Ahogyan várható volt, visszafelé sült el a kormány 2017/60-as számú sürgősségi rendelete, ami előírja, hogy minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen.
2017. szeptember 07., 13:592017. szeptember 07., 13:59
2017. szeptember 07., 14:272017. szeptember 07., 14:27
Tizenkilenc fogyatékkal élőt bocsátottak el a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi védett műhelyéből szeptember elsejétől, miután életbe lépett a 2017/60-as számú sürgősségi rendelet.
Ez módosítja a 2006/448-as törvényt, és eltörli a lehetőséget, hogy a munkaadók a fogyatékossági illeték befizetése helyett a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, úgynevezett védett egységektől rendelhessenek terméket vagy szolgáltatást.
Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetniük az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket. Az összeget kétszeresére emelték, mert eddig csak a minimálbér felét kellett befizetni, és a módosítás előtt erre a pénzre védett egységtől rendelhettek terméket, szolgáltatást, most ezt a lehetőséget törölte egy tollvonással a kormány.
„A rendelet gyakorlatilag felszámolta a védett műhelyek piacát, a sepsiszentgyörgyi Írisz-házban 26 alkalmazott dolgozott, közülük 21 fogyatékkal élő, kénytelenek voltunk 19 személyt elbocsátani, egy részük munkanélküli-segélyben részesül, de van aki a kis betegnyugdíjával marad” – panaszolta el a sajtónak Makkai Péter református lelkész, az alapítvány igazgatója.
A törvénymódosítás előtt ugyanis a fogyatékkal élők különböző műhelyekben dolgoztak, szerződés alapján tanintézetek apróbb karbantartási munkálatait is elvégezték, vagy cégeknél a zöldövezeteket gondozták.
A lelkész úgy véli, ha az országban voltak is visszaélések, ezek miatt
Leszögezte, elkeserítő, ami történik, hiszen sok hátrányos helyzetű személynek a védett műhelyben volt az első és így most valószínűleg egyben utolsó munkahelye.
Makkai Péter
Fotó: Szabó Enikő
A vállalkozások különben szivesen alkalmaznának fogyatékkal élőket, mintsem befizessék a jelentős összeget az államkasszába, de ez egy összetett kérdés, nem mindig találnak hátrányos helyzetűeket a munkakörre, és megfelelő munkakörülményeket sem tudnak biztosítani számukra.
A civil szervezetek nyilvántartásában szerepelnek a fogyatékkal élők, tudják, hogy körülbelül milyen munka elvégzésére alkalmasak, ugyanakkor oda tudnak figyelni a speciális igényeikre is, amit egy piacgazdasági körülmények között, a versenyszférában működő, profitra hajtó vállalkozás nem minden esetben tud megtenni – részletezte a cég képviselője.
Hozzátette, a vállalkozás profiljától is függ, hogy tud-e foglalkoztatni fogyatékkal élőket, másrészt nem mindig találják meg a megfelelő embert, hiszen nem lehet olyan álláshirdetést megfogalmazni, hogy egy munkakörre kimondottan fogyatékkal élőt vennének fel.
megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani számukra, ezt pedig a védett műhelyek jobban meg tudták oldani.
A munkaügyi minisztérium, amikor megváltoztatta a törvényt, arra hivatkozott, hogy az országban 732 védett műhely létezik, ezek közül 181-nek mindössze egyetlen alkalmazottja van, és 172-nek háromnál kevesebb.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés fogyatékkal élő jutott így munkához.
A törvénymódosítás veszélyeire nemrég a Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Civil Szervezetek Szövetsége (FONSS) is felhívta a figyelmet.
hiszen a védett egységek, amelyekben az alkalmazottak legalább 30 százaléka fogyatékkal él, elveszítették az egyetlen előnyüket, hogy a vállalatok tőlük rendelhettek terméket vagy szolgáltatást, ezzel kiváltva a fogyatékossági illetéket.
A FONSS adatai szerint a vállalkozásoknak évente 250 millió euró fogyatékossági illetéket kellett befizetniük, ám ebből eddig csak 50 milliót utaltak az államkasszába, a többi a védett egységeknek ment. Azzal, hogy megkétszerezték az illetéket, és eltörölték a védett egységekkel való szerződés lehetőségét, évi 500 millió euróhoz jutnak.
„Egy üres államkasszának ez jelentős bevétel lehet, ám az árat a munka nélkül maradt fogyatékosokkal fizettetik meg” - összegezte Mihaela Steliana Munteanu, a FONSS kommunikációs igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!