2011. szeptember 25., 14:292011. szeptember 25., 14:29
A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó - és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló - euróövezeti bankok feltőkésítése, az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország \"ellenőrzött\" törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.
A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.
Egy másik nagy vasárnapi konzervatív brit lap, a The Sunday Telegraph forrásai szerint a stabilitási alapot kétezer milliárd euróig terjedő összegre töltenék fel, és ebből vonnának \"tűzfalat\" a többi eladósodott euróövezeti tagállam, elsősorban a harmadik és negyedik legnagyobb valutauniós gazdaság, Olaszország és Spanyolország köré.
A legutóbbi londoni adósságpiaci adatok szerint azonban máris a valutauniós periféria adósságválságának járványszerű terjedésére utal, hogy a legnagyobb központi eurótagállamok törlesztéskockázatára köthető biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) hirtelen megugrással rekordra drágultak az elmúlt kereskedési héten.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a német kormánykötvények CDS-középárfolyama a hétzáró pénteki londoni kereskedésben 105-106 bázispont környékén járt, de a hét második felében mértek 107 bázispont feletti német CDS-árazást is, ami rekord az euróövezeti kockázati megítélés alapmércéjének tekintett Németország esetében.
A német CDS-díjszabások még az elmúlt kereskedési hét elején is csak 85 bázispont körüli szinteken mozogtak Londonban.
A hétvégére kialakult német CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a német szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja meghaladta a 105 ezer eurót minden 10 millió euró német államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis egyetlen kereskedési hét alatt 20 ezer euróval drágult.
Különösen feltűnő, hogy a német CDS-kontraktusok most már jóval drágábbak az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság, Nagy-Britannia törlesztésbiztosítási tranzakcióinál: a brit CDS-középárfolyam az összehasonlítható futamidőre 93-94 bázispont környékén járt a londoni kereskedési hét végén.
Az elmúlt héten szintén rekordra, most először 200 bázispont fölé emelkedett a második legnagyobb eurógazdaság, Franciaország CDS-kontraktusainak díjszabása.
E piaci hangulatban a pénzügyi válság korai szakasza óta nem mért szintekre drágultak a magyar szuverén törlesztéskockázat biztosítási ügyletei is.
A CMA DataVision kimutatása szerint az irányadó ötéves futamidőre 525 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 525 ezer euró - volt a magyar CDS-középárfolyam a pénteki londoni kereskedésben.
A hét elején 460-470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban.
A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A CMA DataVision legfrissebb, idei második negyedévi globális adóskockázati listáján - amely a CDS-ügyletek júniusi utolsó londoni középárazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország volt a világ legkockázatosabb államadósa, megelőzve olyan országokat, mint Venezuela, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnám.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok