2011. október 26., 10:072011. október 26., 10:07
Gernot Brähler professzor kutatócsapatának számításai szerint Görögország már 2001-ben is csalással jutott be az euróövezetbe. „Ezt követően pedig meghamisított adatokkal kerülte el a büntetéseket” – állítja az egyetem tanulmánya. A kutatók a hamis adathalmazok azonosítására 1938-ban kidolgozott Benford eloszlási képletet alapul véve végezték el vizsgálataikat. A statisztikai képlet azt a törvényszerűséget modellezi, amely szerint a számok sokkal nagyobb gyakorisággal kezdődnek kisebb számjeggyel, mint nagyobbakkal. Az 1, 2 és 3-as számjegyek sokkal nagyobb gyakorisággal szerepelnek számok legnagyobb helyi értékén, mint a többi számjegy. Az 1-es számjegy előfordulási gyakorisága a legmagasabb helyiértéken például 30 százalék, a legnagyobb az összes számjegy közül, a 9-es számjegyé pedig mindössze 4,6 százalék.
„Meghamisított számoknál a számjegyek eloszlása eltérést mutat a Benford-képlethez képest” - állítják az egyetem kutatói, ami legalábbis „kreatív könyvvitelre” enged következtetni. A matematikusok az összes uniós tagország 1999 és 2009 közötti adatait alapul véve végezték el számításaikat, és a legnagyobb eltérést a Benford-képlettől Görögország esetében tapasztalták. Minden egyes ország esetében 156 adatot vizsgáltak meg, beleértve az adósságállományt, a beruházásokat és a költségvetési kiadásokat is. A matematikusok egyúttal arra a meglepő megállapításra jutottak, hogy Belgium adatai alig valamivel bizonyultak jobbnak Görögországéinál, ami szerintük „megérne egy alaposabb vizsgálódást is”.
A Financial Times szerint a görög gazdaság helyzete pedig egyre roszszabb, az alig három hónapja kidolgozott 109 milliárd eurós második pénzügyi mentőcsomag összeállítása óta is olyan súlyos mértékben romlott, hogy Görögország nemzetközi hitelezőinek a csomagban szereplő összegnél most már sokkal többet kellene előteremteniük kisegítő kölcsönökre. A londoni gazdasági napilap szerint az általa megszerzett jelentésben az áll, hogy az EU-nak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az évtized végéig 252 milliárd eurót kellene „találnia” Görögország finanszírozására, hacsak nem akarják rendkívüli törlesztési leírásokra kényszeríteni a görög állampapírok befektetőit.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.