Van benne potenciál. Soha nem lesz Prága vagy Budapest, de lehetne vonzóbb célpont is Brassó
Fotó: Pixabay.com
Hongkong, Bangkok és London a világ külföldiek által leglátogatottabb három városa, Prága a 22., Budapest a 62., miközben Románia egyetlen települése sem szerepel az első száz között, ahová a belépéshez legalább évi legkevesebb 1,8 millió látogatóra lenne szükség. Romániát tavaly összesen 2,8 millióan keresték fel.
Gyengén teljesít a romániai turizmus – vonhatjuk le újfent a következtetést, miután az Euromonitor közzétette a 2018-as idegenforgalmi adatokat górcső alá vevő, Top 100 City Destinations 2019 című rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyek azok a városok, amelyeket a legtöbb külföldi turista keres fel. Az első száz helyen egyetlen romániai várost sem találunk, még a legtöbb külföldi által felkeresett Bukarest sem fért bele a topba.
Az első három helyen amúgy Hongkong (csaknem 29,3 millió külföldi turista), Bangkok (24,2 millió) és London (mintegy 20 millió) található.
„Nem meglepő, hogy egyetlen romániai város sem került fel a turisztikai ranglistára, hiszen eddig sem szerepeltek egyetlen hasonló összesítésben sem” – értékelt megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Kifejtette,
Eleve nagyon gyenge a turizmus teljesítménye Romániában, másrészt azon országok közé tartozik, ahol a belföldi turizmus viszonylag erős, tehát a nemzetközi idegenforgalom kisebb, mint a belföldi. Romániában egyetlen metropolisz van, Bukarest, ám a fővárosban sincsenek nagy turisztikai látnivalók, hiszen a valamikor kicsi óvárosát a szocreál időszakban „felrobbantották”, alig maradt meg belőle valami, nem őrizte meg a kulturális és építészeti örökségét. „Más város nincs Romániában, amely olyan erőforrásokkal rendelkezne, hogy versenybe szálljon a metropoliszokkal a turisztikai ranglistákon” – szögezte le Szilágyi Ferenc.
Nagyszebenből is „többet lehetne kihozni”
Fotó: Pixabay.com
Mint ő is rámutatott, egyértelműen Prága a kelet-közép-európai térség turisztikai szempontból vezető városa, a cseh fővárosban „lépni nem lehet a turistáktól”, Budapest pedig nagyon jó számokat mutat fel, elsősorban a növekedés tekintetében, az elmúlt években vált nemcsak európai, hanem globális szinten is top úti céllá.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e ezen változtatni, Romániának van-e esélye arra, hogy felküzdje magát ezekre a ranglistákra, Szilágyi Ferenc kifejtette, a turizmus egyfajta divatirányzat, viszont kézzelfogható előfeltételei vannak annak, hogy egy város „divatba jöjjön”: turisztikai és közlekedési infrastruktúra megléte. Ezen a téren pedig Románia nagyon rosszul áll – emlékeztetett a szakértő. Véleménye szerint amúgy az adottságok szempontjából inkább a közepes városoknak van esélyük arra, hogy a maguk szintjén jelentős turisztikai célponttá alakuljanak.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, fontos tényező abban, hogy sikerül-e szintet lépni, a mentalitás, hogy „miként szolgáljuk ki, milyen arccal várjuk” a turistákat.
„Erdélyben az erdélyi romantika, a transzilvanizmus miatt a magyar turisták lehetnek a potenciális vevők, ám kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e őket megszólítani” – vetette fel Szilágyi Ferenc. Felidézte, Gyulán vagy Hajdúszoboszlón tapasztalható, hogy számítanak a román turistára, román nyelven is kommunikálnak. Közben ez Erdélyben még nem egyértelmű. „Nagyszebenben elkészítik-e az étlapot magyar nyelven? Erdély románok által lakott vidékein megszólítják-e a magyar turistákat, vagy inkább elzárkóznak, és lemondanak a turizmusról?” – tette fel a sokak által megfontolandó költői kérdést Szilágyi Ferenc.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
2 hozzászólás