Óvnák vagy sarcolnák? Újabb kiadással, biztosítással is terhelné a romániai cégeket a kormány
Fotó: 123RF
Újabb kiadásra kötelezné a cégeket az állam, a kötelező biztosítás bevezetését tervezi a kormány. A vállalkozók és a szakértő szerint ez túlzás, hiszen egy cég létrehozása önmagában nem feltételez semmilyen kockázatot, a gazdaság működésében természetes folyamat, hogy vállalkozások csődbe mennek, ennek kivédésére nincs szükség társadalmi szolidaritásra.
2019. május 03., 09:392019. május 03., 09:39
2019. május 03., 09:432019. május 03., 09:43
Szakmai felelősségbiztosítás megkötésére kötelezné a cégeket a szociálliberális kormány – már elő is készítették a tervezetet, ami az 1990/31-es számú, a kereskedelmi társaságokat szabályozó törvényt módosítja. Ez a biztosítás csőd vagy a cég felszámolása esetén felmerülő kiadásokat fedezné. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi hírportál által nyilvánosságra hozott tervezet szerint
Az Országos Cégbíróság (ONRC) adatai szerint az elmúlt év első 11 hónapjában 13,9 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban ugyanabban az időszakban. Ez országos szinten 32 115 felszámolt vállalkozást jelent. A legtöbb céget Bukarestben (6289), Temes (1725) és Kolozs (1707) megyében, a legkevesebbet Kovászna (192), Hargita (181) és Mehedinţi (215) megyében számoltak fel.
Természetes gazdasági folyamat, hogy vannak jobban és vannak rosszabbul működő vállalkozások, és olyanok is, melyek bebuknak, ezt nem lehet szabályozni, megelőzni – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta,
Különböző fakultatív biztosítási formák jelenleg is működnek, a cégvezetőnek kell eldöntenie, hogy mekkora kockázatot vállal be, és mire köt biztosítást. „Az államnak arra kell odafigyelnie, hogy a vállalkozók tisztességesen tevékenykedjenek, befizessék az adókat, kiadják hivatalosan a béreket, megvásárolják a számítógépes programokat, ezáltal kiszűrve a tisztességtelen verseny lehetőségét. Ugyanakkor olyan feltételeket, infrastruktúrát és jogi környezetet kell teremtenie, amely biztosítja a hazai cégek versenyképességét. Ez az állam feladata, és nem az, hogy feleslegesen pluszköltségekkel terhelje a vállalkozókat” – fogalmazta meg a kamara elnöke.
Az a tény, hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot és azt működteti, nem jelent kockázatot, amiért felelősségbiztosítást kellene kötni – vallja Biró Albin biztosítási szakértő. Mint a Krónika megkeresésére elmondta, egyértelműen szükség csak a kötelező gépjármű-biztosításra van, hiszen a gépjárművel lehet olyan kárt okozni, amit a károkozó nem tud megtéríteni, és ezért társadalmi összefogásra van szükség. Meglátása szerint viszont – akárcsak a kötelező lakásbiztosítás – a cégek kötelező szakmai felelősségbiztosítása is indokolatlan. Mint magyarázta,
Biró Albin arra is kitért, hogy a szakmai felelősségbiztosítás olyan szakmák esetében javallott – és például Magyarországon kötelező is –, melyek gyakorlása nagy kockázattal jár az ügyfél számára. Így például a közjegyzők hatalmas kárt okozhatnak egy elrontott irattal, az orvosok a műhibával, de a turisztikai társaságok esetében is az ügyfeleket védi a biztosítás, hiszen ha a cég csődbe jut, megtéríthetik az előre kifizetett kirándulásokat, vagy haza tudják szállítani a turistákat.
– összegezte a szakértő. Meglátása szerint ugyanakkor felháborító, hogy „újabb bőrt akarnak lehúzni a cégekről, költségekbe verve ezeket”, annál is inkább, hogy eszközök is vannak egy ilyen jogszabály betartatására. Emlékeztetett, hogy a kötelező lakásbiztosítást nem kéri számon senki, nincs rendszer ennek a betartatására, ám a cégeknél drasztikus ellenlépéseket tudnak foganatosítani, hiszen a cégbíróság felszámolja a vállalkozást, ha nem tartja be az előírásokat.
„Ha a cégbíróság, a felszámoló biztosok, a végrehajtók nem kapták meg a pénzüket, erre nem az a megoldás, hogy hoznak egy törvényt, és minden vállalkozóra ráhúzzák a vizes lepedőt.
– emelte ki Biró Albin, aki felháborítónak tartja a tervezetet, és abban bízik, hogy végül azt nem fogadja el a kormány. A biztosítási szakértő azt is méltánytalannak tartja, hogy a jogi személyeknek általában minden téren többet kell fi zetniük, mint a magánszemélyeknek, legyen szó adóról, bírságokról, néhány esetben biztosításról is, holott ezt a megkülönböztetést semmi nem indokolja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!