2009. június 12., 11:382009. június 12., 11:38
A jelek arra mutatnak, hogy jótékony hatást fejt ki az Európai Unió tagországaiban a gazdaság élénkítésére tavaly kidolgozott nagyszabású uniós terv – állapította meg egy csütörtökön megjelent írásában Jan Fischer cseh miniszterelnök, az állam- és kormányfői EU-tanács e fél évben soros elnöke.
A 27 EU-tagállam vezetői egy hét múlva tartandó brüsszeli találkozójukon foglalkoznak azzal a kérdéssel, hol tart és milyen hatást tett a nemzetközi gazdasági válság hatásait kivédeni próbáló uniós gazdaságra a tavaly jóváhagyott program, amely – főleg a tagországok nemzeti forrásaira építve – összességében több mint 200 milliárd eurónyi intézkedést helyezett kilátásba. Márciusi találkozójukon a kormányfők már megállapították, hogy a program végrehajtása jól halad, de most ismét napirendre tűzték a kérdést.
A kormányfői ülést előkészítő minapi pénzügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint összességében már a bruttó össztermék 5 százalékára becsülhető az a költségvetési támogatás, amelyet az Unióban idén és jövőre gazdaságélénkítésre fordítanak, és ebből 2 százalékpont egyértelműen az uniós program kereteibe illik.
A European Voice című brüsszeli hetilapban közölt cikkében Fischer azt emelte ki, hogy a program teljes hatása csak hónapok múlva rajzolódik ki világosan, de az eddigi jelek egyértelműen azt mutatják, hogy a terv működik. Hozzátette, hogy ugyanez érvényes a pénzügyi rendszer megbízhatóságát, illetve az abba vetett bizalom helyreállítását célzó intézkedésekre. Aláhúzta, hogy ezzel együtt az Unió nem torpanhat meg, az eddigi ütemet tartva folytatnia kell a pénzügyi szektor reformját. Erről ugyancsak szó lesz a jövő heti csúcson – emelte ki.
A közelgő állam- és kormányfői találkozó másik fontos témájának minősítette Fischer a káros éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Decemberben nemzetközi döntést kellene hozni a fejlett és a fejlődő országok által teendő lépésekről, és a tárgyalásokra az EU-nak világos pozícióval kell rendelkeznie – fejtette ki. Az egyik legfőbb kérdés Fischer szerint, hogy a fejlett országok milyen elvek mentén segítsék anyagilag a fejlődőket.
Hangsúlyozta, hogy olyan rendszer kell, amely egyszerű, hatékony, és biztosítja, hogy csak a károsanyag-kibocsátást ténylegesen csökkentő intézkedések kapnak pénzügyi támogatást.
Nincs még egyébként végleges döntés arról sem, az Unión belül hogyan alakuljon a klímavédelmi vállalások pénzügyi terheinek tagországonkénti megosztása. Csütörtöki cikkében Fischer kiemelt két intézményes kérdést is a jövő heti csúcstalálkozó témái közül.
Eszerint a kormányfők megvitatják majd azt, hogy ki legyen az idén lejáró megbízatású Európai Bizottság következő elnöke, továbbá azt, hogy hogyan fogalmazzák meg az Írországnak megígért – egyebek között adóügyi, biztonsági, családjogi kérdésekre vonatkozó – garanciákat, amelyek a kormányfők reményei szerint elvezetnek egy sikeres új népszavazáshoz az uniós reformszerződésről.
Fischer szerint a cseh elnökség már az utolsó simításokat végzi ez utóbbi dokumentumon, amely – fogalmazása szerint – elég egyértelmű lesz ahhoz, hogy eloszlassa az ír választóközönség aggodalmait, de nem teszi szükségessé a reformszerződés ratifikációjának megismétlését a többi tagállamban.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.