Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint

autópálya

Elkészül? A közlekedési tárca államtitkára szerint nem vész el a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszára szánt támogatás, mivel időben megépül

Fotó: Youtube/Virtual Press/képernyőmentés

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Krónika

2025. február 17., 14:212025. február 17., 14:21

2025. február 17., 15:102025. február 17., 15:10

Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”. Az államtitkár szerint a kivitelező mindkét irányból fúrja az alagutakat, így tartható a határidő. Az UMB a bosznia-hercegovinai EuroAsfalttal közösen dolgozik a két alagúton.

A B1 TV-nek adott nyilatkozatot idéző Economedia gazdasági portál szerint Scrioșteanu kifejtette, hogy

a szakaszon a NATM és a Cut&Cover módszer együttes alkalmazásával épülnek az alagutak, ami előnyösebb a Nagyszeben és Pitești közötti 4-es szakaszon dolgozó PORR által alkalmazott technológiával szemben.

Az osztrák kivitelező ugyan a tervezettnél előrébb jár, de csak egy irányból tud fúrni. „Ott két alagút van, amelyekben sokat kell fúrni. Az alagútnak nyolc bejárata van. Jelenleg is folynak a munkálatok, hogy lehetővé tegyék a fúráson dolgozó gépek szállítását és behajtását” – magyarázta Scrioșteanu.

Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet Ladislaus von Rabcewicz, Leopold Müller és Franz Pacher 1957 és 1965 között Ausztriában végzett munkája alapján.

A Cut&Cover (kiásás és betemetés) olyan építési eljárás, amellyel földalatti építményeket a kiásást követően nyílt színi munkálatokkal hoznak létre, majd később betemetik őket.

Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.

Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg.

korábban írtuk

Csigalassúsággal épül a medvealagutas dél-erdélyi sztrádaszakasz (videóval)
Csigalassúsággal épül a medvealagutas dél-erdélyi sztrádaszakasz (videóval)

Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.

Az áfa nélkül 1,83 milliárd lejes szerződésből 842 millió lejt szánnak a föld alatti járatok megvalósítására.

Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás. Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”.

Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig.

Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.

A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.

Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 18., péntek

Több földgázt importált Románia az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban

Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több földgázt importált Románia az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban
2025. április 18., péntek

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége

A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.

Jelentősen megcsappant a Romániában megtermelt bor mennyisége
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

2025. április 16., szerda

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére

Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.

Elnöki hivatal: nincs szükség az IMF segítségére
2025. április 16., szerda

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának

Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.

Újabb amerikai gyorsétteremláncot hoz a nyuszi Romániának
2025. április 16., szerda

Újra Romániában a legmagasabb az infláció

Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.

Újra Romániában a legmagasabb az infláció
2025. április 16., szerda

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok

Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.

Teljes áramszünet húsvétkor? Cáfolnak a példátlan óvintézkedéseket foganatosító hatóságok
2025. április 16., szerda

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”

Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.

A végéhez közeledik a nyugdíjak „nagy újraszámítása”
2025. április 16., szerda

Óvatosan készül húsvétra a romániai lakosság, a legtöbben nem számítanak ünnepi bónuszra

A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.

Óvatosan készül húsvétra a romániai lakosság, a legtöbben nem számítanak ünnepi bónuszra
2025. április 16., szerda

Hivatalos: nyilatkozat és számla kell az üdülési csekkek felhasználásához

Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Hivatalos: nyilatkozat és számla kell az üdülési csekkek felhasználásához