HIRDETÉS
Ma már nem elégséges a panziók szaporodásában vagy a vendégéjszakák számának növekedésében mérni az idegenforgalom javuló helyzetét, ennél jóval többre lenne szükség – állapodtak meg a romániai turisztikai szakemberek azon a marosvásárhelyi tanácskozáson, amelyet az öt évvel ezelőtt alakult Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter tartott. Az ágazat képviselői ma leginkább az egymást váltogató kormányok következetességét hiányolják.
„Nem segélyt kérünk a kormánytól, hanem együttműködési készséget, kiszámíthatóságot, következetességet” – jelentette ki Vajda Lajos, a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter alelnöke.
Az érdekeltek a leginkább a politikusi ígéretek betartását kérték számon azok után, miután kiderült, hogy az újraalakult idegenforgalmi minisztériumban egyetlenegy személy sem foglalkozik a kabinet turisztikai stratégiájának az életbe ültetésével.
Ez nem kimondottan a Dăncilă-kormány hiányossága; elhangzott, hogy eddig szinte az összes miniszter tevékenysége az elődök szidalmazásából és újabb meg újabb mestertervek megrendeléséből merült ki. Amint ezek a hosszú távú tervek elkészültek, nyomban valamelyik fiók mélyén végezték.
A klaszter vezetői amúgy kimutatták, hogy
az ország központi térsége, élen a Székelyfölddel, rendelkezik a legnagyobb gyógyturizmusi potenciállal.
Csakhogy a számon tartott 34 üdülőtelep közül kevés az, amelyik a 21. század igényeinek is képes megfelelni. A régió még így is képes lenne fenntartani magát a gyógyturizmusból – vélte Péter Ferenc, a klaszter elnöke, aki három mandátumon keresztül Szováta polgármestereként maga is egy fürdőváros sorsát igazgatta.
„Kár, hogy nem értékeljük megfelelőképpen a gyógyturizmusban rejlő lehetőségeket, hisz a lakosság egészsége mindennél fontosabb kellene hogy legyen. Az ország egészségügyi stratégiájának nem kellene mindössze a kórházakra, az orvosokra és a gyógyszerellátásra való odafigyelésből kimerülnie” – mondta Vajda.
A Romániai Balneoturisztikai Patronátus (OPTBR) elnöke, Nicu Rădulescu szerint
a gyógyturizmus megfelelő fejlesztésével az egészségügy legalább 10 százalékot spórolhatna a betegek kórházi, valamint gyógyszeres kezelésén.
A bukaresti szakember jónak tartja az üdülési csekkek bevezetését, azonban úgy véli, még szerencsésebb lenne a sokkal szerteágazóbb és következetesebb magyarországi Széchenyi-programból tanulni. Rădulescu példamutatónak és dicséretesnek nevezte a magyar kormány stratégiáját és törekvését. Kérdésünkre, hogy mit várna el a román kormánytól, a patronátus elnöke elsősorban a beruházók támogatását, az összefüggő program kialakítását és életbe ültetését, valamint a turisztikai, egészségügyi, környezetvédelmi és az oktatási szaktárcák jobb együttműködését említette. Ugyanakkor jónak tartaná, ha az ágazaton jókorát lendítő utazási voucherrendszer hosszú távon is működne. Mindenképpen más hozzáállást vár az állami nyugdíjbiztosítási pénztártól, mely ahelyett, hogy már év elejétől biztosítaná a kezelési jegyeket, mindössze a tavasz végétől, a nyár elejétől kezdi küldeni gyógykúrára az idősebb nemzedéket. Az OPTBR elnöke úgy véli, még nagyon sok tennivaló van ahhoz, hogy Románia gyógyturizmusa felzárkózzék a két világháború közti szintre – nemcsak a minőség, hanem a mennyiség szempontjából is. Kilencven év alatt az üdülőtelepek mintegy fele eltűnt vagy használhatatlanná vált.
