Elkészül? A közlekedési tárca államtitkára szerint nem vész el a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszára szánt támogatás, mivel időben megépül
Fotó: Youtube/Virtual Press/képernyőmentés
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.
2025. február 17., 14:212025. február 17., 14:21
2025. február 17., 15:102025. február 17., 15:10
Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”. Az államtitkár szerint a kivitelező mindkét irányból fúrja az alagutakat, így tartható a határidő. Az UMB a bosznia-hercegovinai EuroAsfalttal közösen dolgozik a két alagúton.
A B1 TV-nek adott nyilatkozatot idéző Economedia gazdasági portál szerint Scrioșteanu kifejtette, hogy
Az osztrák kivitelező ugyan a tervezettnél előrébb jár, de csak egy irányból tud fúrni. „Ott két alagút van, amelyekben sokat kell fúrni. Az alagútnak nyolc bejárata van. Jelenleg is folynak a munkálatok, hogy lehetővé tegyék a fúráson dolgozó gépek szállítását és behajtását” – magyarázta Scrioșteanu.
Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet Ladislaus von Rabcewicz, Leopold Müller és Franz Pacher 1957 és 1965 között Ausztriában végzett munkája alapján.
Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg.
Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás. Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”.
Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A nagy adófizetők közül 44-nek volt adóhátraléka 2024 végén, összesen 3,23 milliárd lej értékben – közölte szerdán az Országos Adóhatóság (ANAF).
A közalkalmazottaknak várhatóan idén is kártyára utalják az üdülési támogatást – számolt be Adrian Voican, a Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Kivonul Romániából a Karl Mayer, a világ egyik vezető textilipari gépgyártója, emiatt az ország jelentős beruházástól esik el – írta az Economedia.ro a Máramaros megyei munkaerő-elhelyező ügynökség tájékoztatása alapján.
Az Európai Bizottság 615 millió euróval fogja támogatni a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést – jelentette be kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Májustól már nem lehet jegyet foglalni a Nagyvárad–Milánó (Bergamo) útvonalon a HiSky által működtetett repülőjáratokra – jelezték többen is az elmúlt időszakban.
Világszerte és Romániában is jelentősen megugrott a villamosenergia-fogyasztás 2024-ben, amit főként a légkondicionálók használata okozott. Az extrém időjárás, a hőség és a hideg egyaránt hozzájárult a fogyasztás növekedéséhez.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) 15 millió eurónyi adócsalást fedezett fel a fuvarmegosztó alkalmazásoknál – nyilatkozta Tánczos Barna pénzügyminiszter a Digi 24 hírtelevíziónak.
Elkezdődtek a fúrások Románia legnagyobb fekete-tengeri gázmezőjén, a Neptun Deepen – jelentette be Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.
szóljon hozzá!