Különös helyzet állt elő a romániai autópálya-beruházások kapcsán: Dan Marian Costescu közlekedésügyi miniszter elmondása szerint év végén az országban kevesebb használható sztráda lesz, mint ahány kilométeren januárban közlekedni lehetett.
2015. november 25., 19:292015. november 25., 19:29
A furcsa fejlemény annak tudható be, hogy idén szeptemberben lezárták a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Szászváros közötti szakaszának hármas jelzésű, 22 kilométeres részét. Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) ugyan nemrég arról tájékoztatott, hogy a szakaszt december folyamán ismét megnyitják, most azonban a közlekedésügyi tárcavezető kijelentette, hogy év végéig erre nem kerül sor.
„A sztráda zárva marad, amíg minden biztonsági intézkedést és eljárást véglegesítenek. Nem lehet politikai szintén döntést hozni arról, hogy milyen szakaszokat nyissanak meg a forgalom előtt, ehhez elemzéseket kell végezni. Engedély nélkül nem kockáztathatjuk meg, hogy újranyissunk egy autópályarészt, néhány hónap múlva pedig ismét repedések alakuljanak ki, így ördögi körbe kerülünk. Felelősségteljesen kell eljárnunk, ez pedig apró és törvényes lépéseket feltételez” – magyarázta Dan Marian Costescu, aki egy bukaresti metróállomás építőtelepét látogatta meg.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: Románia számára a közügyek tekintetében prioritást jelent az autópálya-építés. „Lehet, hogy év végén kevesebb sztrádánk lesz, azokon legalább biztonságosan lehet közlekedni” – fogalmazott a tárcavezető. Arra a kérdésre, hogy találkozni fog-e az érintett szakaszt megépítő Salini-Impregilo olasz vállalat képviselőivel, Costescu elmondta: utánanéz, hogy miniszterként milyen mértékben avatkozhat bele az ügybe, mert nem akarja „zavarni a dolgok menetét”. „Ez nem jelenti azt, hogy a kivitelezőnek nem kell felelősséget vállalnia az esetleges hibákért” – tette hozzá.
A Nagyszeben és Szászváros közötti autópálya-szakaszt tavaly novemberben, az államelnöki választás második fordulója előtt két nappal nyitották meg: az eseményen Victor Ponta volt miniszterelnök, akkori államfőjelölt is részt vett. A kivitelező felhívta a figyelmet arra, hogy a sztráda nem készült el teljes egészében, a kabinet ennek ellenére a megnyitás mellett döntött.
Alig két héten belül azonban az aszfalton repedések jelentek meg, a CNADNR viszont arról számolt be, hogy felületes hibákról van szó, amit gyorsan kijavítanak az olasz vállalat költségén. Idén szeptemberben azonban meghatározatlan ideig lezárták a sztrádakaszt, miután az útügyi társaság arról számolt be, hogy újabb probléma merült fel, mivel „a kivitelező nem végzett jó munkát”.
A 22 kilométeres, hármas jelzésű szakasz megépítésére vonatkozó, 2011-ben aláírt szerződés értéke 182,9 millió euró volt. A Nagyszeben–Szászváros közötti egyes, kettes és négyes jelzésű – összesen 60 kilométeres – részt 2013 decemberében nyitották meg a forgalom előtt, ezek megépítése 326,5 millió euróba került – általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!