Kimerül a készlet? Az üzletláncok attól tartanak, hogy épp a húsvéti időszakra gyümölcs és zöldség nélkül maradnak
Fotó: Boda L. Gergely
Az évek óta ténykedő zöldség-gyümölcs maffiát próbálják visszaszorítani a hatóságok a napokban indult, nagy port kavart ellenőrzésekkel, a hirtelen jött akciók miatt viszont veszélybe került a boltok ellátása. Több irányból is dicsérik az ellenőrzést, ami egyértelműen kedvezhet a helyi termelőknek, azt azonban senki nem támogatja, hogy hasonló „hórukkakciókat” tartsanak, mert az nem jó senkinek.
2019. április 16., 08:542019. április 16., 08:54
2019. április 16., 10:212019. április 16., 10:21
Valóságos hadjáratot indítottak a romániai hatóságok az elmúlt napokban az országba gyümölcsöt és zöldséget importáló cégek ellen, mint ahogy a raktárakat, illetve a hiper- és szupermarketeket is szigorúan górcső alá veszik. A hivatalos magyarázat szerint a lakosság érdekében járnak el: ki akarják szűrni az egészségre ártalmas árut, illetve fel akarják számolni a piacra jellemző, maffiatípusú hálózatokat.
Démétér – görögül Δημήτηρ, vagyis Földanya –, a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője nevét viseli az Országos Adóhatóság (ANAF) által indított ellenőrzéssorozat, amelynek keretében az adóellenőrök lepecsételik az Európai Unión belülről, valamint kívülről érkező zöldség- és gyümölcsszállítmányokat egyaránt, ezeket pedig az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) szakembereinek adják át, akik tüzetesen átvizsgálják a rakományt. A hétvégi tájékoztatás szerint
Többek közt 23 tonna lengyel hagyma, 10 tonna magyarországi és szerbiai sárgarépa, 23 tonna lengyel alma, 200 kilogramm kínai fokhagyma, 6,45 tonna lengyel burgonya, 1,82 tonna lengyel gomba, 6,78 tonna spanyol paradicsom, 2,2 tonna spanyol padlizsán, 7,8 tonna spanyol paprika, valamint 60 kilogramm görög paradicsom szerepel a hivatalos mérlegben.
Az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrei közölték: sok árunak nem volt meg az élelmiszerbiztonsági papírja, nem megfelelő higiéniai körülmények között tárolták az árut, a raktárak túl voltak töltve, alkalmatlanok a szállításra használt eszközök, nem szerepeltek az árun az azonosító elemek – nem megfelelő a címkézés, vagy éppen a raktárnak nem volt működési engedélye.
Közben a Romániai Nagy Kereskedelmi Üzletláncok Egyesülete (AMRCR) amiatt kongatja a vészharangot, hogy az ellenőrzések nyomán veszélybe sodródhat boltjaik ellátása, amit a lakosság sínylene meg, kiváltképp most, a húsvéti időszakban. Felróják továbbá, hogy a nagy ellenőrzés azt követően indult, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy nyilatkozott: az import gyümölcs és zöldség rossz minőségű, és felkérte az adóhatóságot, illetve a vámosokat, hogy ellenőrizzék a külföldi árut szállító kamionokat. Dragnea úgy fogalmazott:
Az ANAF csalásellenes ügyosztálya az üzletláncoknak adott válaszában azonban azt közölte, csak a húsvéti rutinellenőrzésekről van szó.
