Határ a csillagos ég? Sokak számára válhat megfizethetetlenné a drágítások nyomán a kenyér
Fotó: Kisréti Zsombor
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta, a sütőipari vállalkozások többsége lemond a nyereségről, a túlélésre rendezkednek be. Ám félő, hogy ha megszűnik az állami energiaár-támogatás, tovább drágul a kenyér, amelyet a kis jövedelműek éreznek meg leginkább.
2022. augusztus 02., 09:032022. augusztus 02., 09:03
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint magyarázta, a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek, így a búza esetében is, ezért várhatóan a gazdák drágábban adják majd el a búzát, hogy fedezzék az eddigi kiadásaikat, és legyen pénzük a további munkálatokra, költségekre.
Petre Daea elmondása szerint a termelők tulajdonképpen mérsékeltek az áremelésekben, csak arra törekednek, hogy megtérüljenek a kiadásaik, és legyen anyagi fedezetük arra, hogy továbbra is megműveljék a földeket.
– idézte a mezőgazdasági miniszter nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az agrártárca vezetője ugyanakkor arról is értekezett, hogy az idei romániai búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt lehetővé teszi bizonyos mennyiségek exportját is.
Ok, okozat. A kenyér drágulásához vezet, hogy a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek
Fotó: Veres Nándor
„Az idei a túlélés éve lesz a romániai pékségek számára, a vállalkozások kénytelenek lemondani a nyereségről, különben olyan mértékben kellene emelniük az árakat, ami súlyosan érintené a vásárlók többségét” – mutatott rá a szomorú valóságra Diószegi László. Az ország több megyéjében is sütőipari termékeket, köztük többféle kenyeret forgalmazó sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, hetente drágul az alapanyag, a liszt ára elérte a kilogrammonkénti 3 lejt, a krumpli kilogrammja 2–2,5 lej.
„Az árképzés a kenyér esetében úgy áll össze, hogy 25 százalék az alapanyag, 25 százalék a humánerőforrás-költség, további 25 százalék a kiszállítás, a villany és a földgáz, a fennmaradó 25 százalék a többi járulékos kiadás és a pékség nyeresége. Jelenleg mintegy 4 lejbe kerül egy kilogramm kenyérhez szükséges alapanyag, tehát reálisan 12 lej lenne a végtermék” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: ehhez képest a Diószegi pékség még mindig 7,5 lejes átlagáron ad egy kilogramm kenyeret, de már nem ritka az üzletekben a 10 lejes kenyér.
Diószegi László: az idei a túlélés éve a pékségek számára
Fotó: Beliczay László
„Gondolni sem merek arra, hogy 12 lejt kérjünk egy kilogramm kenyérért, olyan áron a többség nem tudja megvásárolni. A pékségek többsége lemond a nyereségről, örül, ha valamilyen módon átvészeli ezt az időszakot”
– mondta a vállalkozó.
Jelezte egyúttal, hogy heteken belül ő is kénytelen lesz drágítani, ha 9 lejre emeli a kiló kenyér árát, már az is 20 százalékos árnövekedést jelent, ami nagymértékben érinti a kis jövedelműeket, miközben a kenyér az egyik alapélelmiszer.
Diószegi László ugyanakkor attól tart, ha az állam januártól nem kompenzálja a villamos energia és a földgáz díjszabását, akkor úgy elszabadulnak az árak, hogy luxuscikk lesz a kenyér. Már most is érzékelhetően visszaesett országszerte a kenyérvásárlás, ezt minden pékség megérzi. „Az emberek próbálnak spórolni, védekeznek az infláció ellen, elsősorban falvakon újra megsütik otthon a kenyeret, disznót tartanak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Fotó: Pixabay
Ő maga különben abban bízik, hogy bár az aszály miatt gyengébb a búzatermés, nem lesz gond a liszt beszerzésével, ha drágábban is, de meg tudják venni, hiszen a sepsiszentgyörgyi pékségnek Magyarország egyik legnagyobb malmával van szerződése.
Diószegi László lapunknak arról is beszámolt, hogy ugyan belevágott építkezésbe, fejlesztésbe, de meglátása szerint most nem ez a jó stratégia, inkább kivárni kell, és berendezkedni a túlélésre, reménykedve, hogy javul a helyzet, és csökkennek az árak.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter arra számít, hogy idén drágább lesz a kenyér, mivel minden termelési költség magasabb lett, beleértve a búza termesztését is.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás