Fotó: Gecse Noémi
A román kormány csütörtökön elfogadott határozata értelmében október elsejétől 10 százalékkal, 3000-ről 3300 lejre nőtt az országos bruttó minimálbér.
2023. október 01., 12:042023. október 01., 12:04
2023. október 01., 12:272023. október 01., 12:27
Ennek megfelelően a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedett. Az intézkedés 1 867 588 alkalmazottat érint. Az országos bruttó minimálbér nettó összege 1898 lejről 2079 lejre nőtt október elsejétől.
Mint arról beszámoltunk, csúnyán elszámolta magát a csütörtökön végrehajtott minimálbér-emeléssel a román kormány. A Marcel Ciolacu vezette kabinet számára csak aznap derült ki, hogy ha egyszerre emeli meg a minimálbérüket, valamint megszünteti az adókedvezményüket, akkor az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó jövedelme csökken. Emiatt az érintett ágazat dolgozóinak esetében a béremelés és az adókedvezmények megszüntetése egyaránt várat magára.
A munkaügyi minisztérium indoklása szerint a minimálbér-emelés célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett munkavállalók számának csökkentése, a foglalkoztatás ösztönzése és a vásárlóerő növelése. Egy tavalyi sürgősségi rendelet előírásai szerint az idei év végéig a minimálbér összegéből 200 lej adómentes.
Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség ügyvezető igazgatója pénteken kibocsátott közleményében kifogásolta, hogy a kormány az eddigi gyakorlattól eltérően most nem egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal a minimálbér növeléséről már hónapokkal az intézkedés hatályba lépése előtt, és nem hagyott időt a vállalatoknak felkészülni az átállásra. Ráadásul a minimálbér emelése nem az év elejétől, hanem a tizedik hónaptól lépett hatályba, ami felborítja a munkáltatók idei költségvetését.
Elszámolta magát a minimálbér-emeléssel a román kormány. A kabinet számára csak most derült ki, hogy ha egyszerre emeli meg a minimálbérüket, valamint megszünteti az adókedvezményüket, akkor bizonyos ágazatok dolgozóinak nettó jövedelme csökken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!