Felelősségbiztosításra köteleznék a cégeket – a vállalkozók és a szakértő szerint is felháborító a kormány terve

Óvnák vagy sarcolnák? Újabb kiadással, biztosítással is terhelné a romániai cégeket a kormány •  Fotó: 123RF

Óvnák vagy sarcolnák? Újabb kiadással, biztosítással is terhelné a romániai cégeket a kormány

Fotó: 123RF

Újabb kiadásra kötelezné a cégeket az állam, a kötelező biztosítás bevezetését tervezi a kormány. A vállalkozók és a szakértő szerint ez túlzás, hiszen egy cég létrehozása önmagában nem feltételez semmilyen kockázatot, a gazdaság működésében természetes folyamat, hogy vállalkozások csődbe mennek, ennek kivédésére nincs szükség társadalmi szolidaritásra.

Bíró Blanka

2019. május 03., 09:392019. május 03., 09:39

2019. május 03., 09:432019. május 03., 09:43

Szakmai felelősségbiztosítás megkötésére kötelezné a cégeket a szociálliberális kormány – már elő is készítették a tervezetet, ami az 1990/31-es számú, a kereskedelmi társaságokat szabályozó törvényt módosítja. Ez a biztosítás csőd vagy a cég felszámolása esetén felmerülő kiadásokat fedezné. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi hírportál által nyilvánosságra hozott tervezet szerint

a cégeknek kötelezően olyan szakmai felelősségbiztosítást kell megkötniük, amely legalább a csődeljárás, felszámolás költségeit fedezi. A kötvényt minden évben le kell adni a cégbíróságon, ellenkező esetben a vállalkozást törlik a cégjegyzékből.

Az Országos Cégbíróság (ONRC) adatai szerint az elmúlt év első 11 hónapjában 13,9 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban ugyanabban az időszakban. Ez országos szinten 32 115 felszámolt vállalkozást jelent. A legtöbb céget Bukarestben (6289), Temes (1725) és Kolozs (1707) megyében, a legkevesebbet Kovászna (192), Hargita (181) és Mehedinţi (215) megyében számoltak fel.

A biztosítás opció

Természetes gazdasági folyamat, hogy vannak jobban és vannak rosszabbul működő vállalkozások, és olyanok is, melyek bebuknak, ezt nem lehet szabályozni, megelőzni – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta,

ezt a folyamatot nem kell az államnak szabályoznia, hiszen a versenypiacon nem lehet mindent előre látni, és bebiztosítani.

Különböző fakultatív biztosítási formák jelenleg is működnek, a cégvezetőnek kell eldöntenie, hogy mekkora kockázatot vállal be, és mire köt biztosítást. „Az államnak arra kell odafigyelnie, hogy a vállalkozók tisztességesen tevékenykedjenek, befizessék az adókat, kiadják hivatalosan a béreket, megvásárolják a számítógépes programokat, ezáltal kiszűrve a tisztességtelen verseny lehetőségét. Ugyanakkor olyan feltételeket, infrastruktúrát és jogi környezetet kell teremtenie, amely biztosítja a hazai cégek versenyképességét. Ez az állam feladata, és nem az, hogy feleslegesen pluszköltségekkel terhelje a vállalkozókat” – fogalmazta meg a kamara elnöke.

Édler András szerint ha az állam ezeket a feltételeket megteremti, fejleszti az infrastruktúrát, kiszámítható, vállalkozóbarát jogi környezetet teremt, odafigyel, hogy a gazdasági szereplők betartsák a játékszabályokat, akkor egyúttal azt is eléri, hogy kevesebb cég menjen csődbe.

Nem kockázat a cégalapítás

Az a tény, hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot és azt működteti, nem jelent kockázatot, amiért felelősségbiztosítást kellene kötni – vallja Biró Albin biztosítási szakértő. Mint a Krónika megkeresésére elmondta, egyértelműen szükség csak a kötelező gépjármű-biztosításra van, hiszen a gépjárművel lehet olyan kárt okozni, amit a károkozó nem tud megtéríteni, és ezért társadalmi összefogásra van szükség. Meglátása szerint viszont – akárcsak a kötelező lakásbiztosítás – a cégek kötelező szakmai felelősségbiztosítása is indokolatlan. Mint magyarázta,

a háztulajdonosok esetében csak akkor lehet felelősségről, felelősségre vonásról, kártérítésről beszélni, ha például az összeomló ház maga alá temet valakit. Különben mindenkinek magának kellene eldöntenie, hogy köt-e biztosítást, vagy vállalja a kockázatokat.

Biró Albin arra is kitért, hogy a szakmai felelősségbiztosítás olyan szakmák esetében javallott – és például Magyarországon kötelező is –, melyek gyakorlása nagy kockázattal jár az ügyfél számára. Így például a közjegyzők hatalmas kárt okozhatnak egy elrontott irattal, az orvosok a műhibával, de a turisztikai társaságok esetében is az ügyfeleket védi a biztosítás, hiszen ha a cég csődbe jut, megtéríthetik az előre kifizetett kirándulásokat, vagy haza tudják szállítani a turistákat.

Idézet
Azzal hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot, nem teremtődik meg a károkozás lehetősége. Oda akarják beerőltetni a felelősségbiztosítást, ahol ilyen jellegű felelősség nincs”

– összegezte a szakértő. Meglátása szerint ugyanakkor felháborító, hogy „újabb bőrt akarnak lehúzni a cégekről, költségekbe verve ezeket”, annál is inkább, hogy eszközök is vannak egy ilyen jogszabály betartatására. Emlékeztetett, hogy a kötelező lakásbiztosítást nem kéri számon senki, nincs rendszer ennek a betartatására, ám a cégeknél drasztikus ellenlépéseket tudnak foganatosítani, hiszen a cégbíróság felszámolja a vállalkozást, ha nem tartja be az előírásokat.

„Ha a cégbíróság, a felszámoló biztosok, a végrehajtók nem kapták meg a pénzüket, erre nem az a megoldás, hogy hoznak egy törvényt, és minden vállalkozóra ráhúzzák a vizes lepedőt.

Idézet
Ilyen alapon az életbiztosítást is kötelezővé tehetnék, mert aki megszületett, egyszer biztos meghal”

– emelte ki Biró Albin, aki felháborítónak tartja a tervezetet, és abban bízik, hogy végül azt nem fogadja el a kormány. A biztosítási szakértő azt is méltánytalannak tartja, hogy a jogi személyeknek általában minden téren többet kell fi zetniük, mint a magánszemélyeknek, legyen szó adóról, bírságokról, néhány esetben biztosításról is, holott ezt a megkülönböztetést semmi nem indokolja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek

Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek
2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok