Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint

autópálya

Elkészül? A közlekedési tárca államtitkára szerint nem vész el a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszára szánt támogatás, mivel időben megépül

Fotó: Youtube/Virtual Press/képernyőmentés

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Krónika

2025. február 17., 14:212025. február 17., 14:21

2025. február 17., 15:102025. február 17., 15:10

Mint ismeretes, az A1-es autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között hiányos a sztráda, ezt kell az UMB-nek „pótolnia”. Az államtitkár szerint a kivitelező mindkét irányból fúrja az alagutakat, így tartható a határidő. Az UMB a bosznia-hercegovinai EuroAsfalttal közösen dolgozik a két alagúton.

A B1 TV-nek adott nyilatkozatot idéző Economedia gazdasági portál szerint Scrioșteanu kifejtette, hogy

a szakaszon a NATM és a Cut&Cover módszer együttes alkalmazásával épülnek az alagutak, ami előnyösebb a Nagyszeben és Pitești közötti 4-es szakaszon dolgozó PORR által alkalmazott technológiával szemben.

Az osztrák kivitelező ugyan a tervezettnél előrébb jár, de csak egy irányból tud fúrni. „Ott két alagút van, amelyekben sokat kell fúrni. Az alagútnak nyolc bejárata van. Jelenleg is folynak a munkálatok, hogy lehetővé tegyék a fúráson dolgozó gépek szállítását és behajtását” – magyarázta Scrioșteanu.

Az új osztrák alagútépítési módszer (NATM) – más néven szekvenciális feltárási módszer (SEM) vagy permetezett betonbélés módszer (SCL) – a modern alagúttervezés és -építés olyan módszere, amely kifinomult megfigyelést alkalmaz a különböző falmegerősítési technikák optimalizálására az alagútépítés előrehaladtával előforduló kőzettípusok alapján. Ez a technika először az 1960-as években kapott figyelmet Ladislaus von Rabcewicz, Leopold Müller és Franz Pacher 1957 és 1965 között Ausztriában végzett munkája alapján.

A Cut&Cover (kiásás és betemetés) olyan építési eljárás, amellyel földalatti építményeket a kiásást követően nyílt színi munkálatokkal hoznak létre, majd később betemetik őket.

Így épülnek például a kis mélységű alagutak, metróállomások, zöld alagutak vagy az átmenetek a fúrt alagutakba. Mivel ezeket a szerkezeteket betemetik, vízállónak kell lenniük.

Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg.

korábban írtuk

Csigalassúsággal épül a medvealagutas dél-erdélyi sztrádaszakasz (videóval)
Csigalassúsággal épül a medvealagutas dél-erdélyi sztrádaszakasz (videóval)

Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.

Az áfa nélkül 1,83 milliárd lejes szerződésből 842 millió lejt szánnak a föld alatti járatok megvalósítására.

Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás. Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”.

Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig.

Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.

A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”.

Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 21., péntek

Holland magasságokban a romániai IT-fizetés, Marosvásárhely az országos dobogón

Románia egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés.

Holland magasságokban a romániai IT-fizetés, Marosvásárhely az országos dobogón
2025. február 21., péntek

Tánczos a szennyező autók adójáról: a vásárlóerőt is figyelembe kell venni

Elrajtoltak már a nyilvános viták a gépjárművek szennyezési adójáról – jelentette be Tánczos Barna pénzügyminiszter egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.

Tánczos a szennyező autók adójáról: a vásárlóerőt is figyelembe kell venni
2025. február 21., péntek

Nem merne fogadni arra, hogy elkerülhető az adóemelés, és ez még csak a kisebbik rossz a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.

Nem merne fogadni arra, hogy elkerülhető az adóemelés, és ez még csak a kisebbik rossz a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. február 20., csütörtök

Idén 130 ezer gyógykezelési utalványon osztozhatnak a nyugdíjasok

Mintegy 130 ezer gyógykezelési utalványt oszt ki a nyugdíjasoknak 2025-ben az országos nyugdíjpénztár.

Idén 130 ezer gyógykezelési utalványon osztozhatnak a nyugdíjasok
2025. február 20., csütörtök

Tánczos a kisnyugdíjasok támogatásáról, az energiaár-szabályozásról

A kisnyugdíjasok 800 lejes támogatására kétmilliárd lejt fordít a kormány, az összeget előirányozták az idei költségvetésben – közölte Tánczos Barna pénzügyminiszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.

Tánczos a kisnyugdíjasok támogatásáról, az energiaár-szabályozásról
2025. február 20., csütörtök

Magyarországi kérő jelentkezett be egy erdélyi útépítő cégért

Magyar kérő jelentkezett be egy erdélyi székhelyű, út- és hídépítésre szakosodott cégért: a Duna Aszfalt Zrt. fel kívánja vásárolni a brassói Euro Strada Kft.-t.

Magyarországi kérő jelentkezett be egy erdélyi útépítő cégért
2025. február 19., szerda

Bioüzemanyag-gyártásban Délkelet-Európa élenjárója leszünk

Bioüzemanyagot gyártó üzem építését kezdte meg az OMV Petrom a Prahova megyében található petrobrazi-i finomítóban. Az üzem tervezett gyártási kapacitása évi 250 ezer tonna.

Bioüzemanyag-gyártásban Délkelet-Európa élenjárója leszünk
2025. február 19., szerda

Lassan „elköszön” az OTP – Számos változás várható a romániai bankpiacon

Nem csak az OTP Banknak mondunk idén búcsút, új szereplőkkel – köztük egy új magyar pénzintézettel – is találkozunk a romániai bankpiacon.

Lassan „elköszön” az OTP – Számos változás várható a romániai bankpiacon
2025. február 19., szerda

Rekordméretű standdal, látványkonyhával népszerűsítik a székely gasztronómiát Bukarestben

Rekordméretű standdal és látványkonyhával népszerűsítik a székely gasztronómiát Bukarestben a romániai turisztikai vásáron, így hívva fel a figyelmet arra, hogy 2027-ben Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója.

Rekordméretű standdal, látványkonyhával népszerűsítik a székely gasztronómiát Bukarestben
2025. február 19., szerda

„A gázmolekulának nincs nemzeti színe” – mondta Burduja, miután felmerült, hogy orosz gáz érkezhet Törökországból

Miközben „oroszveszélyt” vizionálva ellenzi, hogy a magyar MVM vásárolja meg a német E.ON romániai érdekeltségeit, a Törökországból érkező gázzal kapcsolatosan jóval toleránsabban nyilatkozott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

„A gázmolekulának nincs nemzeti színe” – mondta Burduja, miután felmerült, hogy orosz gáz érkezhet Törökországból