Ragadós lesz a példa? Egyre több helyen arat sikert a négynapos munkahét
Fotó: Pixabay
Akkora sikere volt Izlandon a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszél az a vállalkozó, aki idén tavasszal megpróbálkozott a rövidebb munkahéttel, és azt mondja, mások is érdeklődnek a kezdeményezés iránt.
„Elsöprő sikerként” értékelik Izlandon a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. A 2015–2019. között lebonyolított kísérleti program eredményeiről most vontak mérleget a kezdeményezők. Mint emlékeztettek, a négynapos munkahetet Reykjavík önkormányzata a kormánnyal együttműködésben valósította meg, az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak.
A kutatók az eredményeket kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy
A programban résztvevők azt mondták, kevésbé érezték stresszesnek a mindennapokat, jobb egészségi állapotnak örvendtek, illetve helyreállt az egyensúly a munka és a magánélet között.
A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és ma már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.
– nyilatkozta a BBC-nek Will Stronge, a program lebonyolításában részt vevő kutatók egyike.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, nem Izland az egyetlen állam, ahol a négynapos munkahét bevezetésével kísérleteznek. Spanyolországban már több vállalat bevonásával tesztelik a rövidített munkaprogramot, az intézkedést a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági válságra adott válaszként kezdeményezték. Eközben az Unilever lehetőséget ad új-zélandi alkalmazottainak, hogy 20 százalékkal rövidebb ideig dolgozzanak ugyanazért a pénzért. Nagy-Britanniában egy májusban közzétett jelentés eközben arra is rávilágított, hogy a rövidebb munkahét csökkenti egyúttal az ország karbonlábnyomát.
Idén tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy
Bajkó Tibor érdeklődésünkre elmondta, tavasszal még úgy tervezték, hogy késő őszig tartják fenn a négynapos munkahetet, de annak sikerét látva fontolgatják, hogy ha az időjárás engedi, télre is meghosszabbítják.
Fotó: Pixabay
„A munkatársaimtól érkező visszajelzések alapján mondhatom, hogy bevált ez a munkaprogram. Hat, építőiparban jártas szakembert azért sikerült azóta alkalmaznunk, mert vonzotta őket ez a program. Több helyről érdeklődnek, kérdeznek erről a lehetőségről. Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg velünk tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Úgy véli,
Bajkó Tibor fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson a munkatársainak, hogy elvégezzék az otthoni feladataikat, és pihenjenek is. Felidézte, a térségben jellemző, hogy a szakemberek hétvégén pluszmunkát vállalnak, kalákába járnak, ezt most elvégzik pénteken-szombaton, vasárnap tényleg pihennek, elmennek templomba, kirándulnak. Pénteken az ügyintézésre is van alkalom, nem kell azért a munkából elkérezkedniük.
„A jó szándék megvan, hogy a feladatokat elvégezzék, a hatékonyság nem csökkent” – szögezte le a vállalkozó. A heti munkaidő tulajdonképpen nem csökkent, hiszen továbbra is 40 órát dolgoznak, csak nem öt, hanem négy nap alatt, vagyis naponta tíz órát. A munkavállalók értékelik a gesztust, hiszen az építőiparban különben is elterjedt nyáron, hogy napi tíz órát dolgoznak, ám a gyergyószentmiklósi cégnél kapnak ezért egy szabadnapot. „Most már annyira megszokták a munkatársaim, így szervezik a mindennapjaikat, hogy nem is tudnánk visszaállni az ötnapos munkahétre” – összegzett a gyergyói üzletember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás