Ahogyan várható volt, visszafelé sült el a kormány 2017/60-as számú sürgősségi rendelete, ami előírja, hogy minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen.
2017. szeptember 07., 13:592017. szeptember 07., 13:59
2017. szeptember 07., 14:272017. szeptember 07., 14:27
Tizenkilenc fogyatékkal élőt bocsátottak el a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi védett műhelyéből szeptember elsejétől, miután életbe lépett a 2017/60-as számú sürgősségi rendelet.
Ez módosítja a 2006/448-as törvényt, és eltörli a lehetőséget, hogy a munkaadók a fogyatékossági illeték befizetése helyett a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, úgynevezett védett egységektől rendelhessenek terméket vagy szolgáltatást.
Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetniük az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket. Az összeget kétszeresére emelték, mert eddig csak a minimálbér felét kellett befizetni, és a módosítás előtt erre a pénzre védett egységtől rendelhettek terméket, szolgáltatást, most ezt a lehetőséget törölte egy tollvonással a kormány.
„A rendelet gyakorlatilag felszámolta a védett műhelyek piacát, a sepsiszentgyörgyi Írisz-házban 26 alkalmazott dolgozott, közülük 21 fogyatékkal élő, kénytelenek voltunk 19 személyt elbocsátani, egy részük munkanélküli-segélyben részesül, de van aki a kis betegnyugdíjával marad” – panaszolta el a sajtónak Makkai Péter református lelkész, az alapítvány igazgatója.
A törvénymódosítás előtt ugyanis a fogyatékkal élők különböző műhelyekben dolgoztak, szerződés alapján tanintézetek apróbb karbantartási munkálatait is elvégezték, vagy cégeknél a zöldövezeteket gondozták.
A lelkész úgy véli, ha az országban voltak is visszaélések, ezek miatt
Leszögezte, elkeserítő, ami történik, hiszen sok hátrányos helyzetű személynek a védett műhelyben volt az első és így most valószínűleg egyben utolsó munkahelye.
Makkai Péter
Fotó: Szabó Enikő
A vállalkozások különben szivesen alkalmaznának fogyatékkal élőket, mintsem befizessék a jelentős összeget az államkasszába, de ez egy összetett kérdés, nem mindig találnak hátrányos helyzetűeket a munkakörre, és megfelelő munkakörülményeket sem tudnak biztosítani számukra.
A civil szervezetek nyilvántartásában szerepelnek a fogyatékkal élők, tudják, hogy körülbelül milyen munka elvégzésére alkalmasak, ugyanakkor oda tudnak figyelni a speciális igényeikre is, amit egy piacgazdasági körülmények között, a versenyszférában működő, profitra hajtó vállalkozás nem minden esetben tud megtenni – részletezte a cég képviselője.
Hozzátette, a vállalkozás profiljától is függ, hogy tud-e foglalkoztatni fogyatékkal élőket, másrészt nem mindig találják meg a megfelelő embert, hiszen nem lehet olyan álláshirdetést megfogalmazni, hogy egy munkakörre kimondottan fogyatékkal élőt vennének fel.
megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani számukra, ezt pedig a védett műhelyek jobban meg tudták oldani.
A munkaügyi minisztérium, amikor megváltoztatta a törvényt, arra hivatkozott, hogy az országban 732 védett műhely létezik, ezek közül 181-nek mindössze egyetlen alkalmazottja van, és 172-nek háromnál kevesebb.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy csak azért alkalmaztak fogyatékkal élőket, hogy megszerezzék a védett műhely státust, és bár nagyszámú védett műhely alakult, viszonylag kevés fogyatékkal élő jutott így munkához.
A törvénymódosítás veszélyeire nemrég a Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Civil Szervezetek Szövetsége (FONSS) is felhívta a figyelmet.
hiszen a védett egységek, amelyekben az alkalmazottak legalább 30 százaléka fogyatékkal él, elveszítették az egyetlen előnyüket, hogy a vállalatok tőlük rendelhettek terméket vagy szolgáltatást, ezzel kiváltva a fogyatékossági illetéket.
A FONSS adatai szerint a vállalkozásoknak évente 250 millió euró fogyatékossági illetéket kellett befizetniük, ám ebből eddig csak 50 milliót utaltak az államkasszába, a többi a védett egységeknek ment. Azzal, hogy megkétszerezték az illetéket, és eltörölték a védett egységekkel való szerződés lehetőségét, évi 500 millió euróhoz jutnak.
„Egy üres államkasszának ez jelentős bevétel lehet, ám az árat a munka nélkül maradt fogyatékosokkal fizettetik meg” - összegezte Mihaela Steliana Munteanu, a FONSS kommunikációs igazgatója.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
szóljon hozzá!