Fotó: MTI
2010. október 13., 10:132010. október 13., 10:13
Szerinte ugyanis annyira megváltoztak a nemzetközi finanszírozási feltételek, hogy ha az országok az eladósodáson alapuló növekedési pályát választják, már nem ők döntik el, kordában tudják-e tartani az eladósodást.
Az eladósodáshoz vezető gazdaságpolitikát gyakran azzal indokolják, hogy az csak rövid távon jelent veszélyt, ellenben Török Ádám szerint ha az adósság létrejött, az már tartósan fékezi a növekedési folyamatot. A szakember szerint a fiskálispolitikának hihetőnek, átláthatónak és komolynak kell lennie. A bizonytalanság egyik oka, hogy a kormányoknál a választás közeledtével megindul a költekezés. Török szerint meg kell érteni, hogy a befektetői hangulat befolyásolja a piacok működését.
Orvosolni kell az úgynevezett „közlegelő-problémát”, amikor a falu közlegelőjére a gazdák anélkül engedik rá a teheneket, hogy figyelembe vennék annak fenntarthatóságát. Magyarországon például, mondta Török, évekig nem gondoltak a fenntarthatóságra, így a növekedés lelassult, miközben a deficitek egyre növekedtek. A közgazdász szerint van remény arra, hogy a nemzeti fiskális -zabályrendszerek létrejönnek. „A pénzügyileg érzékeny periódusban megnövekedett a fiskális politika hitelességére vonatkozó társadalmi igény, ennek ellenőrzését pedig egy független szervnek kell végeznie.
Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi piac csak a független tanácsadói testülettől érkező híreket veszi komolyan, már nem bízik az állami hírekben” – fogalmazott a szakember, aki szerint Romániában a pénzügyi reformokat független intézmény nélkül, inkább szigorú szabályozással próbálják megoldani. „Az Európai Unió ma már azt hirdeti, hogy korlátozni fogja a »potyautas« fiskálispolitikai viselkedést, amikor az országok eladósodnak, majd az Európai Bizottságtól várják a megmentést. A nemzetközi befektetői hangulat megköveteli, hogy ne legyenek kommunikációs hibák, hirtelen ötletek, az átláthatóság számonkérhetően növekedjen és legyen hoszszabb távú fiskálisstratégia, ami világos irányvonalat és fenntartható költségvetést feltételez” – hangsúlyozta Török Ádám.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.