Ördögi kör. Nincs oktatás a sofőriskolákban, de a kötelező autóbiztosítást fizetni kell
Fotó: Gábos Albin
Dráguláshoz vezethet egyes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények felfüggesztése a szükségállapot idejére, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont mindenképp meg kell hozni az intézkedést.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) kötvények drágulásához vezethet a kormány terve, amellyel felfüggesztené azokra a gépjárművekre megkötött biztosításokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt foganatosított óvintézkedések nyomán a szükségállapot idején nem közlekedhetnek – figyelmeztet a Pénzügyi Felügyelet (ASF).
Sajtóbeszámolók szerint a biztosítások piacát felügyelő intézmény tervezetet juttatott el a kormányhoz és a közlekedésügyi minisztériumhoz, ami bizonyos cégek esetében felfüggesztené a kötelező gépjármű-biztosításokat a szükségállapot idejére. A dokumentumhoz viszont csatoltak egy elemzést is, ami rávilágít arra, hogy milyen következményei lehetnek egy hasonló intézkedésnek. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy a felfüggesztés nyomán valamennyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény megdrágulhat. A magyarázat:
A tervezet amúgy az áru- vagy személyszállítást végző cégekre, a sofőriskolákra és autóbérléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozna azzal a feltétellel, hogy a szükségállapot idején nem közlekedhetnek. Az Economica.net gazdasági portál értesülései szerint nagyjából 500 ezer járművet érinthet a biztosítás esetleges felfüggesztése.
Elvileg megoldható és indokolt is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felfüggesztése a szükségállapot miatt leállásra kényszerült fuvarozók, szállítók esetében, ám ezt körültekintően kell megoldani – értékelt megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott: a jelenlegi törvényben általános előírásként szerepel a lehetőség a kötelező biztosítás felfüggesztésére, ám ezt
„Sok országban a felfüggesztés feltétele, hogy a gépjármű-tulajdonos arra az időszakra leadja a rendszámot a rendőrségnek, a bejegyző hivatalnak vagy éppen a biztosítótársaságnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapelve, hogy az esetleges áldozatokat védje minden körülmény között, ezért ezekre az óvintézkedésekre szükség van, nem fordulhat elő, hogy az áldozat ne kapjon kártérítést, mert biztosítás nélküli gépjármű okozott balesetet. Amint a tulajdonos újra aktiválja a biztosítását, akkor kellene visszakapnia a rendszámot, hogy újra közlekedhessen” – részletezte a felügyelet volt tagja.
Fotó: Kristó Róbert
A szakember szerint a kötvények felfüggesztése a szállítók, fuvarozók esetében indokolt, hiszen ha nincs tevékenységük, nincs bevételük sem, és egyszerűen nem tudják törleszteni a biztosítás havi részletét. Biró leszögezte: a pénzügyi felügyelet „lagymatag” riogatása, hogy a felfüggesztés utólag a kötvények drágításához vezet, nem orvosolja a jelenlegi problémákat.
– véli a szakértő. Meglátása szerint különben ezt már korábban is meg lehetett volna és meg kellett volna lépni, hiszen a szükségállapot már több mint egy hónapja tart, és azóta a szállítók egy része nem közlekedik, és bevétele sincs.
Másrészt – tette hozzá – arra is oda kell figyelni, hogy nem lehet a kényszerhelyzet teljes költségét a biztosítótársaságokra terhelni, számukra is kell találni könnyítéseket, hogy a kiesett bevételek ne sodorják őket vészhelyzetbe. A szakember emlékeztetett: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 40 százaléka egyetlen biztosítótársaságnál van, ha annál egy-két havi részlettörlesztés kiesik, komoly gondjai lehetnek a kárkifizetésekkel.
Biró Albin rámutatott, a szükségállapot alatt kevesebb gépjármű közlekedik az utakon, valószínű ebben az időszakban kevesebb a baleset, kisebbek lesznek a kárigénylések is, ám ez idővel mutatkozik meg. „Rengeteg elhúzódó ügy van, két-három évről is vannak most esedékes kárkifizetések, ezek éppen a nagyobb összegű igénylések esetén. Másrészt a biztosítótársaságok több száz alkalmazottal dolgoznak, a kárkifizetések mellett a működési költségeiket is elő kell teremteniük. Ha drasztikusan visszaesik a bevételük a kötelező biztosítások felfüggesztése miatt, bajba kerülhetnek. Amennyiben a terhet rányomják az egyik félre, ott leszünk, ahol a part szakad: leállnak a kárkifizetések, akár a biztosítási garanciaalap (FGA) beavatkozására is szükség lehet” – kongatta meg a vészharangot a szakértő.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az esetleges drágulás nem közvetlen veszély, hiszen egyelőre ez nem esedékes. „Ha a szállítók megkötöttek egy egy- vagy féléves biztosítási kötvényt, azt abban az árban fizetik havi részletekben, az ár tehát a következő időszakban nem módosulhat, viszont az egy-két havi kiesés komoly fennakadásokat okozhat a rendszerben” – összegzett Biró Albin.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!