Bálint Csaba elemző szerint fontos egészében látni, vizsgálni a gazdasági folyamatokat
Fotó: Facebook/OTP Bank Románia
A legpontosabb makrogazdasági elemzésekért járó elismeréssel díjazta a Consensus Economics londoni székhelyű gazdasági kutatócég Bálint Csabát, az OTP Bank Románia elemzőjét. A díjjal minden országban azoknak a gazdasági elemzőknek a tevékenységét ismerik el, akik az előző évben a legpontosabban becsülték meg az adott országban a bruttó hazai termék (GDP) és az infláció alakulását. Bálint Csaba a 2017. január és 2018. december közötti időszakban bizonyult a legpontosabbnak. A Bihar megyei származású, Bukarestben élő elemzővel szakmai pályafutásáról, a várható makrogazdasági trendekről és a pénzügyi kultúráról beszélgettünk.
2019. május 17., 07:542019. május 17., 07:54
– Miként dönti el egy közgazdász, hogy makrogazdasági elemzéssel akar foglalkozni?
– Fontos a gyermeki kíváncsiság a világ jobb megértése iránt. Engem mindig érdekelt, hogy nagyban lássam az összefüggéseket. Ha valaki egy iparágban dolgozik, valószínű jól ismeri azon belül a folyamatokat, de engem az is foglalkoztatott, hogy egy régión belül vagy éppen globális kontextusban miként működik a gazdaság. Már az egyetemen a makrogazdaság volt a kedvenc tantárgyam, de hogy ez az érdeklődés kiteljesedhessen, az is fontos, hogy jól válasszunk munkahelyet. Annak a megértésére, hogy egészben miként működik a gazdaság, leginkább egy bankban adódik lehetőség, hiszen egy banknak rendkívül széles az ügyfélskálája, rengeteg vállalattal, magánszeméllyel áll kapcsolatban, akik különböző területen dolgoznak, tevékenykednek, ezért is fontos, hogy egészében lássuk a gazdasági folyamatokat. Ha valaki makrogazdasági elemző akar lenni, ennek megfelelően kell munkahelyet választania: bankban, jegybankban, elemzőházaknál. Fontos a szintetizáló-, analitikus képesség, ám e terén a közgazdászok általában jól állnak.
– Az elemzés tanulható, de mitől lesz valaki a legjobb?
– Más területekhez hasonló az általános recept, sok munkára és szenvedélyre van szükség. Kiemelten fontosak a csoporton belül dolgozó kollégákkal folytatott beszélgetések, akik sok éves vagy éppen évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a makrogazdasági elemzések terén.
Fontos azt is jól beazonosítani, hogy a gazdaság a ciklus éppen melyik szakaszában van, mi lehet a potenciális növekedés üteme, melyek a fő mozgatórugók a gazdasági események mögött. Értékelni kell a külső környezetet, hiszen az is lehet támogató, de negatív is a hazai gazdaságra nézve. A fiskális politikának szintén jelentős szerepe van, Romániában például több ízben volt adócsökkentés, béremelés, aminek gazdaságélénkítő hatása érezhető volt, azonban fontos tudni, hogy ezeknek a lépéseknek a pozitív vonzata idővel kifut. A monetáris politika szintén lehet támogató vagy megszorító. Ha ezeket az elemeket megtaláljuk, megértjük, jó előrejelzéseket tudunk készíteni. Folyamatosan próbálok újítani a módszertanomon, hiszen nálunk sokkal nagyobb versenytársakkal is fel kell venni a kesztyűt, ez arra sarkall, hogy pluszelemeket találjak a statisztikai modellek terén.
– Ha valaki a legjobb, azt jelenti, eltér a fősodortól. Mekkora ennek a kockázata, és mennyire nyomasztó, hogy az elemzés, előrejelzés alapján döntések változhatnak meg?
– Kell egyfajta bátorság, de a tapasztalat sokat segít, idővel jobban megérti az ember a folyamatokat, jobban bízik magában, és mer olyant mondani, ami a konszenzussal ellentétes. El kell különíteni, hogy mi módosítja valóban a gazdaság pályáját, és mi csak zaj. Például ha valami megjelenik a sajtóban, az emberek érzelmeire hatással van, de lehet, hogy az alapvető folyamatokat nem módosítja. Ez a verseny 2017 januárjában indult, akkor mi optimistábbak voltunk a 2018-as évet tekintve. Aztán mivel 2017-ben nagyon erős, 7 százalékos gazdasági növekedésnek örülhetett Románia, sok elemző felfele módosította a 2018-as várakozásait. Én akkor nem nagyon nyúltam hozzá a korábbi előrejelzéshez, azzal számolva, hogy az ösztönző lépések hatása már nem érződik meg annyira, mint egy évvel korábban. Az infláció előrejelzésben pedig éppen az volt a kulcs, hogy gyorsabban és nagyobbat léptünk, mint sok más elemző, amikor láttuk, hogy változik az alappálya, és az infláció elszalad.
– Az első negyedév adatai alapján
módosított-e az év eleji előrejelzésén?
– Az idei évben várhatóan újabb, relatív erős gazdasági növekedésre számítunk. A legfontosabb mozgatórugó a bérek alakulása lehet, hiszen az év elején gyors bérnövekedést tapasztalhattunk, ez a fogyasztáson keresztül tovább pörgeti a gazdaságot. A tavalyi 4,1 százalékos növekedési ütem valószínű nem lesz meg, 3,5 százalékra számítunk, ami még mindig tisztességes növekedési ütem. Az első negyedév előzetes adatai alapján elég jól teljesített a romániai gazdaság, a második negyedévben számítok egy érezhetőbb lassulásra. Azt is fontos megjegyezni, hogy eközben épülnek fel a sérülékenységek: a folyó fizetési mérleg hiánya szélesedik, a költségvetési hiány magasnak mondható. Ez azt jelzi, hogy ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, jobban megérezzük, mint a régió más országai. Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági növekedési ciklus globálisan és Romániában is előrehaladott, ezzel együtt növekszik a recesszió kockázata. Nem kell egyből 2008-ashoz hasonló sokkra gondolni, de idővel egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a növekedési ciklus véget ér.
– Hosszú távon mire számít?
– A nagyon hosszú távú növekedési kilátások tekintetében három fő tényezőre érdemes figyelni: a munkaerő, a beruházások és a termelékenység alakulására. Azt látjuk, hogy demográfiai problémák vannak, a beruházások nem teljesítettek jól az elmúlt néhány évben.
A termelékenység viszont továbbra is növekedhet, hiszen Románia más fejlettségi szintről indul, a lemaradást próbálja behozni. Ha új technológiákat veszünk át, olyan iparágakra fókuszálunk, amelyek hozzáadott értéke magasabb, például IT-szektor, akkor az segíti a termelékenység növekedését. Viszont a demográfiai problémák és a beruházások gyengébb alakulása miatt hosszú távon azért arra lehet számítani, hogy a gazdaság potenciális növekedési üteme mérséklődni fog.
– A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR). Ez az intézkedés milyen hatással lehet a román gazdaságra?
– Egyik mutatót egy másikra cseréltük, ez önmagában nem eredményez drasztikus változást. Csak néhány hét, esetleg hónapos késéssel jelennek meg pontos, összesített statisztikák arról, hogy az új hitelek esetében a bankok miként alakították a kamatfeltételeket.
Személy szerint szívesebben látnék magasabb betéti kamatokat, mint alacsonyabb hitelkamatokat az új kölcsönöknél, hiszen a gazdaság jelenlegi helyzetében, amikor a fogyasztás egyébként is rendkívül gyorsan emelkedik, és egyre több a bizonytalanság a globális környezetben, a megtakarításokat volna fontos ösztönözni elsősorban.
– Miként látja a romániai pénzügyi kultúra alakulását?
– A pénzügyi kultúráról készült nemzetközi felmérésekben rendre a lista végén áll Románia, és sajnos nemcsak az európai, hanem gyakran ázsiai vagy éppen afrikai országok is megelőznek. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne már az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetni a pénzügyi oktatásra, hiszen sok mindent tanítanak a diákoknak, de valahogy ez a terület háttérbe szorul, holott a mindennapokban nagyon fontos, hogy jól tudjunk dönteni arról, hogy veszünk-e fel kölcsönt, mekkorát kockáztatunk, hogyan takarítsunk meg, tűzzünk ki pénzügyi célokat, és azokat miként érjük el. Ezen a területen sokat kellene még előrelépni, ha ez megtörténik, az segítené a bankok és az ügyfelek közötti feszültségek oldását is. Fontos volna, hogy a pénzügyi oktatás előmozdítására a bankok is egyre jobban fókuszáljanak.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
szóljon hozzá!