Van ugyanakkor az ellenőrzőakcióknak egy második pillére is. Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a nagy üzletláncokat, nagybani piacokat és raktárakat kezdte ellenőrizni, a friss gyümölcsök és zöldségek forgalmazását vizsgálják. A fogyasztóvédelem az akciót bejelentő közleményében egyúttal arról is beszámolt, hogy február 18-a és 28-a között már volt egy hasonló akciójuk, akkor több mint 1,75 millió lej értékben róttak ki bírságot a nagy üzletláncokra a zöldség- és a gyümölcstermékek forgalmazási előírásainak be nem tartása miatt. Mint tájékoztattak,
Összesen 1124 helyszínen vizsgálódtak és 654 esetben (58 százalék) észleltek rendellenességeket. 623 tonna friss gyümölcsöt és zöldséget vizsgáltak meg, ezekből 177 tonna nem tett eleget a törvény által előírt követelményeknek. 7691 kg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztásra alkalmatlannak találtak, ezért az összesen 36 355 lejt érő termékeket kivonták a forgalomból, 61 tonna (232 679 lej értékű) zöldség és gyümölcs forgalmazását pedig ideiglenesen állították le. Az észlelt hiányosságok miatt 496 esetben figyelmeztettek, 424 esetben pedig bírságot róttak ki, összesen 1 750 800 lej értékben.
Onica Csaba, a Brassói Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője is arról számolt be hétfőn a Krónika megkeresésére, hogy a fogyasztóvédők rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs minőségét, legutóbb februárban szerveztek ilyen jellegű tematikus akciót, most a napokban újra a szupermarketekben, a nagybani lerakatokban vizsgálódnak. Az ország középső régióját alkotó Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megyében két nap alatt 57 forgalmazót ellenőriztek, 27 kihágást észleltek, összesen 118 ezer lejre bírságoltak, mintegy 6300 kilogramm zöldség és gyümölcs árusítását ideiglenesen, és szinte ugyanekkora mennyiségét végleg leállítottak.
Onica Csaba elmondta, előfordult, hogy a származási országot tévesen jelölték meg,
Gyakran észlelt rendellenesség, hogy a zöldség és gyümölcs nem felel meg a minőségi besorolásnak, összeszáradt, penészes, megbarnult terméket első osztályúként kínálnak. Kifogásolják azt is, ha nem a termelő által előírt körülmények között, és hőmérsékleten tárolják az árut. A megadott mennyiségek sem mindig felelnek meg a valóságnak, például nincs meg a dobozban a 400 gramm eper, holott annyi van feltüntetve.
„A fokozott ellenőrzésekkel az évek óta ténykedő zöldség-gyümölcs maffiát próbálják visszaszorítani a hatóságok” – szögezte le megkeresésünkre Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, rengeteg zöldséget és gyümölcsöt hoznak be az országba feketén, közben a helyi gazdák terményeinek nincs megfelelő piaca, vagy kénytelenek csökkenteni az árakat, hogy fel tudják venni a versenyt az importtal. Mivel a zöldség és a gyümölcs eladása általában rövid futamidejű, a feketeimport úgy működik, hogy behoznak például az országba egy szállítmány paradicsomot, annak a kísérődokumentumaival „még egyet fordulnak”, mire a második fuvarral megérkeznek, az első el is fogyott.
– összegezte Könczei Csaba. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője arra is kitért, a romániai gazdák megtermelik a belső szükségletet fedező mennyiséget, ám a nagykereskedőknek, az áruházláncoknak sokszor megéri külföldről behozni az olcsóbb árut. Az országban vidékenként változik, hogy miből mennyit termelnek a gazdák, de például Háromszéken is terem elegendő gyökérzöldség, paradicsom és hagyma. A termelők a különböző pályázatokban több pontszámot kapnak, ha zöldséget termesztenek, így egyre többen állnak át ezekre a terményekre, ugyanakkor a kormány paradicsom- és fokhagymaprogramja is ösztönzően hat.
Örvendetesnek tartja Édler András, hogy tüzetesen ellenőrzik a behozatalt, szerinte ezzel is a helyi vállalkozókat támogatják. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, az olcsó, de rossz minőségű importáru senkinek sem jó, a helyi termelőkre, kisvállalkozásokra kell alapozni a gazdaság jövőjét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy könnyen ellenkező hatást érhetnek el, ha túlzásokba esnek az ellenőrzésekkel. „A hórukkakciók nem tesznek jót, ma ráállnak a petrezselyemre, aztán felébrednek, hogy likvidálták a teljes petrezselyemimportot” – mutatott rá a túlzások veszélyére a közgazdász.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!