Fotó: Beliczay László
Nem bánik szűkmarkúan az állam azon, a pénzügyminisztériumnak alárendelt intézményekben dolgozó közalkalmazottakkal, akik múlt héten spontán munkabeszüntetéssel tiltakoztak a költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati megszorítási tervek ellen.
2023. augusztus 14., 21:222023. augusztus 14., 21:22
Közülük sokan keresnek akkora összeget, amelyről egy, a versenyszférában dolgozó alkalmazott legfeljebb csak álmodni merne.
Mint arról beszámoltunk, a tiltakozást azon tervek váltották ki, amelyek nyomán csökkentenék az 5 850 lejnél többet kereső közalkalmazottak utazási csekkjeinek és az étkezési támogatások megvonását, illetve bruttó 1000 lejben (azaz nettó 645 lejben) korlátozná az egészségre káros munkakörülményekért járó pótlékot.
A pénzügyminisztérium legfrissebb, májusi bérszámfejtési adatai szerint, amelyeket az Adevărul vizsgált meg, az alkalmazottak jó részét érintené a fizetések csökkenése. Az egyik legmagasabb fizetést a minisztériumban találjuk, ahol májusban
Adrian Câciu, akinek csak 12 776 lej volt a fizetése.
A jogi főosztályon – ahol a spontán tiltakozás kezdődött, majd elterjedt – a szervezeti diagram szerint van egy főosztályvezető, két helyettes főosztályvezető, öt szolgálatvezető és egy irodavezető. Emellett 45 jogtanácsos és négy szakértő is dolgozik ott.
A főosztályvezető májusban 11 518 lejes fizetést kapott, míg egy helyettese 10 238 lejes fizetést. Egy osztályvezető 9 354 lejt keres, a vezető jogtanácsosok pedig akár 7 537 lejt is kaphatnak, a legtöbbjük fizetése 7 000 lej. A jogi főosztályon mindössze öt alkalmazott fizetése nem érte el az 5 850 lejes összeget, ami a bizonyos juttatások megvonásának küszöbét jelenti.
Egy igazgató 12 416 lejes fizetést kap. Az igazgatóság 75 alkalmazottja közül mindössze ötnek volt nettó 5 850 lej alatti fizetése.
Az adójogi osztályon, ahol az adózással kapcsolatos jogszabályokat dolgozzák ki, a főosztályvezető májusban 10 882 lejt kapott. A hatóságnál három főosztályvezető-helyettes dolgozik, és egyikük még felettesénél is többet keresett: 11 190 lejt.
A hivatalban 13 szolgálatvezető van, valamint egy irodavezető. A szolgálatvezetők esetében a fizetések 9 225 lej és 10 219 lej között mozogtak.
A Kommunikációs, Közkapcsolati, Média és Transzparencia Szolgálatnál az osztályvezetőnek 9 247 lejes fizetést adtak. Itt 17 személy tevékenykedett, közülük 13-nak nettó 5 850 lej feletti a jövedelme.
Egyes források szerint egyébként
Politikai források azt állítják, hogy a jogi osztály néhány tisztviselője át akart kerülni a pénzügyminisztériumból a beruházási és európai projektek minisztériumába, hogy Adrian Câciu mellett dolgozhasson. Az egyik okot a magasabb fizetések jelentik, mivel ebben a minisztériumban az európai programokhoz kapcsolódó tevékenységekért kezdettől fogva 50 százalékos bónusz jár, és az elmúlt hónapokban több rendeletet is kiadtak az ilyen forrásokkal dolgozó alkalmazottak megfelelő fizetésének biztosítása érdekében.
Ugyanakkor
ezért Marcel Boloș pénzügyminiszter nem akar tapasztalt munkatársakat átengedni. Nem ez az első eset, hogy harc folyik a tapasztalt tisztviselőkért. Tavaly Boloș az akkori fejlesztési miniszterrel, Cseke Attilával is összeütközésbe került egy sürgősségi rendelet miatt, amely egy köztisztviselő egyik intézményből a másikba való áthelyezéséről szólt. A kormányzati partnerek és a miniszterelnök közbenjárására a sürgősségi rendeletet úgy módosították, hogy az áthelyezésekre továbbra is sor kerülhet, de annak az intézménynek, ahol az érintett köztisztviselő alapállása van, nagyobb beleszólása van az ügybe.
Más források szerint az elégedetlenségek szítása mögött Vasile Marica, a köztisztviselők szakszervezetének vezetője áll, aki állítólag közel áll a PSD-hez, és
Marcel Bolos miniszter egyébként ígéretet tett a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények dolgozóinak, hogy az új bértörvényben a külön költségvetési kategóriát alkotnak majd, nem lesznek elbocsátások, és a különböző adóhátralékokkal kapcsolatos bírósági ítéletek végrehajtása révén emelkedni fognak a fizetések.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás