2011. augusztus 30., 08:492011. augusztus 30., 08:49
A miniszter elmondta: a támogatások felső értéke is változni fog, az eddigi 615 lejről 786 lejre emelkedik. A 2010–2011-es időszakban azon családok, ahol az egy főre eső jövedelem értéke nem haladta meg a 615 lejt, 10 százalékos kedvezményben részesültek, az új határozat értelmében pedig a következő hideg időszakban a 615 és 786 közötti egy főre eső jövedelem 5 százalékos kedvezményt fog maga után vonni. Az egyedül élők számára ez a határ 1082 lej lesz, ők 10 százalékos támogatásban részesülnek majd. A háztartások, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem kevesebb, mint 155 lej, a támogatás értéke 90 százalékos lesz. Lăzăroiu elmondása szerint a munkaügyi minisztériumnak idén 345 millió lejt, a helyi hivataloknak pedig további 370 millió lejt kellene kiutalniuk fűtéstámogatás céljából. Abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok nem az elmúlt évhez hasonlóan utalják ki a támogatásokat, a hátrányos helyzetű személyeknek ugyanannyit kellene fizetniük a számlákért, mint a tavalyi téli időszakban – részletezte Lăzăroiu. A politikus hangsúlyozta: a kérvényezők 60 százalékát fogják majd szúrópróbaszerűen ellenőrizni, az eddigi 30 százalék helyett. „A tavalyi év ellenőrzései során a vizsgált kérvényezők 18 százalékánál tapasztaltunk sikkasztást. Ez körülbelül egymillió, jogtalanul odaítélt lejt jelentett” – mutatott rá a miniszter.
A támogatásra jogosultakat jövedelmük, valamint a tulajdonukban lévő javak alapján fogják kiválasztani. A munkaügyi minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott közlemény szerint nem részesülhet fűtéstámogatásban az a család, illetve személy, akinek a tulajdonában elektronikai felszerelések, művészeti alkotások, ékszerek, valamint értékes érmék vannak. Emellett a tízévesnél újabb járművek, mezőgazdasági felszerelések és 3000 lejnél nagyobb banki letétek is megakadályozzák a támogatás odaítélését. A határozat értelmében azok sem kaphatnak pénzsegélyt, akik kül- és beltelekkel rendelkeznek. A támogatásra jogosultak tulajdonának nem szabad meghaladnia a három szarvasmarhát, illetve sertést, ötven nyulat, száz szárnyasfélét, valamint 15 méhcsaládot.
A szerény jövedelműek támogatását szorgalmazza Emil Boc miniszterelnök is. „A kormány határozata szerint ezután azok fognak fűtéstámogatásban részesülni, akiknek valóban szükségük van arra” – mutatott rá Boc. A miniszterelnök szerint az eddigi előírások szerint olyanok is éltek a támogatás lehetőségével, akik nagyobb vagyonnal rendelkeztek.
Victor Ponta, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke szerint a Boc-kabinet fűtéstámogatásról szóló határozata egyértelműen politikai jellegű. „A kormány a PNL-s és PSD-s polgármestereket támadja, akiknek azzal kell majd szembesülniük, hogy nem tudják biztosítani a fűtés és a meleg víz szubvencióját” – vélekedett az ellenzéki politikus, aki szerint a PDL-s elöljárók kerülőutakon fognak pluszpénzekhez jutni. Ponta megjegyezte, hogy az USL vezetői Sorin Oprescu bukaresti polgármesterrel és a fővárosi főtanácsosokkal is tárgyalni fognak a támogatásokról.
„A távhő szubvenciójának megszüntetésével a helyi önkormányzatok csak abban az esetben tudnak majd kisebb díjszabást alkalmazni, ha a kormánytól kiegészítő alapokat kapnak a helyi költségvetés kiegyensúlyozására” – jelentette ki Gheorghe Nichita, Jászvásár PSD-s polgármestere. Az elöljáró azt is nehezményezte, hogy míg ők a tavalyi évhez képest 900 millió lejjel kevesebb támogatást kaptak az állami költségvetésből, addig a kolozsvári polgármesteri hivatal számára egymilliárd lejjel többet utalt ki az állam. „A költségvetési pénzek átirányításával az állam a PDL-s polgármestereket segíti” – vélekedett Nichita.
A fűtéstámogatásról szóló tervezet módosítását kérték a kormánytól a Habitat nevű civil szervezet tagjai is tegnapi közleményükben. A dokumentum szerint az állam takarékossági törekvései nem elfogadhatóak addig, amíg ezek a fűtéstámogatás szigorú szabályozását jelentik. A szervezet tagjai azt is nehezményezték, hogy a munkaügyi minisztérium túl későn, augusztus 27-én tette közvita tárgyává az elképzeléseket, amelyeket már november folyamán alkalmazni fognak. Közleményükben azt kérvényezték, hogy a kormány október 1. és április 30. között támogassa a fűtéstámogatásra jogosultakat, ezt pedig a különböző jövedelemkategóriák szerint tegye.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a legutóbbi készenléti hitelmegállapodás megkötésekor azt kérte a bukaresti kormánytól, hogy szüntesse meg a távhő árának állami szubvencióját. Ellenkező esetben az ország elesne az IMF-támogatásoktól.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.