Megvágták volna őket. Az építőipari dolgozók 56 lejjel kevesebbet kapnának kézhez, ha megemelik a bruttó 4000 lejes minimálbérüket, de közben egészségbiztosítást is fizetniük kellene
Fotó: Veres Nándor
Csúnyán elszámolta magát a csütörtökön végrehajtott minimálbér-emeléssel a román kormány. A Marcel Ciolacu vezette kabinet számára csak most derült ki, hogy ha egyszerre emeli meg a minimálbérüket, valamint megszünteti az adókedvezményüket, akkor az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó jövedelme csökken. Emiatt az érintett ágazat dolgozóinak esetében a béremelés és az adókedvezmények megszüntetése egyaránt várat magára.
2023. szeptember 28., 16:352023. szeptember 28., 16:35
2023. szeptember 28., 16:512023. szeptember 28., 16:51
A jelenlegi 3000 lejről 3300 lejre emelkedik a bruttó romániai minimálbér október elsejétől, erről csütörtökön döntött a bukaresti balliberális kormány. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a kabinet ülésének elején jelentette be az általános minimálbér 10 százalékos emelését, hangsúlyozva, hogy kormánya 2024-ben további növelést szándékszik végrehajtani a szociális partnerekkel való egyeztetések után.
A bukaresti munkaügyi minisztérium számításai szerint az indexálás nyomán a nettó minimálbér a mostanihoz képest 181 lejjel, 2079 lejre növekszik; a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedik. Az indoklás szerint a minimálbér megemelése pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre a foglalkoztatás fellendítése, a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a feketemunka visszaszorítása révén. Emellett jótékonyan hat majd a fogyasztásra és a fogyasztási cikkek importjára.
Ezzel egy időben nem várt, viszont adószakértők által megjósolt nehézséggel is szembesült a román kormány. Bár ugyancsak most tervezte, a Ciolacu-kabinet kénytelen volt lemondani az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről, ugyanakkor az említett alkalmazottaknak most még a minimálbérük sem nő.
Marcel Ciolacu a kormányülésen elmondta, úgy döntött, hogy visszavonja a napirendről a három ágazatban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről szóló rendeletet, a pénzügyminisztérium által csütörtökön reggel a rendelkezésére bocsátott számítások ugyanis azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás valamennyi munkavállalóra történő bevezetése – tevékenységtől függetlenül – csökkenthette volna az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó minimálbérét.
A romániai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért – világít rá a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) felmérése.
„Azt ígértük, hogy ez nem fog megtörténni, tehát nem értek ezzel egyet. A nettó minimálbér nem csökkenhet. Ennek eredményeképpen úgy döntöttem, hogy levesszük napirendről ezt a rendeletet” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: az illetékes szaktárcák újraelemzik majd a rendelet szövegét, de addig is az említett ágazatokban megmarad az adókedvezmény. Viszont a minimálbér sem emelkedik: a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére egy ideig 3000 lej marad, míg az építőipari munkavállalóké 4000 lej. Utóbbi kategória esetében 2023 januárjától emelték meg 4000 lejre a garantált bérminimumot, hogy pótolják az építkezési ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt, és most 4500 lejre tervezik emelni. (Az országban mintegy 350 ezer alkalmazott dolgozik az ágazatban).
Az építőiparban a 4000 lejes bruttó ágazati minimálbérrel alkalmazott dolgozók nettó bére eddig mintegy 3150 lej volt, de a deficitcsökkentő törvény hatályba lépése esetén a 4500 lejes bruttóból is csak 3 094 lejt kapnának kézhez, a jogszabály ugyanis megszüntetné a bruttó bér tíz százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék befizetése alóli mentességet az ágazatokban. Vagyis az emelés nyomán 56 lejjel kevesebbet kerestek volna, ahelyett, hogy 3544 lejt kapnának kézhez – és minderre adószakértők, valamint a szakszervezetek már napokkal ezelőtt felhívták a figyelmet.
Legutóbb az év elején emelkedett 2550 lejről 3000 lejre a bruttó minimálbér, ami 17,6 százalékos emelést jelentett; azelőtt egy évvel, 2022 januárjában 10 százalékos volt a minimálbér növekedése. A kis- és közepes vállalkozások szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a hazai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért, mégpedig a magas személyzeti költségek, a korlátozott üzleti forgalom, a rögzített árú szerződések, a versenyképességet növelő uniós források, továbbá a közbeszerzések hiánya miatt. A vállalkozók előrebocsátották, a minimálbér-emelésre a következő intézkedésekkel válaszolnának: a termékeik/szolgáltatásaik drágítása, személyzetcsökkentés, az alkalmazottak munkaidejének csökkentés, végső esetben a cég tevékenységének korlátozása, bezárása.
Nőni fog Romániában az minimálbér, mert csak így lehet az országban tartani a hazai munkarőt – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
Az Andrew és Tristan Tate testvérpárt a DIICOT székhelyére várják kedden, ahol az üggyel foglalkozó ügyész közölni fogja velük, hogy meghosszabbítják esetükben a bűnügyi felügyeletet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek ügyészségi források.
Az nem kérdéses, hogy George Simion megnyeri a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése miatt idén májusra kiírt új megmérettetés első fordulóját, a második helyért viszont kiélezett verseny zajlik – derül ki a felmérésekből.
A valóban rászoruló háztartások támogatást kapnak július elseje után az áramszámlák kifizetésében – ígérte az energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!