Gazdaságmentés magyar és román módra – Barabás T. János elemző a két ország fellépéséről a válság idején

Romániában egyelőre nincs egységes terv, cél, eszköz, a koronavírus-világjárvány által okozott válsághelyzet hatásának enyhítésére, a várható következmények megoldására, mostanáig csak bizonyos gazdasági ágazatok helyzetére reagált sürgősségi kormányrendeleteivel a bukaresti kabinet. A magyar kormány ezzel szemben a tennivalóra összpontosít, megnevez határidőket, eszközöket és felelősöket, valamint pontosítja a fő célt is – vont mérleget a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, akit a két ország gazdaságmentést célzó programjáról, a hasonlóságokról és a különbségekről faggattunk.

A szakértő – akinek fő kutatási területe közé tartozik Románia, illetve a szomszédságpolitika – elmondta: mindnyájan tapasztalhattuk, „miként válnak zavarosabbá a fogalmak, lesznek pontatlanabbak a szavak, ahogy Bécstől keletre távolodunk, valamint zavarosabbá válnak a politikai történések is válság idején”. Leszögezte:

a fogalmak eltérő felfogása lelhető fel a mostani román és a magyar reakciókban is.

„A magyar kormány április 6-án tette közzé gazdasági akciótervét, ami az, amit a cím mond. Vagyis nem stratégia, mert hiányzik belőle a leíró, tényfeltáró rész, és csak a tennivalóra összpontosít, viszont megnevez határidőket, eszközöket és felelősöket, valamint pontosítja a fő célt is, hogy lehetőleg annyi munkahely jöjjön létre, ahány megszűnik, és a legnagyobb mértékben kompenzálja a járvány miatti gazdasági károkat” – fejtette ki az elemző.

Mint hangsúlyozta: a magyar akció­terv tehát egy stratégia része, és a kormányzati költségvetés mintegy 18–20 százalékát gondolja újra úgy, hogy igyekszik arányosan elosztani a terheket a társadalom minden csoportja számára, megvédi a hátrányosabb csoportokat, mint a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat, a kistelepüléseket, ugyanakkor mintegy 2-3 milliárd eurót gyorsan a vállalkozók megsegítésére fordít.

 Barabás T. János kiemelte:

Magyarország gyorsan és hatékonyan tervezi felhasználni a milliárdos EU-s támogatást is, és a mintegy 30 milliárd eurót megmozgató vészhelyzeti projekt hasonló a fejlett nyugati államok gazdaság­élénkítő stratégiáihoz.

Az elemző a hiányosságokra is ráirányította egyúttal a figyelmet. „A magyar akcióterv gyengéje az én meglátásomban az, hogy nem domborítja ki az új információs technológiák fontosságát, de ennek oka lehet a terv tűzoltó jellege, és várható, hogy egy következő fázisban megjelenik ez a prioritás” – fogalmazott Barabás T. János.

Kiemelte ugyanakkor: gátolja a magyar terv sikerét, hogy

„Az ellenzék hozzáállása kedvezőtlen nemzetközi médiahátteret gerjeszt, és gyengíti a magyar gazdaságpolitika sikerlehetőségét külföldön. A magyar belpolitikai feszültségnek időben nagyon hosszú előzménye van, az ok meglátásomban részben mentalitáskülönbség is, vagyis sajnos egykönnyen nem lehet feloldani. A vészhelyzetben való összefogás hiánya szomorú módon még egy elszalasztott lehetőség a belpolitikai megbékélésre, és számomra azt jelzi, hogy Magyarországon megkezdődött a 2022-es választási kampány” – hangsúlyozta a szakember.

A román kormányzat nem tett le eddig az asztalra összefüggő, egységes gazdaságélénkítő koncepciót – fogalmazta meg ezzel szemben Barabás T. János, aki úgy véli, ennek oka az lehet, hogy még nem tisztázták kormányszinten a forrásokat és a célokat.

Szerinte amit a román média gazdasági tervnek vagy stratégiának mutat be, az nem fedi a fogalmakat, egyes gazdasági szektorokban való intézkedések kormányrendeletekkel való előírása csupán: piac-nyitvatartási előírás, kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások, vállalkozói adók, terhek megfizetésének halasztása.

– állapította meg a szakember.

Mint kiemelte: a források helyzete nem egyszerű, hiszen a szociáldemokrata párti (PSD) többségű előző kormány felélte a költségvetési tartalékok nagy részét, így az Orban-kabinet keresi a pénzhez jutás lehetőségeit. „Pénzügyi válságról viszont hiba lenne beszélni, hiszen az EU-források is rendelkezésre állnak, és Romániának vannak állami, azaz nemzeti banki tartalékai” – mondta az elemző.

Hozzátette egyúttal: a racionálisabb gazdálkodás érdekében viszont Bukarestnek olyan lépéseket kellene tennie, amelyek a vidéki érdekcsoportokat sértik, és ezeket a kisebbségi kormány nehezen tudja megtenni.

– fejtette ki Barabás, aki szerint ugyanakkor a jelenlegi román gazdasági projekt céljai is kérdésessé váltak.

„A mostani kormányzat egy atlantista biztonságpolitikával igyekezett főleg amerikai IT-, energia- és hadiipari befektetéseket vonzani, és Romániát regionális hatalommá akarták tenni – egyben megoldva belföldi és külföldi nemzetpolitikai céljaikat (Székelyföld, Moldova ügyei). Ez a projekt nem lett sikeres, az energiapolitikában Románia nemhogy regionális vezető lenne, hanem lassan elszigetelődik, az ipari exportja pedig gyengélkedik” – sorolta az elemző. Meglátása szerint különben Románia leginkább Közép-Európa és az EU térségében tudna a gépiparban gazdasági együttműködést elérni, ehhez politikai akarat kell.

Barabás T. János szerint ugyanakkor a járvány nem csupán egészségügyi és gazdasági kihívás, de politikai is, amennyiben a nem jól teljesítő intézményekkel szemben csökkenni fog a társadalom bizalma. „Jelenleg a nemzetközi politikában fokozottabban igaz, hogy nem a valóság számít csupán, hanem a valóság percepciója. Így indokolatalanul sokat szidja a média az EU-t, de az Unió közös piaca, óriási forrástartalékai jelentik nekünk most a fő lehetőséget. A kormányokkal szembeni bizalomcsökkenés viszont lebéníthat egy gazdasági programot. Ennek eredménye káosz és nyomor, kivándorlás és korrupció lesz” – részletezte az elemző. Hozzáfűzte:

a gazdaságélénkítő tervek sikerét befolyásolja a közvélemény hozzáállása.

„Becslésem szerint mindkét országban 3-4-szeresére ugrott meg a médiában és a szociális internetes oldalakon a dezinformáció a járvány kezdete óta. Az álhírek forrása elsősorban Romániában keletről jövő kormányzati tényező, de mindkét államban jelen vannak a kattintásvadász zugportálok is, utóbbiak pénzt akarnak keresni álhírekkel a járulékos reklámok révén. Nem Magyarországról jönnek a dezinformációs támadások Románia ellen: a Magyarországot fő ellenségnek feltüntető román »intézmények« – például a román akadémia LARICS információs hadviselés intézete – egyszerűen a maguk részéről dezinformálnak” – szögezte le Barabás T. János, aki szerint ezzel szemben Románia és Magyarország jelentősen egymásra van utalva. „Érdekeltek vagyunk egymás sikerében. Lássunk tehát munkához közösen, tisztességesen” – intézett felhívást az illetékesekhez az elemző.