Gyorsforgalmi vagy autópálya? Nem mindegy, Romániában mégis szinte ugyanannyiba kerül

Gyorsforgalmi utak Romániában

Idén adták át a Váradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi utat

Fotó: Florin Birta/Facebook

Nemcsak az autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak építése is dübörög Romániában. Utóbbi több szempontból „alulmarad” a sztrádákkal szemben, viszont sok helyen népszerű, mert kevesebbe kerül – vagyis csak elméletileg. Romániában ugyanis a gyorsforgalmi utaknak elkeresztelt autóutak költségei a pályákéval vetekednek.

Páva Adorján

2024. szeptember 20., 07:582024. szeptember 20., 07:58

2024. szeptember 20., 08:452024. szeptember 20., 08:45

Egy kis fogalomtisztázás mindjárt az elején: magyar nyelvkörnyezetben egyaránt a gyorsforgalmi utak kategóriájába tartozik az autópálya (románul autostradă, angolul motorway) és az úgynevezett autóút (románul drum expres – DEx, angolul high-speed highway), illetve a gyorsút is (átmenet az autóút és a főút között Magyarországon).

Gyorsforgalmi utak Romániában Galéria

Craiova és Pitești között épült meg az első gyorsforgalmi útszakasz (DEx) Romániában

Fotó: Asociația Pro Infrastructură/Marius Pătrulescu

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának tájékoztatása szerint ezekben közös, hogy

csak gépjárműforgalom számára vannak fenntartva, rájuk felhajtani, illetve róluk lehajtani csak forgalmi csomópontokban lehet.

A gyorsforgalmi sajátosságai

Az autópályák és az autóutak, azaz a gyorsforgalmik további közös sajátosságai közlekedés szempontjából:

  • különválasztott útpályák,
  • eltérő szintű csomópontok,
  • nagyobb ívű vonalvezetés,
  • kisebb dőlésszögű lejtők-emelkedők,
  • nagyobb útméretek,
  • út menti korlátok,
  • vadvédő kerítések,
  • többszörös közlekedési jelzések (út mellett, út felett),
  • megkönnyített éjszakai vezetés,
  • leállósáv,
  • segélytelefon,
  • pihenőhelyek,
  • étkezési lehetőségek,
  • szálláslehetőségek,
  • töltőállomások,
  • környezetkímélő falak,
  • teljes szélességű téli üzem,
  • folyamatos útfelügyelet,
  • rendszeresen ápolt növényzet.

Gyorsforgalmi-elágazás: a különbségek

Viszont számos tekintetben különbözik egymástól a nagy távolságú közlekedésre tervezett autópálya vagy sztráda és a közepes hosszúságú összeköttetéseket biztosító autóút vagy nálunk sima gyorsforgalmi.

A Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h (a magyarországi autóutakon 110 km/h).

Az autópályán valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin (DEx) csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb.

Gyorsforgalmi utak Romániában Galéria

Gyorsforgalmi autópálya módra Kolozsvár közelében

Fotó: Gazda Árpád

A gyorsforgalmi ára

Emiatt elvileg olcsóbb is megépíteni: hosszabb távon, nehezebb terepen 100 millió eurós tételű spórolásokat is eredményezhet a sztrádához képest. Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.

A ráeszmélés azonban mára odáig „fejlődött”, hogy lassan ugyanannyiba kerül mindkettő: manapság szinte sztrádaáron épülnek gyorsforgalmi utak Romániában. Ezt Gabriel Budescu, a Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR) elnöke is elismerte a Hotnews hírportál kérdésére.

A nemrég alapított új hatóság, a CNIR átveszi a még csak tervezett, jövőbeli projekteket a közúti infrastruktúráért felelős társaságtól (CNAIR), utóbbi a már meglévő utakat kezeli a továbbiakban. A CNIR első, nulláról induló projektje a Focșani–Brăila-gyorsforgalmi (DEx). A kiírt licit szerint a 73 kilométeres autóút kilométerenként mintegy 14 millió euróba kerülhet, ami már sztrádaköltségeket „üt”.

Budescu szerint akkor dől el, hogy milyen besorolást kap egy tervezett út, amikor a megvalósíthatósági tanulmány készülte során felmérik az ár-érték arányt, a várható forgalmat, költségeket. „Véleményem szerint módosítani kell a gyorsforgalmik (DEx) normatíváit, ugyanis a mi autóutunknak 1,5 méteres útszegélye van, ami románul mondva »se nem strucc, se nem teve« (se ez, se az).

