Elkészül? A közlekedési tárca államtitkára szerint nem vész el a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszára szánt támogatás, mivel időben megépül
Fotó: Youtube/Virtual Press/képernyőmentés
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.
2025. február 17., 14:212025. február 17., 14:21
2025. február 17., 15:102025. február 17., 15:10
Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”. Az államtitkár szerint a kivitelező mindkét irányból fúrja az alagutakat, így tartható a határidő. Az UMB a bosznia-hercegovinai EuroAsfalttal közösen dolgozik a két alagúton.
A B1 TV-nek adott nyilatkozatot idéző Economedia gazdasági portál szerint Scrioșteanu kifejtette, hogy
Az osztrák kivitelező ugyan a tervezettnél előrébb jár, de csak egy irányból tud fúrni. „Ott két alagút van, amelyekben sokat kell fúrni. Az alagútnak nyolc bejárata van. Jelenleg is folynak a munkálatok, hogy lehetővé tegyék a fúráson dolgozó gépek szállítását és behajtását” – magyarázta Scrioșteanu.
Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet Ladislaus von Rabcewicz, Leopold Müller és Franz Pacher 1957 és 1965 között Ausztriában végzett munkája alapján.
Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg.
Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás. Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”.
Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
szóljon hozzá!