Frissítés. Nehéz egységes álláspontot kialakítani a négynapos munkahét kérdésében, de egyre több a kísérlet
Fotó: Haáz Vince
A belga parlament döntése értelmében négynapos munkahetet vezet be Brüsszel. Belgiumban a tervezet szerint a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről, amely szerint – négynapos munkahét választása esetén – fél évig érvényben marad döntésük, azt követően nyílik csak mód annak felülvizsgálatra.
2022. február 19., 12:192022. február 19., 12:19
2022. február 19., 12:352022. február 19., 12:35
A Híradó.hu beszámolója szerint a brüsszeli parlament döntése a 2022. januári munkanélküliségi adatok tükrében figyelemre méltó, ugyanis Belgiumban 1983 óta a legmagasabb, 7 százalékos a munkanélküliségi ráta,
Amint arról beszámoltunk, a világ több országában kísérleteztek már a négynapos munkahéttel, amelynek „szele” Erdélybe is eljutott. Tavaly tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére tavaly nyáron úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy négy napig a 8 óra helyett 10-et dolgoznak, ám cserébe kapnak egy szabadnapot, tehát háromnapos lesz a hétvégéjük.
Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Később a vállalkozó azt nyilatkozta, egyöntetűen azt a döntést hozták, hogy a négynapos munkahét érvényben marad tavaly november 1. után is.
Vonatkozó cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy „elsöprő sikerként” értékelték Izlandon is a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. Az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak. A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és tavaly már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozott ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.
Akkora sikere volt Izlandon a négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszélnek.
Ugyanakkor a Híradó.hu szombati cikke szerint nem mindenhol lelkesednek hasonlóképpen az ötletért. A brit Chartered Management Institute elvégzett kutatása szerint a szigetországban vizsgált cégek vezetőinek mindössze 7 százaléka tett kísérletet a négynapos munkahét bevezetésére, és mindössze 20 százalékuk fontolta meg a kérdést.
Próbálkoztak ezzel Új-Zélandon is, illetve a Panasonic óriáscég is felajánlotta dolgozóinak a rövidített munkahetet, mégpedig a kiégés és a túlterheltség csökkentése végett. A legnagyobb japán gazdasági lap, a Nikkei által közölt felmérés szerint a felkelő nap országa vállalatainak csupán 8 százaléka kínált heti négynapos munkahetet.
Az amerikai AMN által megszólaltatott munkaügyi tanácsadók szerint nem feltétlen jó ötlet a csökkentett munkaidő bevezetése, ugyanis a heti négy-, tízórás munkanap negatív hatással lehet az innovatív gondolkodásra, a munka minőségére, illetve a termelékenységre – olvasható a Híradó.hu-n. A U. S. News témában megjelent cikke szerint nem lehet egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, ugyanis
Az amerikai Gallup Intézet kimutatása szerint a munkahét hossza és a „kiégés állapota” között sincs feltétlen közvetlen összefüggés: a négy napot dolgozók kiégésének mértéke nem szignifikáns az ötnapos munkahétben dolgozókéhoz képest.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!