Fejlődnek a magyar–román gazdasági kapcsolatok

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A gazdasági válság hatása nyomta rá bélyegét a Romániai Magyar Üzleti Egyesület hétvégi marosvásárhelyi konferenciájára. Az előadók témaválasztása szorosan kötődött a helyzethez: Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank elnöki főtanácsadója, ügyvezető igazgatója például az euró túlélési esélyeit latolgatta, Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának RMDSZ-es elnöke pedig a globalizáció negatívumait sorolta.

Szucher Ervin

2011. november 28., 07:082011. november 28., 07:08

A romániai gyógyszeriparban marketingmenedzseri tisztséget betöltő Finta Hajnal a siker kudarcaként mutatta be az iparág jelenlegi helyzetét. A résztvevők azonban jó híreket is kaptak.

„Marxnak nagyjából igaza volt\"

A 2008–2009-es világgazdasági válság kapcsán Hárshegyi Frigyes Carl Marxot idézte, belátva, hogy a marxizmus atyja már 1867-ben helyénvaló megállapításokat tett az általa megvetett kapitalizmusról. „A tőketulajdonosok ösztönzik a munkásosztályt, hogy vegyen minél több és drágább terméket, házat és technológiát, és hogy ezt megtehessék, vegyenek fel egyre több és drágább hitelt, addig, amíg az adósságteher elviselhetetlenné válik. A kifizetetlen adósság a bankok tönkremenéséhez fog vezetni, ezeket államosítani kell” – idézte Marxot a magyarországi pénzügyi szakértő.

Eddig igaza is volt Marxnak, de még hozzátette, hogy ha már államosítják a bankokat, akkor talán ez az út a kommunizmushoz vezet. Nos, bizonyos nyugati országokban a mostani válság közepette valóban államosították a bankokat, de ezek az államok szerencsére nem tértek a kommunizmus útjára” – jegyezte meg Hárshegyi. Arra a kérdésre, hogy a jelenleginél jöhet-e még nagyobb baj is, a szakember határozott igennel válaszolt. Az elmúlt évben megsokasodtak azok a problémák, amelyek az államadósság finanszírozásának a korlátait jelentik, sőt néhány ország egyre nehezebben élte át a folyó évet. Írország, Portugália és Görögország egyenesen képtelen volt a hiteleit a nemzetközi piacokon megújítani. „Mivel mindhárom ország az euróövezet tagja, ki lehet mondani, hogy az euró válságban van” – állapította meg Hárshegyi Frigyes, hozzátéve, hogy Olaszország is a csőd szélén áll és Spanyolország helyzete sem sokkal biztosabb.

Az adósságokról szólva az előadó kifejtette, lehet ezeket központi segítséggel ideig-óráig finanszírozni, de az adósságcsapdába jutott országokat nem. „Az adósságcsapdából a közös pénzzel minden bizonnyal nem tudnak kijönni, ezért az eurózónában csak azok az államok fognak maradni, amelyek azonos fejlettségi és államadóssági szinten állnak” – bocsátkozott jóslásba a szakember.

A siker kudarca

Az utóbbi évtizedben nem csak a hitelek nőtték túl magukat, a gyógyszerpiac is hasonló helyzetbe került. Hiába a rohamos iramban fejlődő tudomány és technológia, a szakemberek a siker kudarcának nevezik a jelenlegi helyzetet. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a negatív demográfiának tulajdoníthatóan sokkal több ellátásra szoruló egyén van, mint évtizedekkel ezelőtt. Ez az egészségügyi rendszer fenntartásához járulók arányának drasztikus csökkenését jelenti. Ugyanakkor a fejlett technológiának köszönhetően megsokszorozódott a költséges beavatkozások száma. Mintha mindez nem lenne elég, Romániában hatványozottan rosszabb a helyzet.

„Románia mindössze 3,8 százalékot, azaz pontosan annyit fordít a bruttó hazai termékből az egészségügyre, mint az Amerikai Egyesült Államok a ’60-as években. Az USA most 16 százalékos szinten van, ami gondolom sok mindent elárul a helyzetünkről” – ecsetelte Finta Hajnal, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára, az egyik vezető gyógyszergyár marketing menedzsere. Az előadó hozzátette: az egy főre fordított egészségügyi kiadás tekintetében Európában csak Albánia van rosszabb helyzetben. „Azért van egy jó hír is: a statisztikák szerint nálunk a legolcsóbb a gyógyszer. Még akkor is, ha 2004 és 2007 között megkétszereződött az ára. A gond az, hogy a gyógyszerpiacot nagyjából a gyártók tartják fenn, hisz a szabályozott kifizetési határidő elérheti a 330 napot is” – mondta el Finta Hajnal.

Szorosabb magyar–román kapcsolatok

Ennél több derűlátásra adott okot Szabó Miklós, Magyarország bukaresti nagykövetségének külgazdasági attaséja. Bemutatott statisztikáiból kiderült, hogy Magyarország Románia 5. legnagyobb exportpartnerévé nőtte ki magát, és csak olyan államok előzik meg, mint Németország, Olaszország, Franciaország és Törökország. Eközben Románia legfontosabb importpartnere Németország és Olaszország után Magyarország. Az idei anyaországi behozatalok aránya hozzávetőlegesen 25 százalékkal nőtt a 2010-es adathoz képest.

A kapcsolatok még szorosabbá fűzésének fontosságát emelte ki Korodi Attila RMDSZ-es politikus is. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke az üzleti életben is érvényes régióbarátság elméletét emelte ki. Megítélésében a keleti tömb volt szocialista országai sokkal inkább számíthatnak egymásra, mint a nagyobb tőkeerővel és más üzleti mentalitással rendelkező nyugati államokra.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve

Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve
2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is