Határ a csillagos ég? Sokak számára válhat megfizethetetlenné a drágítások nyomán a kenyér
Fotó: Kisréti Zsombor
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta, a sütőipari vállalkozások többsége lemond a nyereségről, a túlélésre rendezkednek be. Ám félő, hogy ha megszűnik az állami energiaár-támogatás, tovább drágul a kenyér, amelyet a kis jövedelműek éreznek meg leginkább.
2022. augusztus 02., 09:032022. augusztus 02., 09:03
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint magyarázta, a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek, így a búza esetében is, ezért várhatóan a gazdák drágábban adják majd el a búzát, hogy fedezzék az eddigi kiadásaikat, és legyen pénzük a további munkálatokra, költségekre.
Petre Daea elmondása szerint a termelők tulajdonképpen mérsékeltek az áremelésekben, csak arra törekednek, hogy megtérüljenek a kiadásaik, és legyen anyagi fedezetük arra, hogy továbbra is megműveljék a földeket.
– idézte a mezőgazdasági miniszter nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az agrártárca vezetője ugyanakkor arról is értekezett, hogy az idei romániai búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt lehetővé teszi bizonyos mennyiségek exportját is.
Ok, okozat. A kenyér drágulásához vezet, hogy a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek
Fotó: Veres Nándor
„Az idei a túlélés éve lesz a romániai pékségek számára, a vállalkozások kénytelenek lemondani a nyereségről, különben olyan mértékben kellene emelniük az árakat, ami súlyosan érintené a vásárlók többségét” – mutatott rá a szomorú valóságra Diószegi László. Az ország több megyéjében is sütőipari termékeket, köztük többféle kenyeret forgalmazó sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, hetente drágul az alapanyag, a liszt ára elérte a kilogrammonkénti 3 lejt, a krumpli kilogrammja 2–2,5 lej.
„Az árképzés a kenyér esetében úgy áll össze, hogy 25 százalék az alapanyag, 25 százalék a humánerőforrás-költség, további 25 százalék a kiszállítás, a villany és a földgáz, a fennmaradó 25 százalék a többi járulékos kiadás és a pékség nyeresége. Jelenleg mintegy 4 lejbe kerül egy kilogramm kenyérhez szükséges alapanyag, tehát reálisan 12 lej lenne a végtermék” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: ehhez képest a Diószegi pékség még mindig 7,5 lejes átlagáron ad egy kilogramm kenyeret, de már nem ritka az üzletekben a 10 lejes kenyér.
Diószegi László: az idei a túlélés éve a pékségek számára
Fotó: Beliczay László
„Gondolni sem merek arra, hogy 12 lejt kérjünk egy kilogramm kenyérért, olyan áron a többség nem tudja megvásárolni. A pékségek többsége lemond a nyereségről, örül, ha valamilyen módon átvészeli ezt az időszakot”
– mondta a vállalkozó.
Jelezte egyúttal, hogy heteken belül ő is kénytelen lesz drágítani, ha 9 lejre emeli a kiló kenyér árát, már az is 20 százalékos árnövekedést jelent, ami nagymértékben érinti a kis jövedelműeket, miközben a kenyér az egyik alapélelmiszer.
Diószegi László ugyanakkor attól tart, ha az állam januártól nem kompenzálja a villamos energia és a földgáz díjszabását, akkor úgy elszabadulnak az árak, hogy luxuscikk lesz a kenyér. Már most is érzékelhetően visszaesett országszerte a kenyérvásárlás, ezt minden pékség megérzi. „Az emberek próbálnak spórolni, védekeznek az infláció ellen, elsősorban falvakon újra megsütik otthon a kenyeret, disznót tartanak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Fotó: Pixabay
Ő maga különben abban bízik, hogy bár az aszály miatt gyengébb a búzatermés, nem lesz gond a liszt beszerzésével, ha drágábban is, de meg tudják venni, hiszen a sepsiszentgyörgyi pékségnek Magyarország egyik legnagyobb malmával van szerződése.
Diószegi László lapunknak arról is beszámolt, hogy ugyan belevágott építkezésbe, fejlesztésbe, de meglátása szerint most nem ez a jó stratégia, inkább kivárni kell, és berendezkedni a túlélésre, reménykedve, hogy javul a helyzet, és csökkennek az árak.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter arra számít, hogy idén drágább lesz a kenyér, mivel minden termelési költség magasabb lett, beleértve a búza termesztését is.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
1 hozzászólás