Akkor lehetne növelni a gyermekeknek járó támogatás („gyerekpénz”) összegét, ha az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkező családokban nevelt fiatalkorúak nem részesülnének a szociális juttatásban – szögezte le kedden Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter.
2017. január 03., 23:342017. január 03., 23:34
2017. január 03., 23:482017. január 03., 23:48
„Egy államban általában azok részesülnek a szociális juttatásokban, akiknek szükségük van arra a pénzre. A gyermekpénzt úgy adják, hogy nem veszik figyelembe a család anyagi helyzetét. A paradoxon pedig az, hogy nem adják automatikusan, kérvényezni kell, és ha megnézed az igényléseket, akkor elmondható, hogy az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők körül igen kevesen nem kérik a 84 lejes támogatást” – ismertette a helyzetet a technokrata kormány tárcavezetője.
Véleménye szerint polgári öntudatra lenne szükség, hogy akik nem szorulnak rá arra a 84 lejre, azok ne kérjék, hiszen így több jutna a valóban rászorulóknak. „De érteniük kell, hogy miért teszik, és garantálni kell, hogy az állam ezeket a 84 lejeket valóban a rászorulók között osztja szét. Ez egy olyan intézkedés, ami nem feltételez pluszpénzeket” – mutatott rá Pîslaru.
Szerinte a fűtéstámogatást sem korrekt módon ítélik meg, mivel a pénz nem azokhoz jut, akik valóban rászorulnak, hanem a közép- és felsőosztályt segítik. „Az állam több szubvenciót nyújt a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek, mint a szegényeknek, mivel a szegények nincsenek rácsatlakozva a távhővezetékekre, ők fával és egyéb dolgokkal fűtenek. De kinek van bátorsága ezeket a dolgokat felemlegetni választási évben?” – tette fel a kérdést Pîslaru. Elmondta, jelenleg mintegy 250 ezer személy részesül különféle állami támogatásban, számuk pedig nőni fog a kormány által tavaly elfogadott intézkedéseknek köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!