Határ a csillagos ég? Sokak számára válhat megfizethetetlenné a drágítások nyomán a kenyér
Fotó: Kisréti Zsombor
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta, a sütőipari vállalkozások többsége lemond a nyereségről, a túlélésre rendezkednek be. Ám félő, hogy ha megszűnik az állami energiaár-támogatás, tovább drágul a kenyér, amelyet a kis jövedelműek éreznek meg leginkább.
2022. augusztus 02., 09:032022. augusztus 02., 09:03
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint magyarázta, a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek, így a búza esetében is, ezért várhatóan a gazdák drágábban adják majd el a búzát, hogy fedezzék az eddigi kiadásaikat, és legyen pénzük a további munkálatokra, költségekre.
Petre Daea elmondása szerint a termelők tulajdonképpen mérsékeltek az áremelésekben, csak arra törekednek, hogy megtérüljenek a kiadásaik, és legyen anyagi fedezetük arra, hogy továbbra is megműveljék a földeket.
– idézte a mezőgazdasági miniszter nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az agrártárca vezetője ugyanakkor arról is értekezett, hogy az idei romániai búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt lehetővé teszi bizonyos mennyiségek exportját is.
Ok, okozat. A kenyér drágulásához vezet, hogy a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek
Fotó: Veres Nándor
„Az idei a túlélés éve lesz a romániai pékségek számára, a vállalkozások kénytelenek lemondani a nyereségről, különben olyan mértékben kellene emelniük az árakat, ami súlyosan érintené a vásárlók többségét” – mutatott rá a szomorú valóságra Diószegi László. Az ország több megyéjében is sütőipari termékeket, köztük többféle kenyeret forgalmazó sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, hetente drágul az alapanyag, a liszt ára elérte a kilogrammonkénti 3 lejt, a krumpli kilogrammja 2–2,5 lej.
„Az árképzés a kenyér esetében úgy áll össze, hogy 25 százalék az alapanyag, 25 százalék a humánerőforrás-költség, további 25 százalék a kiszállítás, a villany és a földgáz, a fennmaradó 25 százalék a többi járulékos kiadás és a pékség nyeresége. Jelenleg mintegy 4 lejbe kerül egy kilogramm kenyérhez szükséges alapanyag, tehát reálisan 12 lej lenne a végtermék” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: ehhez képest a Diószegi pékség még mindig 7,5 lejes átlagáron ad egy kilogramm kenyeret, de már nem ritka az üzletekben a 10 lejes kenyér.
Diószegi László: az idei a túlélés éve a pékségek számára
Fotó: Beliczay László
„Gondolni sem merek arra, hogy 12 lejt kérjünk egy kilogramm kenyérért, olyan áron a többség nem tudja megvásárolni. A pékségek többsége lemond a nyereségről, örül, ha valamilyen módon átvészeli ezt az időszakot”
– mondta a vállalkozó.
Jelezte egyúttal, hogy heteken belül ő is kénytelen lesz drágítani, ha 9 lejre emeli a kiló kenyér árát, már az is 20 százalékos árnövekedést jelent, ami nagymértékben érinti a kis jövedelműeket, miközben a kenyér az egyik alapélelmiszer.
Diószegi László ugyanakkor attól tart, ha az állam januártól nem kompenzálja a villamos energia és a földgáz díjszabását, akkor úgy elszabadulnak az árak, hogy luxuscikk lesz a kenyér. Már most is érzékelhetően visszaesett országszerte a kenyérvásárlás, ezt minden pékség megérzi. „Az emberek próbálnak spórolni, védekeznek az infláció ellen, elsősorban falvakon újra megsütik otthon a kenyeret, disznót tartanak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Fotó: Pixabay
Ő maga különben abban bízik, hogy bár az aszály miatt gyengébb a búzatermés, nem lesz gond a liszt beszerzésével, ha drágábban is, de meg tudják venni, hiszen a sepsiszentgyörgyi pékségnek Magyarország egyik legnagyobb malmával van szerződése.
Diószegi László lapunknak arról is beszámolt, hogy ugyan belevágott építkezésbe, fejlesztésbe, de meglátása szerint most nem ez a jó stratégia, inkább kivárni kell, és berendezkedni a túlélésre, reménykedve, hogy javul a helyzet, és csökkennek az árak.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter arra számít, hogy idén drágább lesz a kenyér, mivel minden termelési költség magasabb lett, beleértve a búza termesztését is.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás