Fotó: Gozner Gertrud
2008. február 06., 00:002008. február 06., 00:00
és amennyiben az sérti az uniós kereskedelmi törvényeket, közösségi szinten szabályozza az áruházláncok jogait és kötelességeit. Hegyi bejelentette: az aláírásgyűjtés sikerrel zárult. A képviselők 60 százaléka, azaz 438 fő aláírta, így a kezdeményezés parlamenti többségi állásfoglalás lett, és a brüsszeli bizottságnak a vizsgálat ügyében nyilatkoznia kell. A kezdeményezés indoklásául azt hozták fel, hogy úgy tűnik, a szupermarketek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedőket, és nyomott átvételi áraikkal megnehezítik a termelők, beszállítók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panaszkodnak, hogy jogaikat megnyirbálják. Az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztő reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek – vélik a kezdeményezők. Dominanciára törő tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetőségeit korlátozza az EP-tagok szerint. Ráadásul számos példa mutatja, sokszor a vásárlók jogai sérülnek a lejárt szavatosságú, rossz termékekkel. A kezdeményezők között szocialista, zöld és konzervatív párti is akadt.
„Nagyon kevés hasonló kezdeményezés esetén sikerül a képviselők több mint felének támogatását megszerezni. A rekordszám jelzi, hogy valóban gondok vannak a szupermarketek megítélésével. Az érdemi vizsgálat mindenki, így az iparág érdekeit is szolgálja, hiszen tiszta vizet önthet a pohárba” – áll a vizsgálat indoklásában. „Kétségtelen tény, hogy a szupermarketeknek óriási a versenyelőnye. Ezt kár tagadni. A vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy csak élnek, vagy vissza is élnek-e a versenyelőnyükkel. Előző esetben versenytársaiknak kell jobban megszervezniük magukat, utóbbi esetben jogilag is korlátozni kell a szupermarketek működését” – összegezte a kezdeményezést Hegyi Gyula.
Néhány EU-tagállamban már létezik nemzeti szabályozás a témában. Mivel azonban olyan hálózatokról van szó, amelyek sok országban, az EU egészében megtalálhatók, a képviselők uniós szintű fellépést tartanak szükségesnek. Azt kérik a brüsszeli bizottságtól, vizsgálja meg, a nagyáruházláncok tevékenysége mennyiben felel meg az európai normáknak. Azt is szeretnék, ha a brüsszeli szervek új szabályokat fogalmaznának meg uniós szinten a szupermarketekkel szemben a fogyasztók, a dolgozók és a beszállítók jobb védelme érdekében.
Hírösszefoglaló
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.