2011. október 28., 04:452011. október 28., 04:45
Pekó László, a szabolcsi kamara elnöke az MTI-nek elmondta, a közös projekt során a szakemberek pontosan feltérképezték az energia-szektor fejlesztési lehetőségeit, amit az érdeklődő vállalkozások, sőt települési önkormányzatok is hasznosíthatnak. A kamarai vezető hozzátette, a beruházásra vállalkozók önállóan vagy együttműködve, akár közös, magyar–román tőkével is megvalósíthatják fejlesztési terveiket a természetes energiaforrások felhasználásánál vagy a megújuló energia előállításánál. Pekó kiemelte: a megújuló energia előállítása területén számos lehetőség nyílik befektetésre, hiszen mind Szabolcs-Szatmár-Bereg, mind pedig a romániai Szatmár megye jó adottságokkal rendelkezik. Szabolcsban 3 ezer négyzetkilométert meghaladó a mezőgazdasági szántóterület, míg az erdők nagysága közel 600 négyzetkilométer, s ez „valóságos aranybánya” a biomasszás energia, valamint a hajtóanyag előállításához.
Szatmár megyében szintén közel 600 négyzetkilométer nagyságú az erdőterület, a szántó pedig nagyobb a szabolcsinál, meghaladja a 4400 hektárt. A területeken a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás során évente több millió tonna biomassza- alapanyag képződik, így például növényi hulladék, gabona- és repceszalma, kukorica- és napraforgószár vagy fanyesedék, ami tüzelőanyagként szolgálhatna. Emellett úgynevezett energianövényeket is lehetne telepíteni, fákat, füveket vagy nádféléket. Az alapanyagot kisebb vagy akár közepes méretű települési fűtőművek, kiserőművek működtetéséhez lehetne felhasználni. A földeken motorhajtó anyagok, biodízel és bioetanol előállításához szintén lehetne termeszteni repcét, kendert vagy tritikálét, illetve a leggyengébb minőségű területeken csicsókát is, amiből 7–12 liter bioalkohol nyerhető mázsánként. Az állattartó telepek pedig a biogáz előállításánál játszhatnának szerepet.
A nap- és a szélenergia hasznosításához szintén jók a feltételek a két megyében, mivel a napsütéses órák száma Szabolcsban évenként 1700–2000 közötti, Szatmár megyében pedig 2300 fölötti. A szél sebessége 60 méteres magasságban percenként 5, illetve 8 méteres. Az adatok alapján jó hatékonysággal működtethetők lennének napelemek, napkollektorok és szélkerekek a használati meleg víz vagy az elektromos áram előállításához. Egy másik tanulmány szerint a föld alatti termálvízkészletet ugyancsak jó hatékonysággal lehetne hasznosítani mindkét megyében, a magasabb hőmérsékletűt akár fürdők, strandok létrehozásánál, míg az alacsonyabbat leginkább kommunális fűtésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok