Úton-útfélen építkeznek. A Maroskece–Aranyosgyéres-szakasz valóban elkészülhet idén (korábbi felvételek)
Fotó: Facebook/Kodok Márton
Belerondíthat a sokáig szinte biztosra vett idei „sztrádatermésbe” a rosszra fordult időjárás, az építők év végi fáradtsága, a bürokratikus pepecselés, de tény, hogy 834 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítését aláírt szerződés rögzíti Romániában, illetve 94 kilométernyi aszfaltcsík esetében folyamatban van a versenytárgyalás. Így az összesen 13 milliárd eurónyi befektetés előbb-utóbb csak-csak meghozza gyümölcsét.
2023. november 29., 18:252023. november 29., 18:25
Romániában jelenleg 1008 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat használhatnak a gépkocsivezetők, további 834 kilométer megépítését aláírt szerződés rögzíti, illetve 94 kilométernyi aszfaltcsík esetében folyamatban van a versenytárgyalás – derül ki a Pro Infrastruktúra Egyesület elemzéséből. Amely szerint
Az infrastrukturális nagyberuházásokat monitorozó, civil szakembereket tömörítő szervezet független év végi helyzetjelentése szerint a bürokratikus akadályokon túljutott, leszerződött, azaz közvetlenül kivitelezés előtt álló vagy már épülő pályák áfa nélkül 10,8 milliárd eurót emésztenek fel, a versenytárgyalás fázisában lévő négy szakasz pedig további 2,1 milliárd euróba kerül majd. Utóbbiak közül a minden idők legdrágább romániai sztrádaszakasza, a Meszes-hegység rekordhosszúságú alagútjait is magában foglaló rész egymagában 1,37 milliárdot „nyel el”.
Az építők közül a román UMB oroszlánrészt vállal a kivitelezésből: a munkálatok 53 százalékát ők végzik (egyes szakemberek szerint alaposan túlvállalva magukat). A Coni, az Erbașu és a Dimex céggel egyetemben a romániai vállalatok 60 százalékos részesedéssel bírnak a 834 km-re tekintve, míg pénzben az említett beruházásokra szánt összeg 50 százaléka illeti meg őket.
Az olasz vállalatok (WeBuild és Pizzarotti) hosszban 13, értékben 17 százalékban veszik ki részüket, az osztrákok pedig 4,6, illetve 4,9%-os mutatókkal rendelkeznek. A fennmaradó két útépítőnek, a görög Aktornak és a kínai CCECC-nek együttvéve a munkálatok 3,2, illetve az összköltség 2,3 százaléka jut.
A Pro Infrastruktúra szakemberei emlékeztetnek: idén egyelőre csak az észak-erdélyi autópálya Szilágynagyfalu–Berettyószéplak közötti szakaszán adtak át új aszfaltcsíkot, a 13,55 km-es szakaszon szeptember 21. óta lehet közlekedni. De a tervek szerint éppen szerdán adhatják át a Bukarestet elkerülő A0-ás első, 9,5 km-es szakaszát, amely az A3-as Ploiești–főváros közti részét köti össze a DN1-es országúttal. A következő megvalósítás szintén az A0-áson, de a déli részén várható december 10. körül, szintén egy 10 km körüli szakasz átadásával a DN5 és a DN6 országút között.
ha a kivitelező nem szembesül váratlan, jelentősebb akadállyal. Ennek köszönhetően végig autópálya köti majd össze Kolozsvárt (pontosabban a kincses város környékét) Marosvásárhellyel.
Fotó: Facebook/Kodok Márton
„Tehát ha összeadjuk a már biztos, illetve nagy eséllyel bíró szakaszokat, 48,75 kilométernyi új autópályánk lesz 2023-ban, ami az elmúlt öt év középszerű átlaga” – közölte a civil szervezet. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy két gyorsforgalmi szakasz (Nagyvárad körgyűrűje és az A3-as, illetve Slatina és Colonești között) idei elkészülte „vagy igen, vagy nem” kategória, azaz most már csupán 50-50 százalék az esély rá: megfelelő időjárás és maximális mozgósítás szükségeltetik az építők részéről.