Idézet
El kellene hagynunk azt az 1,5 méteres kiegészítő sávot, hogy klasszikus autóutat építhessünk, és akkor jóval nagyobb lenne az árbeli különbség a sztrádákhoz képest”

– vélekedett a közúti beruházások hatóságának vezetője. Elismerve, hogy jelenleg egyáltalán nem nagy az eltérés. Főleg annak ismeretében, hogy mielőtt tavaly átadták volna az első gyorsforgalmi útszakaszt (DEx) Romániában, 100-ról 120 km/h-ra emelték a sebességhatárt. Emiatt az útszerkezet nagyjából hasonló a pályákéhoz, jelentősebb spórolást csak az útszegély csökkentésével lehetne elérni. Miközben bizonyos távolságonként vészleállóhelyeket létesítenének, megőrizve ezáltal az aszfaltcsík gyorsforgalmi besorolását.

Budescu szerint jelenleg egy sztrádakilométert átlagosan 15 millió euróból meg lehet építeni, miközben az autóút kilométere 13-14 millió euróba kerül. Az igazgató úgy véli, ez azért történhet meg, mert „minél többet akarunk”: ha már gyorsforgalmit építünk, akkor az legyen „kövér”. A jövőre nézve szükségesnek tartja a normatívák átgonsolását, mert „nagyon elszálltak” az útépítésárak, és előbb-utóbb spórolni kell valamin.

Gyorsforgalmi utak Romániában Galéria

Az autópálya szélesebb a gyorsforgalmi vagy autóúthoz képest

Fotó: Haáz Vince

Meglévő és épülő gyorsforgalmik

A Hotnews emlékeztet: jelenleg két autóúton lehet közlekedni Romániában. A Craiova– Pitești-gyorsforgalmiból (DEx 12) két szakasz készült el eddig, 72 kilométeren át lehet közlekedni Balș és Colonești között.

Az első erdélyi-partiumi autóutat idén tavasszal adták át:

a Dex 16 a nagyváradi körgyűrű szentandrási csomópontjából indul ki, és az észak-erdélyi sztrádához csatlakozik Bihar településnél – már ahhoz az 5,5 kilométeres szakaszhoz, amely eddig Bihar megyében elkészült belőle. A 19 kilométeres aszfaltcsíkból 13 kilométer gyorsforgalmi út, 6 kilométer pedig négysávos főút.

Utóbbi a hagyományos országútnak vagy európai útnak felel meg. Itt megemlítendő, hogy Romániában nemrég létrehoztak egy Transregio (TR) besorolást is: ezek nem gyorsforgalmik, „csupán” a régi európai vagy országutak korszerűsített, biztonságosabb változata, melyek menetirányonként akár kétsávosak is lehetnek.

Visszatérve az autóút-gyorsforgalmikra, a meglévő szakaszok mellett jelenleg összesen több mint 65 kilométernyi új aszfaltcsíkot építenek: Erdélyben a Kolozs megyei Tordatúr mellett a DN1-es főutat az észak-erdélyi autópályával összekötő DEx 4-est. De tovább dolgoznak a Craiova–Pitești-vonalon, illetve épül a Galac–Brăila (DEx 6) aszfaltcsík is.

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter a napokban azt nyilatkozta, jelenleg csaknem 800 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út áll kivitelezés alatt Romániában.

korábban írtuk

Ilyen ütemben határidőre sem lesz meg a Kolozsvár közelében épülő gyorsforgalmi (videóval)
Ilyen ütemben határidőre sem lesz meg a Kolozsvár közelében épülő gyorsforgalmi (videóval)

Bár eleinte határidő előttre várták az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmi út elkészültét, most már az is nehezen elképzelhető, hogy februárig befejezik.

korábban írtuk

Közel 800 kilométernyi autópálya és expressz út építésén dolgoznak jelenleg Romániában
Közel 800 kilométernyi autópálya és expressz út építésén dolgoznak jelenleg Romániában

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adatai szerint jelenleg 781,38 kilométernyi autópályán és expressz úton dolgoznak Romániában, amelyből 263,43 kilométer a tervezési, 517,95 kilométer pedig a kivitelezési szakaszban van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból