2012. március 08., 07:232012. március 08., 07:23
„Igaz, hogy 2011 elején a közalkalmazottak a tőlük megvont összeg egy részét visszakapták. Azt hiszem, hogy az én és az önök kötelessége, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy valamikor június elseje környékén kiegészítsük béreiket. Ebből a szempontból élvezni fogják teljes támogatásomat. Az én támogatásom azonban nem elég, ha az önök és a kormány tehetsége nem lesz a helyzet magaslatán” – mondta az államfő a parlament két háza előtt – az ülésen azonban a parlamenti sztrájk miatt csak a kormánykoalíció honatyái vettek részt.
Mint rámutatott, a fizetésemelésre olyan körülmények között kerülhet sor, hogy januárban a tervezettnél nagyobb összeg folyt be az állami költségvetésbe. Azonban – tette hozzá – februárban már kétszer nagyobb mínuszt regisztráltak, mint az előző hónapi többlet. Az államfő úgy véli, márciusban is kisebb lesz az öszszeg, ám szerinte ez az időjárásnak tudható be.
Ennek ellenére Băsescu abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a parlamenti többség a kormánnyal, a pénzügyminiszterrel, de talán az ellenzékkel is vállvetve megtalálják a forrásokat a célkitűzés teljesítésére úgy, hogy ne kelljen lefaragni a beruházásokra előirányzott összegekből.
RMDSZ-es támogatás
Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Mint az államfő beszéde után hangsúlyozta, szükség van arra, hogy a közalkalmazottak visszakapják a tőlük 2010-ben elvett összegeket. „Örvendek, hogy ragaszkodtunk a béremeléshez. Úgy látom, hogy az államfő mai beszéde után mindenki egyetért azzal, amit mi, az RMDSZ javasoltunk ezelőtt két hónappal, amikor azt mondtunk, emelnünk kell a béreket és a nyugdíjakat” – fejtette ki a környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: az első negyedév végén a kormánykoalíció megvitatja majd, hogy mennyivel lehet növelni az összegeket.
Alig hangzott el az államfő beszéde, máris kritikus bejelentésekkel állt ki a sajtó elé a két legnagyobb ellenzéki politikai alakulat vezetője. Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu nemzeti liberális pártelnök egyaránt azt rótta fel, hogy nem az államfőnek kellene a béremelésekkel kapcsolatos bejelentéseket megtennie.
„Úgy látom, folytatódik, ami a Boc-kormánnyal történt. A fizetésekről a miniszterelnöknek, nem az államfőnek kell beszélnie, hiszen utóbbit az alkotmány nem hatalmazza fel erre” – fogalmazott Ponta. Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte nőnek-e a bérek június elsejétől olyan körülmények között is, hogy a fiskális felelősségre vonatkozó törvény értelmében hat hónappal a választások előtt nem szabad fizetést emelnie, a PSD elnöke leszögezte: „nem hiszem, hogy Traian Băsescut valaha is megakadályoznák a törvények vagy az alkotmány, neki csak a pillanatnyi politikai érdekek számítanak”.
„Ha felhasználod a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat, illetve ha az adócsalással, illetve a politikai célok illegális támogatására elfolyó összegeket behozod a költségvetésbe, akkor valóban vissza tudod azt adni az embereknek, amit Băsescu tőlük 2010-ben elvett” – szögezte le Ponta, aki e tekintetben hajlandóságot mutatott az Ungureanu-kormánnyal történő együttműködésre. Teljes mértékben kizárta azonban ennek a lehetőségét Crin Antonescu, aki szerint „a titkosszolgálatok vezetője által irányított kormány, a Nagy Nemzetgyűléshez hasonlítható parlament, illetve az atyuska, aki most arról mesél, hogy mikor, mennyire, hogyan kellene emelni a béreket”, nem egy demokratikus rendszer részei, azért az általa vezetett alakulat nem kész kompromisszumra jutni a jelenlegi hatalommal.
A Fiskális Tanács vezetője, Ionuţ Dumitru eközben határozottan azt állítja, hogy szó sem lehet idén a bérek emeléséről, a fiskális felelősségre vonatkozó törvény kizárja ugyanis ezt választási években. „A jogszabálynak két fontos előírása van. Az első arra vonatkozik, hogy hat hónappal a választások előtt nem lehet a fizetések és a nyugdíjak emelésére vonatkozó jogszabályt kiadni, a másik szerint pedig az év folyamán nem lehet az illető évre megjelölt összegeknél többet fordítani a költségvetésből a személyzeti költségekre” – részletezte a szakember, aki egyben a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
Nem egybehangzó az elemzők véleménye sem az esetleges béremelésre vonatkozóan. Melania Hăncilă, a Volksbank Románia vezető közgazdásza nem ért egyet ezzel a lépéssel. „Nem lehet a korábbi szintre emelni a fizetéseket, mivel ezeket a béreket akkor adták, amikor a gazdaság éves szinten átlag 7 százalékkal nőtt. A jelenlegi gazdasági klíma mellett erről szó sem lehet, mint ahogy középtávon sem hiszem, hogy erre sor kerülne” – érvelt a gazdasági elemző, aki szerint csak akkor szabadna fizetéseket emelni, ha masszívan átszerveznék a közszférát.
„A közalkalmazotti bérek emelésének a társadalomnak csak egy igen szűk szegmense lenne a haszonélvezője, egy olyan réteg, amelynek alacsony a termelékenysége, és az általuk nyújtott szolgáltatások is gyenge minőségűek. Az egyetlen hatás a fogyasztás enyhe növekedésében nyilvánulna meg. De sokkal nagyobb mértékben lehetne növelni a fogyasztást, ha – amint azt Ungureanu miniszterelnök úr javasolta – csökkentenénk a munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulást. Ennek az intézkedésnek a gazdaság egésze a haszonélvezője lehetne, s csökkenne az adócsalás mértéke is” – véli Melania Hăncilă, aki szerint ha a hatóságok szavazatszerző intézkedéseket akarnak hozni, akkor a tb-csökkentés lenne az optimális lépés a makrogazdasági stabilitás szempontjából.
Derűlátóbb a fizetésemelés hatásai kapcsán Cristian Cochintu, az Admiral Markets pénzügyi elemzője. Szerinte ugyanis ez a lépés erősítené a lejt a többi devizával szemben, és optimista hangulatot eredményezne a tőzsdéken. Azonban ez szerinte sem tartana ki hosszú távon.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.