A magyar határ mentén húzódó 13 kilométeres bihari szakasz esetében a Strabagnak csupán jövő márciusban kellene elkészülnie, de a cég bizonyítani akar, és még decemberben átadná, ám sok függ az időjárástól, illetve a szükséges kellékek szállítási idejétől, hogy időben megérkeznek-e. A DEx12-es említett Olt megyei, 31,75 km-es aszfaltcsíkján a közútkezelő hatóság (CNAIR) egy „bürokratikus banalitás” megoldásán vesződött megengedhetetlen ideig, ezért a korábban biztosra vett szakasz a bizonytalan kategóriába került át.
illetve 10 kilométernyi »pályamúzeum« az A0-ás déli 2-es részén, mert a CNAIR felelőtlen képviselői nem valósították meg a több mint egy éve beígért lehajtót” – összegzett a civil szervezet.
Amint arról beszámoltunk, néhány héttel ezelőtt még optimistább becslések láttak napvilágot az idén átadandó kilométerekről: a 110 kilométernyi új autópálya- és gyorsforgalmiút-szakaszt (amelyből kevesebb mint 100 kilométer adható át a forgalomnak) szinte biztosra vették az elemzők. Ez a teljesítmény az év eleji becslések mérsékelten optimista forgatókönyvét tükrözte, és nem állt messze a rekordévektől.
Csaknem 110 kilométernyi új autópálya- és gyorsforgalmiút-szakasszal gazdagodhat Románia 2023-ban. Ebből kevesebb mint 100 kilométer adható át a forgalomnak, de így is csaknem kétszer több, mint tavaly.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület év elején még azt közölte, hogy idén 78 kilométernyi új autópálya-szakasz átadása vehető biztosra; ugyanakkor „kis szerencsével és nagy munkakedvvel” akár 110,5 kilométer is összejöhet, de az örök optimisták az éves rekordnak számító 126 kilométerről is álmodhattak.
Mint ismeretes, a Pro Infrastruktúra régóta kardoskodik az autópálya-építések mellett, melyek létfontosságúak a romániai utak biztonságossá tétele érdekében – ez az egyetlen mód, hogy jelentősen csökkenjen a halálos közúti balesetek száma, és Románia ne legyen európai éllovas e tekintetben. Közlésük szerint ehhez összesen mintegy 3000 kilométernyi sztrádával, gyorsforgalmi vagy négysávos, modern biztonsági elemekkel ellátott új úttal kellene rendelkeznie Romániának, melyek nemcsak minden régiót, hanem valamennyi jelentősebb várost is összekötik, biztonságos közlekedést biztosítva a gépjárművezetőknek és utasaiknak.
A nagy számok nem idegenek az illetékes hatóságoktól, a kormány képviselőitől, mint ahogy az ígérgetések sem.
Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfői sajtóeseményen kijelentette, hogy a jövő év végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építésére van „egyértelmű kilátás”, a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet.
Nem sokkal korábban a miniszterelnök Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel közösen vett részt az A7-es (moldvai) autópálya Ploieşti és Buzău közötti szakasza kivitelezési szerződésének aláírásán. „Grindeanu úr és csapata idén még közel 60 kilométer sztráda kivitelezéséről ír alá szerződést, 100 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat pedig használatba ad. Nagyon régóta nem történt ilyesmi Romániában. Örülök, hogy sikerült újraindítani a nagy infrastruktúra-fejlesztéséket” – jelentette ki néhány napja Ciolacu, aki akkor még biztosra vette a 100 kilométernyi új út idei átadását.
A 2023-ban (eddig) várható teljesítmény egyébként nem állna messze a rekordévektől: 2012-ben 116,7, 2013-ban pedig 117,9 km sztrádát adtak át Romániában. Romániában a rendszerváltás óta eltelt 33 évben csupán kevesebb mint 900 km-et építettek (117-et még a kommunizmusban), azaz évente átlagosan mintegy 27 kilométert. A kilencvenes évek teljesen kiestek, de szakemberek szerint még így is reálisan elvárható lett volna, hogy mára a jelenlegi biztonságos úthálózat duplájával, azaz legalább kétezer kilométer autópályával és gyorsforgalmival rendelkezzünk.
Újabb résszel bővült az óvások miatt „levegőben lógó” szakaszok köre az észak-erdélyi autópályán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás