A programban résztvevők azt mondták, kevésbé érezték stresszesnek a mindennapokat, jobb egészségi állapotnak örvendtek, illetve helyreállt az egyensúly a munka és a magánélet között.

A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és ma már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.

– nyilatkozta a BBC-nek Will Stronge, a program lebonyolításában részt vevő kutatók egyike.

Máshol is kísérleteznek

Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, nem Izland az egyetlen állam, ahol a négynapos munkahét bevezetésével kísérleteznek. Spanyolországban már több vállalat bevonásával tesztelik a rövidített munkaprogramot, az intézkedést a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági válságra adott válaszként kezdeményezték. Eközben az Unilever lehetőséget ad új-zélandi alkalmazottainak, hogy 20 százalékkal rövidebb ideig dolgozzanak ugyanazért a pénzért. Nagy-Britanniában egy májusban közzétett jelentés eközben arra is rávilágított, hogy a rövidebb munkahét csökkenti egyúttal az ország karbonlábnyomát.

Sikertörténetről beszél a székelyföldi cégvezető

Idén tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy

Bajkó Tibor érdeklődésünkre elmondta, tavasszal még úgy tervezték, hogy késő őszig tartják fenn a négynapos munkahetet, de annak sikerét látva fontolgatják, hogy ha az időjárás engedi, télre is meghosszabbítják.

Bajkó Tibor fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson a munkatársainak, hogy elvégezzék az otthoni feladataikat, és pihenjenek is. Felidézte, a térségben jellemző, hogy a szakemberek hétvégén pluszmunkát vállalnak, kalákába járnak, ezt most elvégzik pénteken-szombaton, vasárnap tényleg pihennek, elmennek templomba, kirándulnak. Pénteken az ügyintézésre is van alkalom, nem kell azért a munkából elkérezkedniük.

„A jó szándék megvan, hogy a feladatokat elvégezzék, a hatékonyság nem csökkent” – szögezte le a vállalkozó. A heti munkaidő tulajdonképpen nem csökkent, hiszen továbbra is 40 órát dolgoznak, csak nem öt, hanem négy nap alatt, vagyis naponta tíz órát. A munkavállalók értékelik a gesztust, hiszen az építőiparban különben is elterjedt nyáron, hogy napi tíz órát dolgoznak, ám a gyergyószentmiklósi cégnél kapnak ezért egy szabadnapot. „Most már annyira megszokták a munkatársaim, így szervezik a mindennapjaikat, hogy nem is tudnánk visszaállni az ötnapos munkahétre” – összegzett a gyergyói üzletember.