej alatti fizetése.
Az adójogi osztályon, ahol az adózással kapcsolatos jogszabályokat dolgozzák ki, a főosztályvezető májusban 10 882 lejt kapott. A hatóságnál három főosztályvezető-helyettes dolgozik, és egyikük még felettesénél is többet keresett: 11 190 lejt.
A hivatalban 13 szolgálatvezető van, valamint egy irodavezető. A szolgálatvezetők esetében a fizetések 9 225 lej és 10 219 lej között mozogtak.
A Kommunikációs, Közkapcsolati, Média és Transzparencia Szolgálatnál az osztályvezetőnek 9 247 lejes fizetést adtak. Itt 17 személy tevékenykedett, közülük 13-nak nettó 5 850 lej feletti a jövedelme.
Egyes források szerint egyébként
Politikai források azt állítják, hogy a jogi osztály néhány tisztviselője át akart kerülni a pénzügyminisztériumból a beruházási és európai projektek minisztériumába, hogy Adrian Câciu mellett dolgozhasson. Az egyik okot a magasabb fizetések jelentik, mivel ebben a minisztériumban az európai programokhoz kapcsolódó tevékenységekért kezdettől fogva 50 százalékos bónusz jár, és az elmúlt hónapokban több rendeletet is kiadtak az ilyen forrásokkal dolgozó alkalmazottak megfelelő fizetésének biztosítása érdekében.
Ugyanakkor
ezért Marcel Boloș pénzügyminiszter nem akar tapasztalt munkatársakat átengedni. Nem ez az első eset, hogy harc folyik a tapasztalt tisztviselőkért. Tavaly Boloș az akkori fejlesztési miniszterrel, Cseke Attilával is összeütközésbe került egy sürgősségi rendelet miatt, amely egy köztisztviselő egyik intézményből a másikba való áthelyezéséről szólt. A kormányzati partnerek és a miniszterelnök közbenjárására a sürgősségi rendeletet úgy módosították, hogy az áthelyezésekre továbbra is sor kerülhet, de annak az intézménynek, ahol az érintett köztisztviselő alapállása van, nagyobb beleszólása van az ügybe.
Más források szerint az elégedetlenségek szítása mögött Vasile Marica, a köztisztviselők szakszervezetének vezetője áll, aki állítólag közel áll a PSD-hez, és
Marcel Bolos miniszter egyébként ígéretet tett a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények dolgozóinak, hogy az új bértörvényben a külön költségvetési kategóriát alkotnak majd, nem lesznek elbocsátások, és a különböző adóhátralékokkal kapcsolatos bírósági ítéletek végrehajtása révén emelkedni fognak a fizetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás