Felelősségbiztosításra köteleznék a cégeket – a vállalkozók és a szakértő szerint is felháborító a kormány terve

Óvnák vagy sarcolnák? Újabb kiadással, biztosítással is terhelné a romániai cégeket a kormány •  Fotó: 123RF

Óvnák vagy sarcolnák? Újabb kiadással, biztosítással is terhelné a romániai cégeket a kormány

Fotó: 123RF

Újabb kiadásra kötelezné a cégeket az állam, a kötelező biztosítás bevezetését tervezi a kormány. A vállalkozók és a szakértő szerint ez túlzás, hiszen egy cég létrehozása önmagában nem feltételez semmilyen kockázatot, a gazdaság működésében természetes folyamat, hogy vállalkozások csődbe mennek, ennek kivédésére nincs szükség társadalmi szolidaritásra.

Bíró Blanka

2019. május 03., 09:392019. május 03., 09:39

2019. május 03., 09:432019. május 03., 09:43

Szakmai felelősségbiztosítás megkötésére kötelezné a cégeket a szociálliberális kormány – már elő is készítették a tervezetet, ami az 1990/31-es számú, a kereskedelmi társaságokat szabályozó törvényt módosítja. Ez a biztosítás csőd vagy a cég felszámolása esetén felmerülő kiadásokat fedezné. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi hírportál által nyilvánosságra hozott tervezet szerint

a cégeknek kötelezően olyan szakmai felelősségbiztosítást kell megkötniük, amely legalább a csődeljárás, felszámolás költségeit fedezi. A kötvényt minden évben le kell adni a cégbíróságon, ellenkező esetben a vállalkozást törlik a cégjegyzékből.

Az Országos Cégbíróság (ONRC) adatai szerint az elmúlt év első 11 hónapjában 13,9 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban ugyanabban az időszakban. Ez országos szinten 32 115 felszámolt vállalkozást jelent. A legtöbb céget Bukarestben (6289), Temes (1725) és Kolozs (1707) megyében, a legkevesebbet Kovászna (192), Hargita (181) és Mehedinţi (215) megyében számoltak fel.

A biztosítás opció

Természetes gazdasági folyamat, hogy vannak jobban és vannak rosszabbul működő vállalkozások, és olyanok is, melyek bebuknak, ezt nem lehet szabályozni, megelőzni – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta,

ezt a folyamatot nem kell az államnak szabályoznia, hiszen a versenypiacon nem lehet mindent előre látni, és bebiztosítani.

Különböző fakultatív biztosítási formák jelenleg is működnek, a cégvezetőnek kell eldöntenie, hogy mekkora kockázatot vállal be, és mire köt biztosítást. „Az államnak arra kell odafigyelnie, hogy a vállalkozók tisztességesen tevékenykedjenek, befizessék az adókat, kiadják hivatalosan a béreket, megvásárolják a számítógépes programokat, ezáltal kiszűrve a tisztességtelen verseny lehetőségét. Ugyanakkor olyan feltételeket, infrastruktúrát és jogi környezetet kell teremtenie, amely biztosítja a hazai cégek versenyképességét. Ez az állam feladata, és nem az, hogy feleslegesen pluszköltségekkel terhelje a vállalkozókat” – fogalmazta meg a kamara elnöke.

Édler András szerint ha az állam ezeket a feltételeket megteremti, fejleszti az infrastruktúrát, kiszámítható, vállalkozóbarát jogi környezetet teremt, odafigyel, hogy a gazdasági szereplők betartsák a játékszabályokat, akkor egyúttal azt is eléri, hogy kevesebb cég menjen csődbe.

Nem kockázat a cégalapítás

Az a tény, hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot és azt működteti, nem jelent kockázatot, amiért felelősségbiztosítást kellene kötni – vallja Biró Albin biztosítási szakértő. Mint a Krónika megkeresésére elmondta, egyértelműen szükség csak a kötelező gépjármű-biztosításra van, hiszen a gépjárművel lehet olyan kárt okozni, amit a károkozó nem tud megtéríteni, és ezért társadalmi összefogásra van szükség. Meglátása szerint viszont – akárcsak a kötelező lakásbiztosítás – a cégek kötelező szakmai felelősségbiztosítása is indokolatlan. Mint magyarázta,

a háztulajdonosok esetében csak akkor lehet felelősségről, felelősségre vonásról, kártérítésről beszélni, ha például az összeomló ház maga alá temet valakit. Különben mindenkinek magának kellene eldöntenie, hogy köt-e biztosítást, vagy vállalja a kockázatokat.

Biró Albin arra is kitért, hogy a szakmai felelősségbiztosítás olyan szakmák esetében javallott – és például Magyarországon kötelező is –, melyek gyakorlása nagy kockázattal jár az ügyfél számára. Így például a közjegyzők hatalmas kárt okozhatnak egy elrontott irattal, az orvosok a műhibával, de a turisztikai társaságok esetében is az ügyfeleket védi a biztosítás, hiszen ha a cég csődbe jut, megtéríthetik az előre kifizetett kirándulásokat, vagy haza tudják szállítani a turistákat.

Idézet
Azzal hogy valaki létrehoz egy kereskedelmi társaságot, nem teremtődik meg a károkozás lehetősége. Oda akarják beerőltetni a felelősségbiztosítást, ahol ilyen jellegű felelősség nincs”

– összegezte a szakértő. Meglátása szerint ugyanakkor felháborító, hogy „újabb bőrt akarnak lehúzni a cégekről, költségekbe verve ezeket”, annál is inkább, hogy eszközök is vannak egy ilyen jogszabály betartatására. Emlékeztetett, hogy a kötelező lakásbiztosítást nem kéri számon senki, nincs rendszer ennek a betartatására, ám a cégeknél drasztikus ellenlépéseket tudnak foganatosítani, hiszen a cégbíróság felszámolja a vállalkozást, ha nem tartja be az előírásokat.

„Ha a cégbíróság, a felszámoló biztosok, a végrehajtók nem kapták meg a pénzüket, erre nem az a megoldás, hogy hoznak egy törvényt, és minden vállalkozóra ráhúzzák a vizes lepedőt.

Idézet
Ilyen alapon az életbiztosítást is kötelezővé tehetnék, mert aki megszületett, egyszer biztos meghal”

– emelte ki Biró Albin, aki felháborítónak tartja a tervezetet, és abban bízik, hogy végül azt nem fogadja el a kormány. A biztosítási szakértő azt is méltánytalannak tartja, hogy a jogi személyeknek általában minden téren többet kell fi zetniük, mint a magánszemélyeknek, legyen szó adóról, bírságokról, néhány esetben biztosításról is, holott ezt a megkülönböztetést semmi nem indokolja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 13., csütörtök

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben

A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben
2025. február 13., csütörtök

Legalább tíz éve nem dolgoztak annyian Romániában, mint 2024-ben

Romániában tavaly 5 746 452 munkavállalót tartottak nyilván, ami az utóbbi évtized rekordját jelenti – közölte csütörtökön a munkaügyi minisztérium.

Legalább tíz éve nem dolgoztak annyian Romániában, mint 2024-ben
2025. február 13., csütörtök

Tovább drágult a benzin és a gázolaj, idén ez már a tizedik áremelés

Még a hónap fele sem telt el, de csütörtökön már harmadik alkalommal emelte üzemanyagárait a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.

Tovább drágult a benzin és a gázolaj, idén ez már a tizedik áremelés
2025. február 13., csütörtök

Kisnyugdíjasok támogatása: még húsvét előtt megérkezhet az első részlet

Két részletben, összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok – erősítette meg Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején a szerdán kiszivárgott értesülést.

Kisnyugdíjasok támogatása: még húsvét előtt megérkezhet az első részlet
2025. február 13., csütörtök

Ön is érezte? Decemberben nőtt a nettó átlagbér

Tavaly decemberben novemberhez képest 257 lejjel (4,8 százalékkal) 5645 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ön is érezte? Decemberben nőtt a nettó átlagbér
2025. február 12., szerda

Buszjáratokat indítanak, hogy a magyarországiak Romániában vásárolhassanak

Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.

Buszjáratokat indítanak, hogy a magyarországiak Romániában vásárolhassanak
2025. február 12., szerda

Magyar fejlesztésű élelmiszermentő platform terjeszkedik Romániában

Romániában terjeszkedik a Munch magyar fejlesztésű élelmiszermentő platform: februártól a bukaresti alapítású Bonapp a Munch leányvállalataként folytatja a működését – közölte a Munch az MTI-vel kedden.

Magyar fejlesztésű élelmiszermentő platform terjeszkedik Romániában
2025. február 12., szerda

Kiszivárgott, mekkora támogatást kaphat a nagyjából 2,5 millió kisnyugdíjas

Két egyenlő részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok – értesült az Agerpres hírügynökség a koalíciós pártok vezetőinek szerdai ülésén született döntésről.

Kiszivárgott, mekkora támogatást kaphat a nagyjából 2,5 millió kisnyugdíjas
2025. február 12., szerda

A földgáz és az áram esetében is maradhat a jelenlegi ársapka, de nem azonos ideig

A kormány által megvitatatott legutóbbi forgatókönyv szerint a földgáz és az áram esetében is maradhat a jelenlegi árkorlátozás, azonban nem azonos ideig.

A földgáz és az áram esetében is maradhat a jelenlegi ársapka, de nem azonos ideig
2025. február 11., kedd

Energiaügyi miniszter: saját termelésű földgázzal szeretnénk átvészelni a telet

Románia a napi 25 millió köbméter saját termelésű földgázzal és a tárolókból származó napi 20 köbméter körüli mennyiséggel fogja átvészelni a telet – jelentette ki kedden az energiaügyi miniszter.

Energiaügyi miniszter: saját termelésű földgázzal szeretnénk átvészelni a telet