Fotó: Bone Ewald
2011. július 12., 07:542011. július 12., 07:54
Ha minimális mértékben is, de csökkentek az árak június folyamán. Mint az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által tegnap közzétett statisztikából kiderül, az idei év hatodik hónapjában májushoz képest 0,29 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex – ez a mutató, amit a nemzetközi szaknyelvben CPI-vel jelölnek, egy állandó jószágkosár költségének változását méri, s ez mutatja meg az éves szintű inflációs ráta mértékét. Ez utóbbi június végén 7,93 százalékon állt. Az első fél évben az inflációs ráta havi átlagos értéke 0,5 százalékos volt, ami 2010 decemberéhez viszonyítva 2,75 százalékos növekedést jelent. Ha éves viszonylatban vizsgáljuk az árak alakulását, kiderül, az elmúlt 12 hónapban (2010. július–2011. június) az előző 12 hónaphoz (2009. július–2010. június) képest átlagosan 7,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Májushoz képest a múlt hónapban az élelmiszer-ipari termékek csökkentek a legnagyobb mértékben, 1,34 százalékkal, miközben a nem élelmiszer-ipari áruk 0,19 százalékkal drágultak, és a szolgáltatások díjszabása is 0,68 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a burgonya (11,34 százalék), a zöldségek (12,34 százalék), a citrusfélék és más déligyümölcsök (2,32 százalék), valamint a tej (0,04 százalék) ára csökkent – ezek járultak hozzá a legnagyobb mértékben a 0,29 százalékos deflációhoz. A nem élelmiszer-ipari termékek közül a leginkább, 0,75 százalékkal, a gépjárművek és alkatrészeik drágultak, az üzemanyagok ára 0,66 százalékkal, a könyveké és folyóiratoké pedig 0,25 százalékkal nőtt. Olcsóbbak lettek viszont 0,03 százalékkal a gyógyszerek, illetve az egészségügyi termékek. A szolgáltatások díjszabásai közül a legnagyobb mértékben, 2,01 százalékkal, a telefonszolgáltatók drágítottak, az egészségügyi ellátás 0,45 százalékkal, míg a házbér 0,42 százalékkal kerül többe.
Az élelmiszer-ipari termékek csökkenése magával rántotta a fogyasztói árindexet, miközben a szolgáltatások részben amiatt kerültek többe, hogy a lej gyengült az euróhoz képest – értékelték a tegnap nyilvánosságra hozott statisztikai adatokat az X-Trade Brokers szakértői. Tegnap kiadott elemzésükben rámutattak, korai még deflációról beszélni olyan körülmények között, hogy az infláció 8,41 százalékról 7,93 százalékra lassult. „Legutóbbi monetáris politikai ülésén a Román Nemzeti Bank (BNR) 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank óvatossága indokolt. Romániára olyan veszélyek leselkednek, mint a gazdaság gyengülése (amit alacsony kamatokkal kellene megtámogatni), de az is gondot okozhat, ha a gazdaság egészségtelen – azaz hitelezésen alapuló – növekedési pályára áll, ami serkentené a belföldi termelékenység által nem fedezett fogyasztást” – derül ki az elemzésből. Victor Safta, az X-Trade Brokers romániai fiókintézetének igazgatója eközben úgy látja, hogy esély van arra, hogy az alapkamat a következő időszakban is 6,25 százalékon marad, bár szerinte az infláció mértéke meg fogja haladni a BNR „elég optimista” – 3 plusz 1 százalékos – előrejelzését, s a pénzhígulás az év végére elérheti akár az 5,1 százalékot is.
Csak konjunkturális a fogyasztói árindex csökkenése, ősztől újabb drágulási hullámra kell számítani amiatt, hogy nőni fog az energia – ezen belül elsősorban a földgáz – ára – ,hűti le a kedélyeket Ilie Şerbănescu gazdasági elemző is. A neves szakember is úgy látja, hogy a semmi szín alatt nem lehet tartani a jegybank inflációs célját. Mint rámutatott, november–decemberben 30 százalékkal drágul az ipari fogyasztóknak szolgáltatott földgáz ára, amit a termelők nem fognak tudni fedezni, így egy részét a lakosság fogja állni. n Bálint Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!